Valamiért azt hiszik, hogy jól járnak a menekültek befogadásával

Nekünk szükségünk van a külföldről érkező emberekre, nélkülük bajban lennénk

– többször is elhangzik ez a mondat, amíg beszélgetünk. A svéd Közfoglalkoztatási Szolgálat egyik munkatársa, Johan Nylander mondja. Svédországban ennek a szervezetnek a feladata a bevándorlók és menekültek integrációja.

Amikor arról kérdezősködöm, hogy mit, és miért pont azt csinálja a menekültekkel az állam, akkor az érvei elsősorban a gazdaságról, és Svédország jövőjéről szólnak, nem az együttérzésről, igazságosságról vagy a menekültekkel szembeni morális kötelezettségről beszél.

Nem tűnik szentimentális álmodozónak.

Képzeljék el Magyarországot, csak úgy, hogy nagyon-nagyon gazdagok vagyunk

A múlt héten Magyarország volt az egyetlen állam Európában, ami nem vállalta egyetlen menekült befogadását sem az új uniós terv keretében. Ugyanekkor a svédek megígérték, hogy csak abból a keretből több mint 1800 embert fogadnak be.

Az Európába érkező menekültek jelentős része Svédországba akar eljutni. Szíriában, Afganisztánban, Szomáliában (és még egy csomó másik helyen) az az emberek álma, hogy itt kezdjenek új életet. Az Svédországba vezető útjukról érdemes megnézni például az Institute képriportját.

Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországnak ne okozna problémát a hirtelen megjelent sok menekült, ne kellene ezzel foglalkozni. De a migránsok jó része még mindig nem ide vágyik, hanem menne tovább. El tudják képzelni, hogy mit reagálna a magyar kormány, ha a világban ma Európa felé tartó embertömeg jelentős része nem átutazni akarna rajtunk, hanem itt akarna letelepedni?

A svédek közelítése azért is izgalmas, mert a világ egyik leggazdagabb, legfejlettebb országáról van szó. Magyarországhoz képest a svédek lehetőségei szinte végtelennek tűnnek. Mit engedhet meg magának egy ilyen állam bevándorló- vagy menekültügyben? Milyen lehetőségeket kínál a boldogulást keresőknek?

Biciklit toló menekültek Macedóniában. AFP PHOTO / ROBERT ATANASOVSKI

Számunkra még azért is érdekes a svéd példa, mert népességét és demográfiai adottságait tekintve Svédország nagyon hasonlít Magyarországhoz. Mindkét ország körülbelül tízmilliós, és mindkét országban öregszik a lakosság. Egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania egyre több nyugdíjast.

Ez a demográfiai trend gazdaságilag nem fenntartható, ezért mindkét ország igyekszik változtatni.

A magyar kormány nagyon hisz a családtámogatási rendszerben, nem győzi eléggé kommunikálni, mennyire nagyon ösztönzi a gyerekvállalást. A svédek is szépen költenek hasonló programokra.

Nagyon mások a lehetőségek, de az eredmények között is látványos a különbség.

Ez -34798 fő.

Ez +25931 fő.

Ettől függetlenül, gondolják úgy a svédek, vagy legalább is a jelenlegi kormányuk, hogy a svéd gazdaságnak órási szüksége van bevándorlókra, nélkülük az ország nagy bajba kerülne.

Az "erkölcsileg helyes magatartás" [a bevándorlás helyett] a családpolitika alkalmazása

- erről még 2014. októberében beszélt Orbán Viktor miniszterelnök az Idősügyi Tanács alakuló ülésén.

Nem látszik, hogy azóta meggondolta magát. Sőt az idei tusnádfürdői beszédből úgy tűnt, hogy még határozottabban elutasítja a bevándorlást, mint egy évvel ezelőtt.

Pedig a KSH Népességtudományi Intézete nemrég jött ki egy tanulmánnyal, amiben még a legjobb forgatókönyv szerint is drámai népességcsökkenéssel kell számolni a következő 45 évben. Bevándorlók befogadása nélkül az állami szakértők szerint 6,7 millió ember élhet majd Magyarországon 2060-ban.

A magyar politika a svédhez képest erősen korlátozott eszközeivel azt hajtogatja, hogy a bevándorlás rossz, nincs szükség rá, és majd az okos családpolitika megállítja a népességfogyást.

A svédek, akik nyilván részben a lehetőségeiknek köszönhetően, de egyértelműen sikeresebben támogatják a gyerekvállalást, azt mondják, hogy nekik viszont kellenek "azok" a menekültek, akikre mi nemet mondunk.

A számok alapján nem látszik, hogy miért a magyar kormánynak lenne igaza.

Az állam nem nézi totálisan hülyének a polgárait

Egyáltalán nem döntő jelentőségű, de mégis beszédes a különbség abban, ahogy a svéd és ahogyan a magyar kormány az ország polgáraival a bevándorlás és a menekültek ügyéről, problémáiról beszél.

Nálunk a faék egyszerűségű nyilatkozatokon túl volt manupulatív, konzultációnak álcázott propaganda, aztán hangulatkelőt plakát- és médiakampány.

Svédország napi politikai történéseit sokkal kevésbé egyáltalán nem ismerem, de van például ez a hivatalos oldal.

Svéd állami honlap a bevándorlással kapcsolatos ügyekről, adatokról.

Ez egy angol nyelvű, korszerű minisite, ami 1850-től veszi végig a svéd kivándorlás és bevándorlás ügyeit. Számokkal, történetekkel, képekkel mutatja be, hogy mi történt, és mi történik az ügyben.

És itt most egyáltalán nem arról van szó, hogy ez egy mennyivel színvonalasabb holmi annál, mint amit itthon milliárdokért izzadnak ki magukból a kormányzati kommunikáció zsenijei.

Arról van szó, hogy ezen az oldalon nyíltan írnak a bevándorlás és az integráció problémáiról. A hivatalos oldal maga linkel Stockholmban 2013-ban kirobbant zavargásokról szóló hírre, nem félnek olyan kérdéseket feltenni például a Romániából és Bulgáriából érkező koldusokkal kapcsolatban, amikre a kormánynak nincs kész válasza. Ez a hivatalos oldal egy olyan kormány idején, ami jelenleg elkötelezett a befogadás és az integráció mellett.

Ez a különbség sem arról szól, hogy nekik több pénzük van, mint nekünk.

Miért zárnánk be őket? Felnőtt emberekről van szó

Az elmúlt hetekben több bevándorlással, integrációval foglalkozó svéd állami tisztviselővel leveleztünk, beszélgettünk. Arról kérdeztük őket, hogy működik náluk a rendszer, mi történik azzal aki menedéket kér, és mi azzal, aki menedéket kap.

Már az első pár kérdés-válasz után kiderült, hogy mennyire félre tudja vinni az embert, ha a magyar viszonyokból indul ki.

Mindenkitől egy elképzelt, bár itthon reális helyzetről érdeklődtem, ami úgy kezdődött, hogy egy afgán vagy szíriai menekült már egy ideje az országban van, amikor valahogy kapcsolatba került a rendőrséggel, vagy más hatósággal.

A svédek, például Johanna Måhlén, a Bevándorlási Hivatal szóvivőjének nagyon udvarias válaszából átjött azért némi értetlenség.

Náluk a hatóságok nem az utcán, véletlenül vagy valami razziázás közben találkoznak először menekültekkel, azok többsége maga jelentkezik, kér segítséget, folyamodik menekült státusért.

Nem rejtőzködni, meghúzódni akarnak, megérkeztek a céljukhoz, pont hogy szeretnének bekerülni a svéd rendszerbe.

Az is érdekes volt, ahogy migránsok, menedékkérők bezárásáról írtak.

Itthon most pont a menekültügyi őrizet visszaállításáért megy a szabadságharc Brüsszellel, hogy a menedékkérelem elbírálásáig táborokba lehessen zárni az embereket. Arra a kérdésre, hogy náluk bezárják-e a menedékkérőket így feletek:

„ezek felnőtt emberek, akiknek joguk van élni az életüket amíg tartják magukat a törvényeinkhez.”

Állítólag majdnem ez lett a magyar plakátokon is.

75 százalékot beengednek

A menedékkérőket is máshogyan helyezi el a két ország. Világos, hogy ebben nagyon sokat számít, hogy ők gazdagabbak, de amikor itthon a működő menekülttáborok bezárásról, és sátortáborok létrehozásáról van szó, az nem pénzügyi szükségszerűségek miatt van.

Svédországban jelenleg 48 ezer ember él valamilyen menekülttáborban és 28 ezer maga vállalta, hogy megoldja a lakhatást (már kint élő ismerősöknél, rokonoknál), amíg a menekültkérelmet elbírálják. Ez több mint fél évet vesz igénybe.

A 45 éves George Zedan szíriai menekült. Patikusként dolgozik Észak-Stockholmban. AFP PHOTO / JONATHAN NACKSTRAND

Az országba már 2013-ban annyi menekült érkezett, hogy elfogytak a nekik szánt átmeneti lakások, ezért az állam most régi szállodákat, kis kempinges házikókat bérel nekik. Nem csak szállást, ételt is kapnak, illetve napi 70 koronát (2100 forintot). Most erről a ~6 hónapig tartó periódusról van szó, amíg elbírálják a menedékkérelmet. Ezek a dolgok akkor is járnak, ha végül azt mondja a hivatal, hogy nem maradhatnak az országban.

Bár a kérelmeket egyenként bírálják el, ha valaki háborús, vagy konfliktus övezetből érkezik, mint Szíria vagy Afganisztán, akkor általában megkapja a menekültstátuszt.

  • Svédországban összességében 2015-ben eddig a kérelmezők 75 százaléka kapott menedéket.
  • Magyarországon összességében 2014-ben (ez volt a legfrissebb adat, amit találtam) a kérelmezők ~1 százaléka kapott menedéket.

(A magyar adathoz azt is el kell mondani, hogy nálunk a legtöbb eljárás érdemi döntés nélkül szűnik meg, mert a legtöbb kérelmező lelép, mire oda jutna a dolog. Részben pont Svédországba.)

Két évig főállásban tanulnak

A svéd integrációs program nagyon nagyvonalú, szóval Magyarország még akkor sem tudna ilyesmit nyújtani a menekülteknek, ha a politikai szándék megvolna.

Aki megkapja a státuszt (75 százalék) az legalább két évig havi ~660 eurót (204 ezer forintot) kap. Magyarországon a kezdő havi 90 ezer forintról 6 havonta csökkentve havi 22500 forintra csökken az elismert menekültek pénzbeli támogatása a második év végére.

De nem is a pénz az igazán nagy dolog.

A Svédországban státuszt szerző menekülteket két évig állami pénzen taníttatják, nyelvre, szakmára, és más dolgokra, amikre a beilleszkedésükhöz szükség lehet. Ez egy főállás, tehát ez alatt az idő alatt nem kell dolgozni. Sőt, aki nem vesz részt az oktatáson, az kevesebb pénzt kap az államtól.

A két év után a menekültek 30 százaléka tud elhelyezkedni állandó munkahelyen vagy a felsőoktatásban. Ők nagyon büszkék erre az arányra, főleg, hogy sokan nyelvtudás, kapcsolatok és az elismert végzettség nélkül érkeznek.

Évente legalább 65 ezer ember kell

A svéd tisztviselőktől kaptunk két összefoglalót a bevándorlás és a gazdasági teljesítmény összefüggéseiről.

Valószínűleg a kormányuk emberi jogi hozzáállása is más, mint a magyaré, de a hivatalos anyagokban nem az emberi méltóságon, vagy menekültek nehéz sorsán van a hangsúly (nem mintha ezek érdektelen szempontok lennének).

Az Irakból érkezett Ali Rasoul Jaber egy bevásárlóközpontban. AFP PHOTO / SVEN NACKSTRAND

Azt számolgatják minél több szemszögből, hogy hány munkaképes, munkát vállaló embert nyernek a bevándorlással, és hogy ennek milyen hatása van a svéd gazdaságra. Hogy egyszerűen megéri nyelvet, vagy szakmát tanítani az embereknek, mert később megtermelik a rájuk költött pénzt.

Az egyik tanulmány szerint 2005 óta 240 ezer külföldről érkezett ember állt munkába Svédországban. A jelenlegi számításaik szerint a gazdaságnak évi legalább 40-44 ezer új, 16-64 éves bevándorlóra van szüksége, ehhez pedig évente összesen legalább 65 ezer embernek kell érkeznie.

Egyébként nem csak a svédek gondolják úgy, hogy a bevándorlók befogadása gazdasági növekedést eredményez.

A Bloombergen nemrég jelent meg egy Noah Smith nevű közgazdász professzor rövid esszéje az amerikai gazdasági növekedés lehetőségeiről.

Smith szerint az Egyesült Államokban 3 százalék feletti tartós gazdasági növekedés hosszú távon csak a bevándorlás liberalizálásával érhető el. Egy ilyen nyitás politikailag ott (is) elképzelhetetlen, de a dolog hasonló elven működne Svédországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon. A léptékek nyilván nagyon mások.

Egyáltalán nem fájdalommentes

A jelenleg Svédországban élő emberek közül minden 6. külföldön született vagy két olyan szülő gyermeke, aki bevándorlóként érkezett Svédországba. A svéd korábban relatív homogén társadalom volt (Svédország a svédeké, tudják), most egyértelműen egy multikulturális társadalom felé mennek. Ennek van ára, és egyáltalán nem gondolja mindenki az országban, hogy helyes úton járnak.

Bár a velünk beszélgető hivatalnokok azt mondták, még a növekvő számú menekülttel együtt sem látják valószínűnek, hogy változna az ország befogadó politikája, erre valójában nincs garancia. A nacionalista, bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt népszerűsége 2002 óta látványosan nő.

Zavargások Stockholmban 2013-ban (Wikimédia)

2013-ban zavargások voltak Stockholm Husby nevű városrészében, ahol sok első és második generációs bevándorló él. 150 autót gyújtottak fel (a legtöbb kocsi bevándorlóké volt), és összesen legalább 9,3 millió dollár (2,6 milliárd forint) kárt okoztak. A zavargások alatt 7 rendőr sérült meg.

Egy színesbőrűnek gondolt, valójában fehér, portugál származású bevándorló halála miatt vonultak az utcára az ott élő fiatalok. A zavart, idős férfit a rendőrök lőtték le, miután késsel rájuk támadt.

A négy éjszakán át tartó zavargások után Beatrice Ask svéd igazságügyi miniszter a Guardian szerint arról beszélt, hogy megérti a városrészben élő emberek felháborodását, és hogy sok problémájuk forrása valóban az, hogy a társadalom peremén élnek.

Az OECD adatai szerint miközben a született svédek körében csak 6 százalékos a munkanélküliség az országban, addig a bevándorlók 16 százaléka nem talál állást. A fővárosban 3 százalék a fiatalok körében a munkanélküliség, Husby-ban a duplája.

Svédország = Bűnország

A jobboldali nyilvánosságban mostanában egyre gyakrabban kerül elő a Svédországba bevándorlók rettenetes bűnözésének mítosza.

Orbán Viktor miniszterelnök is felült erre a vonatra. A hétvégén Tusnádfürdőn szóba hozta a svéd bűnözési statisztikákat, egész pontosan a szexuális erőszakok magas számát, mint példát a bevándorlás okozta súlyos társadalmi problémákra.

Érdemes megnézni, hogy pontosan mit mutatnak ezek a számok.

Az biztos, hogy a hivatalos svéd állami statisztikákat vezető Bra adatai szerint a bejelentett bűncselekmények száma 6-7 évben érdemben nem változott.

A szexuális bűncselekmények száma relatív magas, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy több ember lesz nemi erőszak áldozata Svédországban, mint mondjuk Magyarországon. Lehet, hogy így van, de a statisztikákat nagyon nehéz országok között összehasonlítani.

A svéd rendszerben ugyanis sokkal több dolog számít erőszaknak, mint máshol. Ha valaki egy alvó, vagy alkohol, esetleg drogok hatása alatt álló, magatehetetlen áldozat nemi szervéhez ér, az is nemi erőszaknak minősülhet.

A svéd rendszer szigorát jól mutatja, hogy a wikileaks-es Julian Assange-t például azután vádolta nemi erőszakkal a svéd ügyészség, hogy óvszer nélkül szexelt két nővel, akik bár önként feküdtek le vele, de azt kérték tőle, hogy húzzon gumit. Az, hogy nem védekezett, és hogy az együttlétek után a nők kérése ellenére sem teszteltette magát nemi betegségekre, elég volt hozzá, hogy több rendbeli nemi erőszakkal vádolják a svéd hatóságok.

Svédországban minden egyes erőszak külön bűncselekménynek számít. Ha egy férj a feleségét annak akarata ellenére egy éven át minden este szexre kényszeríti, a nő pedig az év végén a rendőrséghez fordult, akkor 365 nem erőszak jelenik meg a statisztikában, és nem 1.

Az is befolyásol, hogy a rendőrség Svédországban méltósággal bánik az áldozatokkal, ezért a bejelentett esetek száma is eleve magasabb. Ott nincs "Tehetsz róla" kampány. A nemi erőszak a világ sok részén olyan bűncselekmény, amit az áldozatok gyakran elhallgatnak, például azért, hogy nehogy később őket hibáztassák érte.

Ezeknél is beszédesebb, hogy bár az adatok szerint a szexuális bűncselekmények száma nőtt, de a nemi erőszakok száma 2013-ban 5 százalékot csökkent.

A Bra számaiból az is kiderült, hogy a személy elleni bűncselekmények száma 2005 óta átlagosan csökkent. Ez erőszakos halálestek száma 1990 óta nagyságrendileg változatlan, a rablások száma évről-évre hullámzó, de 2004 óta ugyanazon a szinten mozog

Ezek az adatok nem azt jelentik, hogy a bevándorlók ne követhetnének el bűncselekményeket. Csak azt, hogy aki a bevándorlás miatt a Svédországot mostanában elborító bűnhullámról beszél, az a legjobb esetben is téved.

Ha akarnánk se tudnánk

Még ha a mostaninál lényegesen nyitottabb politikai klíma lenne Magyarországon, akkor sem lenne pénzünk egy, a svédhez hasonló menekültügyi rendszert működtetni.

A bevándorlásnak vannak egyértelműen pozitív gazdasági hatásai (és lehetnek negatívak is), de ez nem jelenti, hogy egy ország bármennyi embert gond nélkül be tud fogadni. A magyar gazdaság mérete miatt ebben is mások a lehetőségeink és az igényeink, mint a svédeknek.

A svéd rendszer minden elérhetetlen nagyvonalúságával együtt is megmutatja viszont, hogy a magyar politika irracionális álláspontot képvisel. A bevándorlás teljes elutasításának nincs gazdasági alapja.

Lehet, hogy nekünk közel sincs annyi emberre szükségünk, mint a svédeknek, de hogy nem nullára van, az tuti.

Ha egy nálunk sokszorta gazdagabb ország nem tudja kizárólag bőkezű családpolitikával elég gyorsan kedvezőre fordítani a demográfiai trendeket, akkor képtelenség azt gondolni, hogy itthon ez sikerülhet. Az állam saját szakértői számolták ki, hogy lehetetlen a feladat.

A magyar kormány ma egy fontos, valódi kérdésre döntően politikai, népszerűségi alapon ad választ. Ennek rövid távon simán lehet előnye a Fidesz számára.

Más fronton nem valószínű, hogy nagyot nyernénk vele.

(A felső kép: Iraki diákok tanulnak a svéd főváros egyik iskolájában. AFP PHOTO/Caroline Tibell )