25 éve vártak arra, hogy ne kelljen a folyosóra kimenniük vécézni, aztán jöttek a fideszesek és beköltöztek

„A társadalmat átszőtte a korrupció,
de amíg 1990-ben a tét néhány tízezer forint volt,
2010-ben már néhány százmillió.”
– Gegesy Ferenc, a IX. kerület volt polgármestere

A Bakáts utca 8-ban, Varga József irodájánál semmi nem utal arra, hogy bent önkormányzati munka folyik. A kaputelefonon nincsen kiírás, a házra nincs zászló, se tábla kihelyezve. A főtanácsadó nevével csak az találkozhat, aki bejutott az irodába. Ott egy ajtón, minden titulus nélkül, aranyozott táblán olvasható a név: Varga József. Ez a lakás tágasabb, és jóval fényűzőbb, mint a kerületi polgármester szerény irodája. A kandallóval, italos pulttal, drága bőrbútorokkal, díszfegyverekkel berendezett helyiségben egy egész csapat dolgozik. 

Varga József - FideszFotó: Balazs Beli/Alfahír.hu

Bácskai Jánosnak, Ferencváros polgármesterének van egy különös szokása, ha valaki a jelenlétében kimondja a főtanácsadójának, Varga Józsefnek a nevét, akkor ő reflexből közbevágja, hogy „a barátom”. Ő maga kizárólag úgy emlegeti a Fidesz országgyűlési képviselőjét, hogy „barátom Varga József”.

Bácskai János polgármesterFotó: ferencvaros.hu

Nem véletlen, hogy a polgármester hangsúlyozza, nem csak szakmai szálak fűzik munkatársához. A ferencvárosi közéletben általános a vélekedés, hogy tandemben irányítják a kerület ügyeit. Formálisan Bácskai János a főnök, de fajsúlyos ügyekben inkább csak reprezentációkor övé a főszerep: szalagokat vág át, nyilatkozik, ülést vezet. Mire a kerület ügyei a képviselőtestület elé kerülnek, addigra sokak szerint számos esetben a Bakáts utca 8-ban, a főtanacsádó patinás irodájában már meghozták a döntést.

Ha beruházásokról, ingatlanokról, adásról, vételről, fejlesztésekről van szó, akkor minden szál a Bakáts utca 8-ba vezet. A testületből öt különböző párt képviselőivel beszéltünk, köztük a fideszes képviselőkkel is, és egybehangzóan állították, hogy jelenleg Varga József főtanácsadó a kerület legbefolyásosabb embere.

Varga József képviselő autója parkol a polgármesteri hivatal előtt.Fotó: Ács Dániel

A polgármester és a főtanácsadó politikájának lényege, hogy amíg a kerület lakosaira egyre szigorúbb és kiszámíthatatlanabb szabályok vonatkoznak, addig egy kiváltságos szűk kör gyarapodását és mindennapi életét külön rájuk szabott rendeletek és szabályok segítik. 

Ezt a kettősséget jól illusztrálja a 2016-ban kipattant IX. kerületi lakásügy. Cikksorozatunkban szintről szintre mutatjuk be Ferencváros visszás ügyeit. A lakásügyektől haladunk a vendéglátóhelyen, magánbölcsődén, kéménybizniszen át a legjelentősebb visszaélésekig.

Egy lakás mindenkinek jár

A Ferencvárosban egy csomó régi ház a 25 éves ferencvárosi rehabilitáció során lett felújítva. Nagyobb részt uniós pénzekből, kisebb részt a magyar adófizetőkéből. A város-rehabilitáció nemes céljai a következők voltak:

  • A projekt területén élő lakosság életminőségének javítása.
  • A társadalmi szegregáció megszüntetése. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, kiemelten a gyermekeknél.
  • A hely identitásának erősítése.
  • A családoknak egészséges otthon teremtése.
  • Élhető városi környezet kialakítása
  • Az építészeti értékek megőrzése.

A városrehabilitáció jelentőségét 2016 májusában Bácskai János polgármester az Indexnek szívfacsaró szavakkal érzékeltette:

„Vannak családok, akik 25 éve várnak arra, hogy ne kelljen a folyosóra kimenniük vécézni.”

Sok család még ma, 2017-ben is erre vár, viszont az elmúlt években a kerületi képviselők, rokonaik és barátaik, sőt a hivatal bizonyos alkalmazottai is maguknak illetve egymásnak segítettek, hogy a frissen felújított önkormányzati lakásokba költözhessenek illetve azok kiadási jogát megszerezzék, más esetben nagy haszonnal továbbadják. Erre a jól hangzó piaci alapú lakásbérlési rendszer adott nekik lehetőséget. A rendszer lényege az volna, hogy főként kerületi lakosoknak, akik nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal, a piaci árnak megfelelő bérleti díjért cserébe lehetőségük legyen kibérelni az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat, a kerületnek pedig ebből jövedelme származzon.

A rehabilitációnak köszönhetően a IX. kerületben számos jó állapotú lakás állt üresen, ugyanis a felújítás előtt ezekből a rossz állapotú bérházakból a szegény lakosokat kiköltöztették.  A frissen felújított ingatlanokra 2010-től lehetett szociális vagy piaci alapon pályázni. Első körben úgy zajlott a bérlés, hogy az önkormányzat a honlapjának valamelyik zugában közzétett egy felhívást, hogy pályázni lehet lakások bérleti jogára. Az ő kérvényeiket legtöbbször a polgármester Bácskai János saját hatáskörben bírálta el:  személyesen döntött arról, hogy ki juthat hozzá a kerület legjobb lakásaihoz. Ez volt a piaci alapon bérelhető lakások behúzásának első időszaka.

Varga Zsoltné Szalai Piroska (Volt miniszteri biztos, Varga Mihály miniszter tanácsadója), a Thaly Kálmán utcában jutott lakáshoz.Fotó: Facebook

A második időszak akkor kezdődött, mikor kibővült a kör, valamennyire elterjedt a bérlési lehetőség híre. Ketten-hárman is bejelentkeztek a legvonzóbb lakásokra, majd licitáltak. Az nyerte el a bérleti jogot, aki képes volt több hónapnyi bérleti díjat előre beígérni, majd kifizetni.

„ A pályázatot az nyeri meg – versenytárgyalás keretében – aki a bérleti díj megfizetését legalább 6, legfeljebb 60 hónap közötti időszakon belül a leghosszabb időre vállalja.” (Bácskai János polgármester előterjesztés - Iktató szám: Sz-335/2012.)

A gyakorlatban ez általában úgy nézett ki, hogy a két vagy három pályázó mindegyike megajánlotta a maximális összeget (ami elérhette akár a több millió forintot is), majd a gazdasági bizottság döntött, hogy ki kapja meg a lakást.

Előre le volt zsírozva

Csárdi Antal, aki LMP-s képviselőként 2010 és 2014 között a  gazdasági bizottság tagja volt, azt mondja, hogy a bizottságon belül nem alakult ki vita arról, hogy a különböző pályázók közül ki érdemli meg, hogy bérleményhez juthasson. A fideszes többség láthatóan előre lebeszélte, hogy kik kapják a bérleti jogot, majd azt kézfeltartással, mindig egyhangúlag meg is szavazták. Csárdi Antal és az MSZP képviselője, mivel úgy látták, hogy előre le van zsírozva a kerületi lakások sorsa, egy idő után kivonultak a bizottság üléseiről.

A bérlési rendszernek ekkor már nyíltan egyetlen célja lehetett, hogy a pályázat győztesei pár év alatt kedvezményesen lakást vásárolhassanak. Ez azért sem kétséges, mert különben kinek állna érdekében egy szimpla albérlethez előre mondjuk 5 millió forintot lerakni. 

A piaci alapú lakásbérlésben ugyanis minden pályázó számára az volt a vonzó, hogy a lakás kibérlésével lehetőséget kaptak arra, hogy pár év elteltével féláron megvásárolják a köztulajdonban lévő, közpénzből felújított lakásokat.

Az ilyen típusú kedvezményes önkormányzati lakásvásárlást a rendszerváltás után racionális okokból vezették be. Akkoriban az önkormányzatok a lerobbant lakásállománytól igyekeztek megszabadulni, hogy ne őket terhelje a karbantartás. A bérlők a piaci ár töredékéért, gyakran annak csupán 10 százalékáért vehették meg az önkormányzattól a lakásokat. De ezek a lakosok jellemzően generációk óta a lakásokban éltek és évtizedeken át saját költségen gondozták, tartották karban azokat. 

A IX. kerületben viszont nem ez a helyzet. Itt sokszor a politikához szorosan kötődő bérlők közpénzből felújított értékes köztulajdonokat sajátítanak ki. Több esetben úgy, hogy be sem költöznek a kibérelt lakásokba.

Ők a nyertesek

2016 végén Jancsó Andrea LMP-és képviselő kitálalt a kerületi politikusokhoz köthető lakásügyek egy részéről.  De az már most látszik, hogy annál, ami a Magyar Nemzetben megjelent, több politikus és hivatali dolgozó érintett az ingatlanügyekben. Hogy pontosan hányan, azt nem lehet tudni, mert nem minden szereplő áll bele nyíltan az etikailag visszás vagyonosodásba.

A lakáspályázat nyertesei

Mészáros László A Fidesz-KDNP képviselője a Balázs Béla utcában jutott lakáshoz.
Görgényi Máté A Fidesz-KDNP képviselője. Az ő nagymamája pályázott, de végül Görgényi Máté költözhetett egy Tűzoltó utcai, emeletes (!) lakásba.
Klekner Gábor Balázs 75 milliós keretszerződéssel a kerület kátyúzásáért felelős cég vezetője volt, a Thaly Kálmán utcában nyert bérlési lehetőséget, majd nagyon kedvezményesen meg is vásárolta a lakást.
Szabó József Ferencváros volt jegyzője a Tűzoltó utcában pályázott sikerrel.
Formanek Gyula A Fidesz–KDNP volt alpolgármesterének lánya jutott lakáshoz a Viola utcában. A lakást a piaci ár töredékéért vásárolhatta meg.
Veres László A Fidesz–KDNP volt önkormányzati képviselője és a Ferencvárosi újság felelős szerkesztője a Viola utcában szerzett lakhatást.
Barakonyi Anett A Tűzoltó utcában járt szerencsével. Nagybátyja Martos Dániel, a Fidesz–KDNP volt frakcióvezetője és a Ferencvárosi Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese.
Penderik István Varga József fideszes országgyűlési képviselő sofőrje, a Ráday utcában nyert lakásbérlést.
Varga Zsoltné Szalai Piroska Varga Mihály miniszter tanácsadója. A Thaly Kálmán utcában 10 millió forintért vásárolt meg egy felújított tetőtéri bérlakást. A fizetési határidő 2032. A hasonló lakásokat 25-35 millió forintért árulják az ingatlaportálokon.
Weiszgáber Brigitta A Csarnok téri infopont üzemeltetője, Rudits Tibor barátnője a Viola utcában volt ügyes. Rudits a kerületi kéményes, a Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület alelnöke, Bácskai vitorlás csapattársa.
Czibula Éva Weiszgáber Brigitta testvére a Tűzoltó utca lakója lett.

Vannak olyan esetek, ahol a kedvezményezett képviselők saját nevükkel pályáztak lakásokra, de gyakoribb, hogy  valamelyik családtagjuk, nagymamájuk, testvérük, unokahúguk, élettársuk vagy egy egyszerű stróman pályázott helyettük. 

A védett ház, a Tűzoltó utca 66. a tető sarkán pedig a hatalmas terasz.

A Tűzoltó utca 66-ot csak úgy emlegetik a kerületben, hogy a „védett ház”. Ugyanis számos önkormányzathoz köthető rokon, ismerős itt szerzett lakásbérlési jogot. Az épület több szintes, illetve tetőtéri lakásai mindenkit lázba hoznak, akik tudnak a létezéséről. Hatalmas tetőteraszáról ellátni egészen a Gellért-hegyig, ami ritkaság a IX. kerületben.

A bérlakások milliókra váltása

Ugyan korrektül hangzik a piaci alapú lakásbérlés elnevezés, de a valóságban a képviselők és rokonaik a piaci ár alatt bérelhetik ki a IX. kerület legjobb lakásait. Görgényi képviselő a 104 négyzetméteres többszintes lakást 118 ezer forintért bérli. Veres László volt képviselő pedig a 63  négyzetméteres lakást 68 ezerért kapja meg havonta. Ez ma hozzávetőlegesen a fele a valós piaci árnak.

Penderik István Varga József főtanácsadó sofőrje. A Ráday utcában szerzett lakásbérleti jogot. Fotó: Ács Dániel

Többen úgy húznak hasznot a rendszerből, hogy miután megszerezték a bérleti jogot, valós piaci áron kiadják a megszerzett lakást. A felújított lakások az egyetemi negyedekben találhatók, a közelben van a SOTE és a Corvinus egyetem is, sok külföldi és vidéki diák keres albérletet a környéken. Viszont az önkormányzattól bérlő személyek elvileg nem adhatják bérbe a közvagyont, de erre a problémára is született speciális kerületi megoldás. Bácskai János külön határozatban engedélyezte, hogy egyes bérlemények kiadhatóak legyenek.

De a legtöbb pénzt nem a lakások kiadásával lehet bezsebelni, hanem úgy, hogy a piaci alapú bérlő valós áron értékesíti a lakást. Ugyanis a bérleti joggal együtt jár az 50%-os felvásárlási akció is. A bérlőt pedig semmi nem akadályozza, hogy miután megvette a lakást féláron, jó haszonnal eladja azt. Akinek pedig a félár is sok, annak segítséget jelent, hogy a kerület által felkért értékbecslő rendszeresen feltűnően alul értékeli a kerületi lakásokat. És ha a nyomott ár megfizetése is gondot okozna, akkor a kerület nagyon kedvezményes fizetési határidőt állapít meg.

25 milliós haszon

Az alábbi konkrét példa rávilágít, mennyire egyszerűen tehető pénzzé a piaci alapon kibérelt önkormányzati lakás.

A felújított Viola utcai ház és a tájékoztató az önkormányzati szerződésről.Fotó: Google Maps/Önkormányzat/Ingatlanos portál

Weiszgáber Brigitta, a kerületi turisztikai információs központ vezetője piaci alapon bérelt Viola utcai lakását Szabó János ingatlan értékbecslő 13,3 millióra értékelte. 

Az ingatlan.com-on a hasonló lakásokat bőven 30 millió forint felett árulják, de 25 millió alatt egyáltalán nem is található eladó lakás a Viola utcában. Weiszgáber Brigitta pedig ennek a becsült árnak a feléért, tehát 6,65 millió forintért, meg is vásárolta a lakást. Illetve ezt az összeget sem kellett kifizetnie az önkormányzatnak, mert kedvező fizetési haladékot is kapott: a vételárat csak 2030-ig kell kifizetnie. 

Közben a lakás felkerült az ingatlan.com-ra, ahol 31-32 millióért hirdették meg. Ami azt jelenti, hogy a piaci alapú bérlő akár 25 millió forintos haszonnal is zárhatta a tranzakciót. Mindeközben Weiszgáber a céginfó szerint egy XII. kerületi Cinege utcai házba van bejelentve, mint lakó, tehát nem szorult rá, hogy a IX. kerületi önkormányzat segítse lakhatását. (Weiszgáberék számos más kerületi érdekeltségével a cikksorozat további részeiben foglalkozunk.) 

Ha a Polgármester úr lányával történne ez, akkor ugye nem ilyen válaszokat adna?

A fentiekből látszik, hogy Ferencvárosban olyan szabályozást alakítottak ki, hogy egy kiváltságos réteg legálisan bagóért juthasson lakáshoz, de közben a kerület mezei lakosaira egészen más szabályok érvényesek.

Nem csak kerületi politikusok, hivatalnokok és rokonaik nyertek piaci alapú lakásbérlési lehetőséget. Egyszerű kerületi családok is pályáztak önkormányzati lakásokra, mert azt az ígéretet kapták, hogy később kedvezményesen megvásárolhatják azokat. Egy 2013. október 17-én megtartott közmeghallgatáson kétségbeesett lakosok gyűltek össze, mert hiába fizettek a licitkor több millió forintot az önkormányzatnak, Bácskai János számukra nem engedélyezte a lakások megvásárlását. Elszabadultak az indulatok.

Magdolna: Nem szeretnék senki „zsebében turkálni”, de mi mióta itt lakunk, egy fél lakás árát talán nem, de az anyukám vidéki lakásárának a többszörösét fizettük már be bérleti díjként. Annak tudatában tettük ezt meg, hogy ez a lakás az önkormányzati rendeletben megadott feltételek szerint a birtokunkba kerül, ha társasházzá alakul. Ez megtörtént májusban, azóta is „ketyeg” ez a százezer forint körüli összeg, ami nem kevés az én közalkalmazotti fizetésem után kapott GYED, és a férjem két munkahelyéből befolyt fizetéséhez képest. A tartalékaink következnek.

dr. Bácskai János: Miért az Önkormányzat piaci alapú bérlakását választották, és miért nem egy másik, nem önkormányzati bérlakást bérelnek?

Zsófia: Mert kedvező feltételek voltak, de most sokkal kedvezőtlenebb feltétellel béreljük a lakást, mintha az Expressz újságban jelentkeztünk volna egy hirdetésre.

dr. Bácskai János: Ezzel magáról állít ki egy bizonyítványt.

Zsófia: A Polgármester úr az egyéni képviselőnk, de én egyáltalán nem érzem, hogy képviselné az érdekeinket, annyira cinikusnak érzem a válaszait. Közel a jogi diploma határán nem úgy gondolom, hogy ilyen jelzőkkel kellene engem illetnie, hogy „magáról állít ki bizonyítványt”. Nem szuper feltételekkel béreljük az ingatlant, ezt azért vállaltuk, mert úgy gondoltuk, hogy majd előnyös áron fogjuk tudni megvenni.

dr. Bácskai János: Azt nem gondolja, hogy megtévesztettük Önöket?

Zsófia: De igen, úgy érezzük. Úgy érzem, hogy nem vesznek minket komolyan, bármit csinálhat velünk az önkormányzat.

dr. Bácskai János: Mire gondol a „bármi” alatt?

Zsófia: Akár 100 évig is „parkolópályára” tehetik a bérlőket.

dr. Bácskai János: Van Önnek egy határozatlan idejű bérleti szerződése, ennél „atombiztosabb” szerződést nem nagyon tudok elképzelni. Szemben egy magántulajdonossal, aki bármelyik pillanatban kirakhatja.

Zsófia: Ha a Polgármester úr lányával történne ez, akkor ugye nem ilyen válaszokat adna?

dr. Bácskai János: Igyekszem az Ön, és még 60 ezer másik ferencvárosi polgár Képviselője is lenni. A 60 ezerből, ha levonjuk a 94 embert, akik „ebben a cipőben járnak”, akkor marad még 59.900 ferencvárosi lakos, akik nem „ebben a cipőben járnak”. Ők ugyanezt a kérdést feltennék, amit most én:

Ön reálisnak találja azt, hogy kedvezményesen, mondjuk féláron, megvesz egy olyan lakást, amit most bérel?

Zsófia: Reálisnak tartom-e? Ha ez volt a pályázati kiírás.

dr. Bácskai János: Ilyen nem volt a pályázati kiírásban.

Zsófia: Polgármester úr! Paragrafusokra hivatkoznak, és a paragrafusokban ez áll.

dr. Bácskai János: Akkor ezen még fogunk vitatkozni egy darabig. Nem tudok róla, hogy volt ilyen.

Zsófia: Amit egyetemen tanul az ember, az semmit sem ér, mert mindenki úgy forgatja ki a szavakat, ahogy az érdekei kívánja.

Tibor: Nem veszekedni jöttünk ide, hanem rálátást szeretnénk kapni. Azért mentünk ebbe bele mindannyian, mert bevett gyakorlatként közölte velünk mindenki, hogy ez így működik.

dr. Bácskai János: Ez annyira általános, óvakodjon a „mindenki”, „általában” szavak használatától.

Jobbról a második Bácskai János polgármester

Magdolna: családokról van szó, nagyon súlyos élethelyzetekről van szó. Hogyan lehetséges, - ez csak szóbeszéd - hogy voltak olyan piaci alapon bérbe adott lakások, amiket meg lehetett venni?

dr. Bácskai János: Ez szóbeszéd, tehát meg kell nézni, hogy volt-e ilyen, és ha igen, akkor mennyi. Az, amit Önök most számon kérnek, az „nem létező kategória” jelen pillanatban a szemléletünk szerint.

Magdolna: Még egyszer kérdezem, mikor vehetjük meg ezt a lakást?

dr. Bácskai János: Ahogy a feltételes mód mondja, a jövőben.

Magdolna: A szerződésben az áll, hogy ahogy társasházzá alakul, abban a pillanatban megvehetjük. Szeretnék a mikorra választ kapni, most!

dr. Bácskai János: És ha nem?

Magdolna: Úgy gondolom, hogy van felügyeleti szerve az önkormányzatnak, és van Magyarországon még független bíróság. Lehet, hogy naiv vagyok, de hiszek abban, hogy Magyarországon most még éppen jogállam van.

dr. Bácskai János: 

Ön azt képzeli, hogy azért építettük és újítottuk fel ezeket a lakásokat nagyon sok pénzért, hogy Önök fél áron megvehessék?

Görgényi Máté, Veres László, Martos Dániel, Formanek Gyula képviselők is résztvettek a fenti közmeghallgatáson, és némán hallgatták végig a hoppon maradt lakosok panaszait, miközben ők és rokonaik voltak a nyertesei a piaci alapú lakásbérlési rendszernek.

„Pártoktól függetlenül egy lakás mindenkinek jár”

Bácskai János egy indexes interjúban kemény vádakkal illette elődjét, Gegesy Ferencet, és az előző városvezetést:

„Semmiképpen nem szeretnénk besározni a ferencvárosi városrehabilitációt, amelyik egy 25 éves sikertörténet, és amit minden kerületvezetés fontosnak tartott, de 2000-ig gyakorlatilag haveroknak adták el az önkormányzati ingatlanokat.”

A kérdés, hogy Bácskai alatt mennyit változott a helyzet. Mert a IX. kerületben „Egy lakás mindenkinek jár”, mesélik önkormányzati forrásaink.

És valóban, egy időben ha egy önkormányzati alkalmazottnak vagy képviselőnek lakásra volt szüksége, akkor csak pályáznia kellett. Jól mutatja ezt, hogy mikor az ellenzéki Péter Lajos (LMP) nem piaci, hanem szociális alapon kérvényezte, hogy a szomszéd 22 négyzetméteres, nem felújított lakást hozzácsatolhassa a sajátjához, akkor azt a fideszes többség készségesen megszavazta.

2016-ban pedig Baranyi Krisztina (Együtt) kérvényezett piaci alapú lakásbérlési lehetőséget, Bácskaiék fideszes ellenszavazat nélkül rábólintottak, hogy az ellenzéki képviselő is lakást bérelhessen. A polgármester kifejezetten örült, hogy segítségére lehet az ellenzéki képviselőnek, és a lakásbérlésről szóló hír pillanatok alatt eljutott a sajtóhoz, másnap Baranyi Krisztina visszalépett, nem élt a lakásbérlés lehetőségével.

Pártok feletti ügy

Mikor 2016 decemberében Jancsó Andrea (LMP) és az mno először nyilvánosságra hozta hogy a kerületi politikusok fillérekért teszik rá a kezüket az ingatlanokra, és az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben, akkor a kerületi politikusok pártállástól függetlenül háborodtak fel a kellemetlen „belügyek” kiteregetésén.

Pál Tibor szocialista képviselő szóvá tette, hogy a kínos ügyek nyilvánosságrahozatala nem méltó a 225 éves Ferencvároshoz. Inkább belül, a képviselőtestületben kéne rendezni az ezekhez hasonló ügyeket.

Bácskai János sem állta meg, hogy meg ne dorgálja a kipakolókat: „Az lehetne a hozzászólásom alcíme: »Elég volt Ferencváros ok nélküli pocskondiázásából!«”

A IX. kerület csapata: Martos Dániel a vagyonkezelő vezérigazgatóhelyettese, Gegesy Ferenc volt polgármester, Bácskai János polgármester, Pál Tibor (MSZP) és Szűcs Balázs főépítész New Yorkban átveszik FIABCI építészeti díjat, amit a városrehabilitációért nyert el a kerület.

Elhunyt fideszes polgármester lányairól van szó

Annak ellenére, hogy a fillérekért osztogatott bérlakások ügyében az ügyészség 2017 februárjában nyomozást indított hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt, a kerület továbbra is lakásokat juttat fideszes politikusoknak és azok rokonainak. Baranyi Krisztina képviselő azt írta az oldalán, hogy 2017 április 19-én a gazdasági bizottság pályázaton kívüli lakásbérlési lehetőséget szavazott meg Csaholc falu volt fideszes polgármesterének, Dr. Al-Syed Isam lányainak a Ráday utcában. A jemeni származású polgármester 2016 szeptemberében elhunyt. A falu vezetését felesége, a szintén fideszes Al-Syed Katalin vette át

Varga József főtanácsadó a kerületi fidesz frakció ülésén, személyesen is közbenjárt a legfrissebb lakás-ügyben. Nekünk így számolt be az esetről.

„Az hogy itt egy elhunyt fideszes polgármester lányairól van szó, lehet, hogy valakinél kiveri a biztosítékot, de én nálam ez egy emberi dolog. Ha az ember tud, akkor segítsen. Igaz, hogy annyit mondtam a frakciónak, hogy ha ebben támogatják a polgármestert, annak én örülni fogok...Mi itt Ferencvárosban soha nem azt néztük, hogy ki melyik párthoz tartozik. Tudnék mondani mszpést is, aki érintett a lakásügyben, de én ezzel soha nem foglalkoztam. Nem az a lényeg, hogy ki milyen szinezetű, hanem hogy az önkormányzat ne járjon rosszul.”

Ezen túl a frakcióülésen a főtanácsadó a képviselőket megnyugtatta, hogy a lakás-üggyel kapcsolatos ügyészségi nyomozás várhatóan szeptemberben le fog zárulni, és nyugodjanak meg, mert nem lesz gond belőle.

A cikksorozat következő részéből

Az alábbi videón a lakásügyekben is érintett Rudits Tibor látható. Ő a kerület jól ismert vállalkozója, a kéményes, és a Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület alelnöke. A felvételen két nejlonzacskóval a kezében becsönget a Bakáts utca 8-ba, ahol Varga Józsefék irodája található, majd pár perc múlva már a zacskók nélkül távozik, és beül a sofőrje mellé az autójába, ami szabálytalanul parkol a polgármesteri hivat előtt. A cikksorozat következő része róla és a IX. kerület kiskirályairól fog szólni.

Grafika, címlapkép: Tbg

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;