Egy kicsi haszid szekta, ami átvenné a világ zsidóságának képviseletét

  • A chábád nevű haszid közösséghez a világ zsidóságának legfeljebb 1 százaléka tartozik. Mégis sokszor úgy tűnik, mintha ők képviselnék politikai és kulturális értelemben a zsidókat. A neológok és az ortodoxok is tartanak attól, hogy a saját képükre formálják a zsidó vallást.
  • Ez az egyetlen központosított, a világ szinte minden országára kiterjedő zsidó vallási szervezet, ami a protestáns keresztény kisegyházakhoz hasonlóan térít és kampányol. 
  • Putyin orosz és Trump amerikai elnök környezetében is jelentős pozíciókat töltenek be a chábád vezetői, és kiváló a kapcsolatuk Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
  • Magyarországon Köves Slomó rabbi vezetésével működnek, és az elmúlt években óriási állami támogatásokhoz jutottak. 

"A chábád képviselőit nagyon szereti a kamera. Messziről látszik rajtuk, hogy zsidók, érdekes egyvelegét hordják a különböző hagyományoknak. Nem vágják és fésülik a szakállukat, akárcsak a haszidok, viszont nem viselnek kaftánt és szőrmesüveget, hanem olyan zakóban és kalapban járnak, mint az ortodoxok. Mondhatni mindkét hagyományból kimazsolázták azt, ami messziről jellegzetes, de még nem tűnik túlzásnak sem" - magyarázta egy neológ, vagyis a zsidó vallás modern felfogása iránt elkötelezett rabbi, amikor a Köves Slomó fémjelezte irányzatról kérdeztem.

A Köves Slomó rabbi vezette EMIH egy 2004-ben alakult magyarországi zsidó egyház, ami hangsúlyosan megkülönbözteti magát a MAZSIHISZ-től, a hazai zsidó hitközségek szövetségétől. Úgy tűnik, hogy a sokkal érdekesebben kommunikáló, a közéletben jóval aktívabb, és a politikai jobboldal felé nyitott EMIH egy izgalmas alternatívája a belső harcoktól fáradt, korrupciós történetektől terhelt, mindig is a magyar baloldalt támogató, és a kreatív ötletekkel szemben beoltott Síp utcai MAZSIHISZ-nek. A hazai zsidó közélet ismerői szerint bár a fenti megállapításban sok igazság is van, a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az EMIH ugyanis nem elsősorban a MAZSIHISZ ellenében jött létre, hanem egy nemzetközi hálózat részeként, aminek a küldetése a zsidó vallási élet átalakítása az egész világon.

Sokat szerepelnek a mostani választási kampányban

Az EMIH az utóbbi hetekben azzal került be a sajtóba, hogy Köves Slomó támogatóként szerepelt a Fidesz egyik képviselő-jelöltjének a szórólapján, illetve a rabbi megvédte a kormányt az antiszemitizmus vádjától a Soros-plakátokat ért kritikák idején. E gesztusok nyomán arról is készültek cikkek, hogy igen sok kormányzati támogatást kap az egyház, ami egész cégbirodalmat tart fenn. 

Alig másfél évtized alatt egyetem, gimnázium, általános iskola, óvoda, három zsinagóga, idős otthonok, és egy hamarosan megnyíló művelődési ház tartozik már hozzájuk, ezen kívül kóser vágóhídja, péksége és éttermei is vannak, és egyre több vidéki intézménye is. Holott a chábádnak legfeljebb 200 - 300 igazi vallásos követője van Magyarországon. Intézményeikkel ennél több embert érnek el, de azok nagy része nem él a chábád tanításai szerinti vallásos életet.

E gyors virágzás nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy remek kapcsolatban vannak a Fidesszel. Ám ez se kifejezetten magyar jelenség: a Kövesék által képviselt irányzat, a chábádnak vagy lubavicsinak nevezett közösség világszerte általában a jobboldali, etnicista, illiberális körökkel jön jól ki. Ahogy szakértőnk fogalmazott, "egyszerűen azért, mert hasonló az ideológiájuk".

Köves Slomó (jobbra) Csepreghy Nándor államtitkárral (balra) a Mádi Rabbiház avatásán. Fotó: MTI / Komka PéterFotó: Komka Péter

Az EMIH karolta fel az egykor jobbikos Szegedi Csanádot is, amikor rájött, hogy zsidó, és antiszemita politikusból jámbor izraelita lett. A chábáddal szemben kritikus rabbi szerint valójában ez nem volt nagy mutatvány, mert "Szegedi Csanád egy ugyanolyan radikális csoport tagja most is, mint jobbikos korában, és persze mások a jelképek és a címkék, de ha ezeket levesszük, akkor hasonlóan kirekesztő az ideológiájuk". A sommás megállapítást a chábádnál nyilván sértőnek találják, hiszen Köves Slomó rendszeresen elmondja, hogy ő minden párttal kész szövetségre lépni jó ügyek mentén, a Jobbikot kivéve, mert azt a pártot továbbra is rasszistának tartja, és a rasszizmus teljesen vállalhatatlan számára.

Zsidó kritikusai szerint Köves az idei választási kampányban hasonló szerepet kapott a Fidesztől, mint Németh Sándor, a Hit gyülekezetének a feje: egy inkább balra húzó közösségben segítsen elfogadtatni a Fideszt, és minél többeket tántorítson el a Jobbiktól, nehogy az ellenzék teljes összefogással veszélyeztesse a kormánypárt győzelmét.

Azt viszont el kell fogadniuk Köves zsidó ellenfeleinek is, hogy őt és a mögötte lévő szervezetet, a chábádot, tényleg nem az foglalkoztatja elsősorban, hogy a vitatott szórólapon az általuk támogatott Hollik István hány százalékot kap. Ennél sokkal univerzálisabb dolgok érdeklik őket: a világ zsidóságának megtérítése, és a messiás közelgő érkezésébe vetett remény.

A chábád egy 18. század végi, fehéroroszországi haszid irányzatból pár évtized alatt a zsidó vallás leglátványosabban fejlődő ága lett, befolyását rendkívüli módón kiterjesztette. A 70-es évek óta a világ 100 országában több ezer intézményt nyitottak. Minden másik zsidó irányzatnál jobban és tudatosabban használják a médiát, komoly pénzgyűjtő kampányokat visznek, folyamatosan térítenek (persze csak zsidókat), és mindenütt kifejezetten keresik a kapcsolatot a helyi politikai vezetőkkel.

Az integrációt hirdető neológok és a teológiailag mást hirdető ortodoxok egyaránt tartanak tőlük, és attól félnek, hogy néhány évtized alatt teljesen átalakítják a zsidó vallást, de még a zsidó identitást is.

Lubavicsból indultak

A chábádot Sneur Zalman rabbi (1745-1812) alapította, aki a most Fehéroroszországhoz tartozó Liadiban született, és Lubavicsban lett karizmatikus rabbi. A mozgalomnak a chábád nevet adta (ez egy héber mozaikszó, a bölcsesség, értelem és tudás szavak első szótagjából alkotva), viszont lubavicsiaknak is nevezik őket, az alakulás helyszíne után.

A chábád alapítója, Sneur Zalman rabbi.

A 18. század végén gyorsan terjedt lengyel, ukrán és fehérorosz területeken a zsidó vallás hászidnak nevezett irányzata, elsősorban a falusi és szegényebb zsidók között. Fontos elemei e mozgalomnak a messiásvárás felfokozottsága, az érzelmileg túlfűtött, tánccal és örömmel is kifejezett dicsőítése istennek, a csodarabbik iránti lelkesedés, a hit érzelmi és nem feltétlenül intellektuális megélése. A hászidok karizmatikus rabbik, vagy ahogy a mozgalomban nevezik, rebbék körüli csoportokat alkotnak, sosem volt központi szervezetük. Ahogy általában a zsidó vallásnak sincs egyetlen átfogó intézménye vagy feje. A chábád modernkori szervezettségével ebben is alapvető változást hozott.

Inkább a cár, mint a császár

Már a kezdetekkor, a 18.-19. század fordulóján megjelentek politikai kérdések a mozgalomban. Sneur Zalman, az alapító, kétszer is megjárta néhány hétre a cári börtönt, feltehetően ortodox zsidó rosszakarói mártották be hamis vádakkal, mert veszélyesnek érezték munkásságát, nem tetszett nekik, hogy sokan kezdték követni. 

A napóleoni háborúk idején a rebbe egyértelműen kiállt a cár mellett, holott éppen a hatalmas sereggel érkező francia császár volt az, aki polgárjogot adott a zsidóknak, és ezért sok keleti városban lelkesen fogadták a zsidók a nyugati hódítót. Sneur Zalman azonban úgy vélte, hogy inkább a gettóban legyenek istenfélők a zsidók, mintsem elvilágiasodott polgárokká váljanak. Továbbá a cárt istenfélőnek, míg Napóleont ateistának tartotta, és ezért inkább a cári elnyomást vélte üdvözítőnek.

Sneur Zalman mozgalma a hászidizmuson belül is külön irányzatnak számított. Az alapító a tanait több könyvben foglalta össze, ezek közül a legfontosabb a Tanya című. Ebben van az a gondolat is, ami miatt a legtöbbet támadják ideológiai alapon a mai napig a chábádot. Zalman ugyanis arról is értekezik, hogy a zsidók lelke anyagában más, és kiválóbb természetű, mint a nem zsidók alantasabb minőségű lelke.

Évszázados iratok szó szerinti jelentését kritizálni minden egyházi irányzattal szemben méltatlan. Mégis, a Tanya esetében rendszeresen felmerül ennek a résznek a kritikája, mert a chábád hívei között a mai napig feltűnnek a fajelméletet képviselő tagok, főleg az arab - izraeli konfliktus mentén. A chábád követői közül többen is fegyvertelen palesztinok elleni támadások elkövetőit vették védelmükbe, például azt a Baruch Goldsteint, aki 1994-ben 29 muzulmánt mészárolt le egy hebroni mecsetnél, mondván lehetséges, hogy talán a merénylő csak életeket akart menteni tettével, mert egy mecsetből induló, zsidók elleni merényletről kaphatott információt.

Netanjahu mellett kampányoltak

A chábád első nagy politikai húzása is összefügg a palesztin-kérdéssel. 1996-ban előrehozott választást tartottak Izraelben, Jichak Rabin miniszterelnök meggyilkolása miatt. Rabint egy szélsőséges izraeli lőtte le, mert arra készült, hogy békét köt a palesztinokkal, és a békéért területeket adott volna át nekik. Rabin székéért a békepolitikát folytatni kívánó Simon Peresz, és az alkut elvető Benjamin Netanjahu indultak (utóbbi jelenleg is Izrael miniszterelnöke, és 1996-ban választották meg először). Nagyon kiélezett kampány volt, az izraeli társadalom fele - fele arányban volt elkötelezett a két jelölt, illetve a béketerv mellett és ellen.

Netanjahu végül kevesebb, mint 30 ezer szavazattal, éppen 1 százalékponttal győzőtt. Izraeli politikai elemzők szerint ebben komoly szerepe lehetett annak, hogy a chábád a kampány hajrájában mellé állt, a plakátjaikon ez a szlogen állt: "Netanjahu jó a zsidóknak". Az üzenetük lényege az volt, hogy egyetlen négyzetmétert sem szabad átadni a palesztinoknak. 

Benjamin Netanjahu Jeruzsálemben, 1999-ben, mögötte a chábád modern változatának alapítójának, Schneerson rabbinak a plakátja.Fotó: EYAL WARSHAVSKY/Associated Press

Nem volt nagyon sok követője Izraelben a chábádnak akkoriban, bár 1949 óta van egy tisztán chábád település ott, a mintegy 6 ezer lakosú Kfar Chabad. A chábádot 1950 és 1994 között vezető Menachem Mendel Schneerson rebbéről sokan tartották úgy a közösségben, hogy ő a messiás, híveinek egy része igazi fanatikus volt, és ez nagy erőt adott a szervezetnek, és ez felerősítette a kampányukat. Netanjahu és a chábád viszonya azóta is kiváló. 

Az 1991-es Öböl-háború idején Schneerson azt üzente izraeli híveinek, hogy ne vegyék fel a kormány által kiosztott gázmaszkokat légiriadó idején, mert Szaddám Huszein SCUD-rakétái nem fognak kárt tenni senkiben. A háború alatt 39 rakéta találta el Izraelt, és alig volt köztük olyan, ami lakott területre csapódott volna. Két ember halt csak meg közvetlenül a rakétáktól, miközben a gázálarcok helytelen használata miatt tizenketten fulladtak meg, holott a 39 rakétából egyik sem volt mérges gázzal felszerelve. Schneerson jóslata sokak előtt azt bizonyította, hogy a chábád rebbéje ismeri a jövőt.

A nagy ugrás

A lubavicsi rebbék a haszid modell szerint apáról fiúra hagyták a közösség vezetését, de a 20. század katasztrófái majdnem eltörölték a föld színéről a mozgalmat. Sneur Zalman hatodik leszármazottját az egyházakat üldöző szovjet titkosrendőrség bebörtönözte és megkínozta, majd a nácik irtották ki a közösség nagy részét. A hatodik rebbe végül kijutott az USA-ba, ahol Brooklynban alapította újjá a közösségét. 1950-ben ott is halt meg, és ekkor a veje, Menachem Schneerson lett a 7. rebbe. Ő volt az, aki teljesen átalakította a közösséget, és a kis  hászid csoportból egy minden kontinensen megjelenő egyházat faragott. Mivel ő gyermektelenül halt meg, 1994 óta nem egy személy, hanem rabbik tanácsa irányítja a chábádot.

Menachem Mendel Schneerson, a chábád modern változatának megalapítója.Fotó: Wikimedia

A chábád az 1960-as évek végén utcai térítésbe kezdett. Ez merőben új volt az egyébként inkább bezárkózó zsidó vallásos világban. 

A célcsoport az ateista zsidók voltak, vagy azok, akik már csak felületesen tartották a vallást. Imaszíjat osztogattak nekik amerikai repülőtereken, hanukakor hatalmas utcai menórákat állítottak - mint ezt teszik most már több mint egy évtizede Budapesten is - és például arra biztatták a zsidókat, hogy tegyenek mezüzét a bejárati ajtajuk mellé. Az volt az üzenet lényege, hogy a könnyen átvehető formaságok is számítanak, ezzel is el lehet kezdeni a zsidó identitás vállalását, amit büszkén kell megélni, nem pedig asszimiláltan feloldódni a többségi társadalomban. 

A chábád szimpatizált Izrael állammal is, miközben a legtöbb haszid irányzat inkább gyanakodva tekint rá, hiszen konzervatív teológiai szempontból nem lett volna szabad újjáalapítani az ősi zsidó államot a messiás megérkezése előtt.

A láthatósági kampányt jótékonysági akciók és tévés adománygyűjtő műsorok sora kísérte. Zsidó és nem zsidó sztárok tucatjait nyerték meg az ügynek az elmúlt évtizedekben, ebben a klipben például a Jóbarátok sorozat összes szereplője adományozásra buzítja a nézőket:

Ilyen kampányokat korábban csak keresztény egyházak csináltak, de a chábád már a 70-es években is jelen volt ezekkel az akciókkal az amerikai tévécsatornákon.

1978-ban, Jimmy Carter elnöksége alatt elérték, hogy az akkor még életben lévő Menachem Schneerson születésnapja legyen hivatalosan az oktatás napja az USA-ban. E szimbolikus gesztusnak a jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a nap alkalmából minden amerikai elnök minden évben ki szokott adni egy közleményt, amiben általában megemlékeznek a rebbéről is. Az pedig külön sikere volt a chábádnak, hogy a héber naptár szerinti dátum az ünnepnap, vagyis nem fix napon van, és ezzel az amerikai államigazgatástól rugalmasságot követel az ünneplése.

Ronald Reagan elnöksége idején tovább erősödött a befolyásuk a politikában, a konzervatív republikánus vezetés örömmel fogadta, hogy a zsidók nem csak liberálisok lehetnek.

A küldöttek

Az igazi áttörést a chábádnak viszont a küldöttek szétszórása hozta a világban.

Mostanra több mint 4500 küldöttet (egyes fordítások szerint nevezhetjük őket apostolnak is) küldött ki a chábád a világ országaiba, hogy közösséget szervezzenek, intézményeket alapítsanak.

Tavaly novemberben érkezett meg Ugandába a küldött, ezzel az afrikai ország lett a 100. állam a világban, ahol jelen vannak. Sok országban nem is élnek zsidók ott, ahol a küldöttek megjelennek. Az intézmények megalapítása és a kapcsolatok megteremtése a fontosak a chábádnak ezekben az országokban, hiszen nincs olyan helyi közösség, amelynek hitéletét ápolhatnák. Van, ahol főleg izraeli turisták számára szerveznek rendezvényeket, például Nepálban vagy Thaiföldön.

A chábád küldötteinek éves találkozója 2017-ben, New Yorkban.Fotó: Amir Levy/AFP

A küldötteknek az is a feladatuk, hogy politikai kapcsolatokat építsenek ki a helyi vezetéssel. A helyi vezetők általában pártállástól függetlenül nyitottak az ilyen kapcsolatokra. Jön egy felkészült rabbi, aki némi intézményi támogatásért a világ zsidóságának szövetségét ajánlja, és azt, hogy az országban lesznek zsidó intézmények, ami kulturális szempontból jól nézhet ki. Mostanra azt is tudják ajánlani, hogy olyan államfőkhöz tudnak kapcsolatokat kiépíteni, mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin.

A chábád tényleges követőit 40 ezer és 200 ezer ember közé szokták tippelni. (Attól függően, hogy mekkora elkötelezettséget tekint a számoló valódi követőnek: csak a rendszeresen zsinagógába járókat számolja-e, vagy azt is, aki évente legfeljebb néhány ünnepen teszi tiszteletét valamelyik közösségükben.) Van viszont közel 4000 intézményük a világ 100 országában, ezek többsége zsinagóga és iskola.

Még a legtágabb értelembe vett számolás szerint is csak a világ zsidóságának egészen kis töredéke számít a chábád követőjének, hiszen körülbelül 16 millió zsidó él összesen. Mégis, sok helyen, főleg ahol nagyon kicsi a helyi zsidó közösség, egyre inkább a chábáddal azonosítják a zsidóságot, mert ők láthatók, ők vannak jelen a sajtóban, és ők építik ki a politikai kapcsolataikat. Még az USA-ban is, ahol majdnem 6 millió zsidó él, ha a tévében vallásos zsidókról van szó, akkor sokszor ők tűnnek fel.

A Kreml és a Fehér Ház közelében

A 21. század elején a legjelentősebb politikai tettük Oroszország meghódítása volt. A Szovjetunió felbomlása után az oroszországi zsidó szervezetek a Jelcin-korszak zsidó oligarcháihoz, elsősorban Vlagyimir Guzinszkijhoz kötődtek.

Amikor Putyin 2000-ben hatalomra került, leszámolt ezekkel az oligarchákkal, Guzniszkijt például lecsukták, majd emigrációra kényszerítették. Ekkor talált egymásra Putyin és a chábád. Az elnöknek jól jött a legitimáció egy baráti zsidó szervezettől, hogy elejét vegye azoknak a vádaknak, hogy antiszemita volna, mivel Guzinszkij mellett Hodorkovszkij és Berezovszkij, a két másik megbuktatott nagyhatalmú oligarcha is zsidó volt. A chábád pedig szívesen élt a lehetőséggel.

Így lett Oroszország főrabbija Berl Lazar, aki egyben az oroszárszági chábád vezetője is. Berl Lazar olaszországi küldöttek leszármazottja, és rokona annak az Oberlander Báruch rabbinak, aki a rendszerváltáskor az első magyarországi küldött volt, és aki Köves Slomó karrierjét is egyengette. (Oberlander a felesége családján keresztül került rokonságba Berl Lazarral.)

Vlagyimir Putyin és Berel Lazar egy könyvtárat adnak át, amit Schneerson rebbéről neveztek el. Moszkva, 2013.Fotó: YURI KADOBNOV/AFP

Sok anekdota szól arról, hogy mennyire elkötelezett Berl Lazar Putyin iránt. Például amikor 2013-ban egy szovjet katonai emlékműnél tették közösen tiszteletüket, Lazar repülőgépe pont a szombat beállta előtt pár perccel érkezett csak vissza Moszkvába, és így Lazar kénytelen volt hazáig gyalogolni, hiszen vallásos zsidóként már nem szállhatott autóba. Nyolc órát sétált, mire megtette a 30 kilométert a reptértől. A történetet a rabbi környezetéből azzal a magyarázattal osztották meg a sajtóval, hogy ebből is látszik, hogy milyen fontos volt Lazarnak, hogy részt vehessen egy közös programon Putyinnal. Lazar fia a Krím orosz megszállása után átköltözött a félszigetre, hogy ott szervezze meg a közösséget.

Az orosz chábádnak is vannak oligarcha támogatói, a legfontosabb közülük Roman Abramovics, aki a Chelsea focicsapat tulajdonosaként lett ismert Nyugaton. Ő 5 millió dollárt adományozott a szervezetnek egy moszkvai múzeum és kulturális központ létrehozására.

A chábád régóta lobbizik orosz érdekekért Washingtonban, az Obama-kormánynál bizonyos kereskedelmi korlátozások feloldásáért küzdöttek például. A Trump-családdal pedig már évekkel azelőtt fontos kapcsolatokat építettek ki, hogy Donald Trumpból elnök lett volna. A chábádhoz kötődő üzletemberek közvetítettek például, amikor Trump egy bő évtizede oroszországi ingatlanfejlesztésben gondolkodott, és akkor is feltűnt közülük néhány, amikor Trump orosz üzletembereknek adott el az USA-ban ingatlanokat. Amerikában több cikk is megjelent az utóbbi évben, ami azt találgatja, hogy mekkora szerepe lehetett a chábádnak Trump és az oroszok kapcsolatában. A chábád mindig is tagadta ezeket a feltételezéseket.

Különösen erős Jared Kushner, az elnök vejének, és egyben tanácsadójának a kapcsolata a chábáddal. Kushner egyetemistaként a Harvardon működő chábád közösség tagja volt. Három nappal Donald Trump beiktatása előtt feleségével, Ivanka Trumppal a modern chábád megalapítójának sírjánál imádkoztak a sikeres elnökségért, Schneeerson rebbétől kérve áldást Trump munkásságára.

Itthon gyorsan építkeztek

Báruch Oberlander volt az a küldött, aki elsőként jött Budapestre, megszervezni az itteni chábádot. Kezdetben együttműködött a MAZSHISZ-szel, és kifejezetten jó benyomást tett a magyarországi zsidó közélet legtöbb szereplőjére. Oberlander választotta ki Köves Slomót, ő szerzett neki külföldi ösztöndíjakat.

2003-ban nagy feltűnést keltett Köves Slomó buadpesti rabbivá avatása, az eseményt azzal hirdették, hogy ő az első ortodox rabbi, akit a holokauszt óta Magyarországon avatnak. (Ezt az állítást erősen vitatják a magyarországi ortodoxok közül néhányan.) Avatásán megjelent többek között Mádl Ferenc akkori államfő és Demszky Gábor akkori főpolgármester is. A következő évben megalakult az EMIH. 2009-ben a chábád meghívására Budapestre látogatott Elie Wiesel Nobel-díjas író, aki a holokauszt óta nem tette be a lábát Magyarországra.

Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője, (b3), David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b4), Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (j3), Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető főrabbija (j2) és Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete (j) átvágja a nemzeti színű szalagot a Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) kóser vágóhídjának és baromfi-feldolgozójának avatásán a Csongrád megyei Csengelén 2017. július 5-én.Fotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA

Az EMIH és a Fidesz kezdettől természetes szövetségesnek számítottak. Ideológiailag a chábád egyébként is a politikai jobboldalhoz kötődik, a lengyel kormánnyal is kiváló a viszonyuk, ráadásul a magyar baloldalhoz bekötött MAZSIHISZ alternatívájaként eleve jól jött a Fidesznek egy új zsidó egyház.

2010 óta látványosan erősödnek a pozícióik. Beleszóláshoz jutottak az addig csak a MAZSIHISZ által felügyelt kárpótlási szervezetek irányításába, és ingatlanokat, vállalkozási támogatásokat kaptak nagy számban. Egy chábádhoz közel álló cég, a Brit Média Kft. bevásárolta magát a Klubrádióba, és megvette a 168 Óra című hetilapot is. Ebben a cégben az atlatszo.hu szerint a végső tulajdonos Alexander Rovt amerikai üzletember lehet, aki Kárpátalján Róth Sándorként született, és az ukrán műtrágyaiparból lett milliárdos. A műtrágya gyártásához elsősorban sok földgáz kell, és Rovt az érdekeltségeit 2007-ben Dmitrij Firtasnak, a Kreml-barát ukrán oligarchának adta el, majd váltotta vagyonát New York-i ingatlanokra. (Abban az időben Firtas volt az orosz - ukrán gázkereskedelem egyik kulcsszereplője, és többek között övé volt a magyar gázpiac negyedét ellenőrző Emfesz nevű vállalat is.) Rovt a chábád támogatója, és ugyan magyarországi médiacégének hivatalosan nincs köze a chábádhoz, de a Brit Média Kft. vezető tisztségviselői egyben az EMIH elöljárói is. (Cikkünk megjelenése után Rovt budapesti ügyvédje helyreigazítás közlésére szólított fel.)

Köves Slomó a Magyar Narancsnak adott tavaly májusi interjújában  összeesküvéselméletnek nevezte azt, hogy egyháza sajtót vásárolna, vagy hogy a chábád különleges státust élvezne akár Trump, akár Putyin elnök közelében. A chábád lényegét így foglalta össze: "Elsősorban egy több ezer műből álló irodalmat magának tudó, 250 éves vallásfilozófiai iskola, amely a létezésről, Istenről, az emberi psziché működéséről, vallási értékekről tesz időtálló állításokat. És igen, egy értékközösség, amelynek azonban nincs tagsága, nincs központi vezérlése. Akik minket támogatnak, azok sok más nemes cél mellett is kiállnak."