Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki

2018 december 04., 07:59
  • Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva.
  • Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
  • Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
  • Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
  • Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.

Hány állat van most itt?

Ja, itt nincsen most egy sem.”

A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.

link Forrás

A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:

„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”

Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.

photo_camera Muskátli utca 1. Az Országos Állatmentő Alapítvány központja. Fotó: botost/444.hu

Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.

Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon.

Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt.

Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a

„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”.

photo_camera Fotó: botost/444.hu

A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.

Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:

Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ.

Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.

Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.

A meg nem született kutyák alapítványa

Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.

Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél.

A fonyódi faház

A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak.


Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.

Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem.

Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével.

A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi.

A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.

A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó.

Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki.

Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.

photo_camera A Mecsek utcai bázis.

A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.

Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.

Az eredeti célok ezek voltak:

  • a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése;
  • országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
  • újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását;
  • rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése;
  • fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében

Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.

Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ.

A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki.

Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék.

A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben.

Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból.

A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat.

A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is.

A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:

  • kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben
  • az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint

Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.

Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat

Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek.

Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része.

Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.

2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.

A három alapítvány bevétele 1 százalékos felajánlásokból (Ft)
Adóév Gyermekmentő Támogató Alapítvány Daganatos.hu Országos Állatmentő Alapítvány
2007 2,391,516
2008 6,959,550 5,775,861
2009 23,960,948 103,474,094
2010 70,003,313 285,688,249
2011 129,979,764 338,566,849
2012 110,002,795 328,058,831 13,223,017
2013 111,387,738 346,934,063 35,854,578
2014 19,045,586 71,773,902 46,712,517
2015 31,090,488
2016 32,513,206
2017 44,347,775, 122,268,275 25,964,422
2018 75,509,622 140,928,234
Összesen: 593,588,607 1,743,468,358 185,358,228
Forrás: 444-gyűjtés/NAV

Nem meglepő, de a Daganatos.hu alapítványnál is megtalálható Gombár Györgyi. Kivételesen nem kuratóriumi elnökként, hanem alapítóként és egyszerű kuratóriumi tagként.

Ezt a kuratóriumot Bornemissza Tamás vezeti, aki alapító a korábban említett alapítványoknál. Hogy még erősebb legyen az összefonódás: mindhárom kuratóriumban tag volt Radó Krisztina, és kettőben Fazekas Krisztina Tünde.

Van még azonosság. A Dagantos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány annak is köszönhette a sikerét, hogy valódi tevékenységet folytató alapítványhoz hasonló néven működtek. De annyira hasonló néven, hogy a Dagantos.hu-nak ez már egy módosított neve. Az eredeti Daganatos Gyermekekért Alapítvány volt. Ez egyetlen szó kivételével megegyezett egy évek óta működő alapítányéval, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítványéval. A régebb óta működő szervezet bírósághoz fordult és nyert is, 2012-ben névváltoztatása kötelezték a Bornemissza-Gombár-féle alapítványt. Ebből lett a Daganatos.hu. A Gyermekmentő Támogató esetében a Nemzetközi Gyermekmentőre és a Magyar Gyermekmentőre rímel a név. Az nagy különbség, hogy Gombár alapítványának nincs mentőautója, mint arra sajátos védekezésként maguk is felhívták a figyelmet, amikor kirobbant körülöttük a botrány 2012-ben. Ezzel próbálták jelezni, hogy biztosan nem róluk van szó, amikor egy meg nem nevezett gyermekmentő alapítvány gyanús ügyeiről kezdett beszélni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

A Heti Válasz foglalkozott először a két alapítvánnyal 2012-ben.

A cikkben az szerepelt, hogy a két alapítványba a befolyt támogatásoknak mindössze hét százalékát költötték elsődleges céljukra, a betegek családjainak megsegítésére. Miközben arra, hogy a Google keresője az ő honlapjukat dobja ki első helyen, s így további adományokat gyűjtsenek, több mint százmillió forintot fordítottak.

Az egyszázalékos adományokra keresőoptimalizálással és agresszív online kampánnyal hajtó két alapítvány rettenetesen zavarta a hasonló területen tevékenykedő szervezeteket. Arra panaszkodtak, hogy vagy elkezdenek ők is költeni hirdetésekre, de akkor kevesebb jut a beteg gyerekek támogatására, vagy a céljaikra koncentrálnak, de akkor besöpri az egy százalékokat a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A Gombár-féle alapítványoknak ilyen dilemmája nem volt: a két alapítvány 2010 után elfoglalta az első két helyet az egyszázalékos toplistán.

A Heti Válasz 2012-es cikke után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódni kezdett, a parlament pedig módosította az egyszázalék felhasználására vonatkozó szabályokat. A bevétel negyedét lehetett csak működésre fordítani, és 10 százalékban maximalizálták a reklám- és marketintköltségeket, amit addig nem szabályoztak. (A dagantos.hu kuratóriumának elnöke, Bornemissza Tamás a Heti Válasznak évekkel ezelőtt azt mondta, hogy egy informatikai cég projektmenedzsere.)

A Kehi 2012 őszén bejelentette, hogy a két, általuk ekkor még meg nem nevezett alapítványnál is súlyos visszaéléseket tárt fel. Erről Varga András, a KEHI osztályvezetője egy előadásban beszélt 2013 novemberben.

Varga utalt arra, hogy az alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy „hívószó" volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta.

link Forrás

Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között. „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat, mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták. Egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen „lepapírozott" esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás" - mondta az előadó.

Bőcz Sándor, a KEHI kabinetfőnöke 2013-ban az általuk lezárt vizsgálatakról azt mondta, hogy volt olyan alapítvány, ami a piacon 37 millió forintért beszerezhető eszközt nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem egy másik cég közbeiktatásával 87 millió forintért vett meg. Az ötvenmilliós különbség a közbeiktatott cég haszna volt.

A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7 millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287 millió forintnyi felhasználást. Összesen 231 millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. Mindezek alapján a Hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt.

Annak ellenére, hogy meglehetősen konkrét dolgokat említett a Kehi osztályvezetője és a kabinetfőnöke, a Legfőbb Ügyészség végül megszüntette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást 2016 végén, illetve 2017 márciusban. Megkeresésünkre bizonyítottság hiányával indokolták a vádemelés elmaradását. A fellebezéseket is elutasították.

A KEHI-t is megkerestük, hogy megismerhessük az akkor készült jelentésüket. Azt azonban nem adták ki, arra hivatkozva, hogy az döntés megalapozását szolgáló adat, ezért tíz évig titkos.

A Daganatos.hu Alapítvány a vizsgálatok idején közelményet adott ki, amiben azt írták: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évről-évre csökkenő adóbefizetések miatt rendkívül éles-, és mára lejárató kampány is indult a civil szervezetek között. Emiatt nem csak bennünk, hanem az összes alapítványban megrendülhet a támogatók bizalma, pedig mi hiszünk abban, hogy minden egyes segítő- és támogató alapítvány azért jött létre, hogy valóban megfogja az elesettek kezét”.

Parádés visszatérés az eltiltásból

Az egyszázalékos mezőre kétéves száműzetés után visszatérő Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány 2017-ben ismét tarolt, ahogy idén is sokan támogatták őket.

A három alapítvány együtt eddig 2,5 milliárd forinthoz jutott egyszázalékos felajánlásokból.

Ehhez jön még több száz millió forint egyéb támogatásokból, adományokból.

Egy pillantra visszatérve, honnan is indult az egyszázalékos adománygyűjtés egykori és lendületesen visszatérő királya:

„A Daganatos Gyermekekért Alapítvány fő célja a daganatos, hematolgóiai daganatos betegségben szenvedő gyerekek támogatása, felépülésének elősegítése. Fő tevékenységünket alapítványunk neve is kiválóan tükrözi” - írták a 2009-es közhasznúsági jelentésükben, megerősítve, hogy mégiscsak a daganatos gyerek a fő hívószó.

Ehhez képest - akárcsak a Gyermekmentő Támogatónál - mostanra már főleg a megelőzés lett a céljuk. Az alapítvány az új irányvonalat már így foglalja össze:

Nagy öröm számunkra ha egy daganatos gyermek meggyógyul, ám még nagyobb, ha meg se betegszik!”

Amivel nehéz vitatkozni. Amennyiben jut az eredeti célra, a daganatos betegek és családjainak támogatására.

És mintha a Facebook-oldalul kezelője is elfeledkezne néha arról, hogy kikről is szól az alapítvány neve.

photo_camera Egy kétszer is megosztott poszt. Van szomorú hétfős is.

A Dagantos.hu a Pünkösdfürdő utca 48. szám alatt vásárolt egy lakást 2016-ban. Ott egy Egészségközpontnak nevezett "gyermekvitál stúdiót" alakítottak ki. Erre tavaly és tavalyelőtt összesen 61 millió forintot fordítottak. Ezt az egészségközpontot nem úgy kell elképzelni, hogy oda elsősorban daganatos betegséggel küzdő gyerekek járnak. Ez várja a gyerekeket:

  • Mora Nova kezelés (Ez az orvosok körében finoman szólva is vitatott módszeren alapul. Az alapítvány így foglalja össze: „a természetgyógyászat hatókörében működő, biofizikai állapotfelmérő és energetikai harmonizáló rendszer”. Állításuk szerint sem helyettesíti a klinikai diagnosztikát és kezelést.).
  • Spirituális Választerápia (ez „egy szellemi-lelki, tanácsadó módszer amely életünk bármely területét akadályozó okok feltárására szolgál”).
  • elektroszmog mérés
  • Yin jóga
  • gyerekjóga

Utóbbinál kissé furán vette ki magát, amikor a Daganatos.hu nevében az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozó Almási Fannitól tavaly megkérdezték, hogy egészséges gyerekek jönnek-e a jógára vagy valamilyen mozgáskoordinációval vagy bármilyen problémával rendelkező gyerekek, a válasza pedig az volt, hogy alapesetben egészséges gyerekeknek tart gyerekjógát, de „vannak enyhe olyan problémák, amiket tudunk ezzel kezelni”, akár dadogás, akár mozgáskoordinációval kapcsolatos vagy tanulási zavar. Szerinte fontos célja az alapítványnak, hogy a daganatos gyerekeket és családokat támogassa, de aztán arra jutottak, hogy mi lenne, ha ezt kiterjesztenék az egészséges gyerekekre, mert testi és szellemi egyensúllyal sok betegséget meg lehet előzni. Egy későbbi posztból az derült ki, hogy várják azért gyerekjógára a daganatos gyerekeket is. A központ idén januárban nyílt meg, így néz ki, felnőtteknek is tartanak jógát.

link Forrás

Amikor a 100 négyzetméteres ingatlant megvette az alapítvány, a kuratórium arra is felhatalmazta az elnököt, hogy adja el a hozzá tartozó garázst, és vegyen egy jobb parkolásra alkalmas garázshelyet 2,5 millió forintért.

A Pünkösdfürdő utcai, 61 millió forintos jóga- és életmódközpont mellett Balatonfüreden is vett ingatlant az alapítvány.

Hogy hol van, azt kérdésünkre nem árulták el az alapítványnál telefonon, ahogy mást sem. („Miért lenne kötelességünk tájékoztatni a sajtót?” - kérdezte az adófelajánlásokból élő alapítvány munkatársa.) Ő is írásban kérte a kérdéseinket, elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Végül más úton megtaláltuk a balatonfüredi nyaralót, de előtte muszáj átfutni a történetét.

Az alapítvány 2008-ban gyűjthetett először egyszázalékot, egy évvel később, 2009-ben az ebből befolyó pénzből már vásároltak is ingatlant a Balatonnál, rögtön kettőt is, hogy ott beteg gyerekek családostul nyaralhassanak. Egyszerre akár öt család is.

A nyaralóra eddig minimum 76 millió forintot költöttek az adófelajánlásokból, csak tavaly 12 milliót.

Az elmúlt hosszú 9 év kronológiája az alapítvány kuratóriumának rövid beszámolóiból:

  • 2009: „A 2 db egymás mellett elhelyezkedő telek egy helyrazji számra történő rendezése, és az építési engedélyezési tervek elkészítése elkezdődőtt.” A munkák befejezését 2011 végére ígérték.
  • 2010: „a többször módosított építési engedélyezési tervek elkészítése sikeresen befejeződött, az építési engedély jogerőre emelkedett”. Áthelyezték a közműveket (vízóra, gázóra), kerítést építették, kiválasztották a kivitelezőt.
  • 2011-ben - amikor eredetileg be kellett volna fejezni a közösségi házat - a beszámoló szerint az épület szerkezetkész állapotban volt, épületgépészeti munkák folytak.
  • 2012: szerződtek nyílászárók legyártására és beszerelésére, épületgépészeti munkákra, medence vásárlásra, villanyszerelési munkákra, belsőépítészeti munkákra, burkolatok vásárlására, homlokzati hőszigetelésre, biztonságtechnikai rendszer kiépítésére, távfelügyeletre. Saját beszámoljuk szerint 2012 végéig 50 millió forintot fordítottak a nyaralóra.
  • 2013: beltéri megfigyelőrendszer kiépítésére, dryvitozásra, a régi kisház elbontására, ablakpárkány megrendelésére és beszerelésére, kerítésépítésre, konyhabútorok beszerzésére és beszerelésére, külső faborításra, térburkolatra, bádogos munkákra, belső takarításra, kertkarbantartásra, kukakihelyezésre, bútorbeszerzésre. 2013-ra 1,1 milliót írtak kiadásra, hogy „kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét”.
  • 2014: „a daganatos, leukémiás gyermekek részére épülő rehabház építésének folytatása”
  • 2015: „ rehab. ház építésének folytatása”. Medence karbantartására is szerződtek és szakipari javítási munkálatokat végeztettek. Kiderült, hogy el akarták adni az ingatlant, legalábbis váratlanul felbukkant egy kuratóriumi döntés arról, hogy a visszavonják a balatonfüredi ház értékesítését. Ezután még a pinceszint utólagos szigeteléséről is elfogadtak ajánlatot. Beszámolójuk szerint ebben az évben 5,4 millió forintot költöttek a rehabilitációs házra, hogy még kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét.
  • 2016: rehabilitációs ház építésének folytatása. Nehéz hova tenni a döntést, hogy elfogadták a kuratórium elnökének a javaslatát kültéri medence építésére, amire 9 milliót szánnak, hiszen négy évvel korábban már vettek medencét és annak karbantartására is szerződtek 2015-ben. Lehet, új medencét vettek.
  • 2017: rehabilitációs ház építésének folytatása, erre 12 milliót költöttek abban az évben.

A balatonfüredi egybenyitott ingatlan a Balaton utca-Oszlop köz sarkán van. Felirat ezen sincs, csak annyi, hogy kamerával megfigyelt terület. Viszont teljesen más, mint a déli parton a Gyermekmentő Támogatók fonyódi székhelye, és egészen késznek tűnik.

photo_camera A magas sövény mögött alig látszik Fotó: Király G. István
photo_camera Egy torony, egy terasz Fotó: Király G. István
photo_camera És tényleg van medence. Egy biztosan. Fotó: Király G. István

Arról eddig egyetlen egy hír sem jelent meg az alapítvány honlapján vagy akár a Facebookon, hogy dagantos, leukémiás gyerekek nyaraltak volna itt. Pedig nem az az alapítvány, amelyik szemérmesen elhallgatja, ha odaad/átad valamit, a gyerekjógáról is rendszeres beszámolnak, mástól is átvesznek posztokat. Különös lenne, ha éppen a nyaraló beteg gyerekek maradtak volna ki. 2013-ban - amikorra már régen működnie kellett volna a háznak - posztolták a látványtervet. Az épület befejezéséről viszont egy szó sincs sehol.

A balatonfüredi ház egyébként többször is előjött hivatkozásként, amikor járművet vásárolt az alapítvány. Az autóvásárlás egyébként is kötelező ezeknél az alapítványoknál. A Gyermekmentők 2011-ben 8 millió forintért vettek egy autót „rossz szociális helyzetben lévó beteg gyermekek családjának látogatására, környezettanulmány készítésére, eszközök szállítására, kórházlátogatásokra”. A Daganatos.hu két éven belül két autót is vett. 2010-ben 5,5 millióért egy Mercedes Viano 2.2 cdi-t „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, családlátogatáshoz”. Egy évvel később 9,9 millió forintért vettek egy Toyota Avensis 2.2 WG D-Catot is, „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, balatoni nyaraló építésének koordinálásához.”

Aztán 2016-ban is hivatkoztak a nyaralóra egy járművásárlásnál. Egy 7 személyes kisbuszt vettek 10,5 millió forintért „az Alapítvány által szervezett célszerinti programok, rendezvények kiszolgálására, továbbá a gyermekek rehabilitációs házba történő szállítására a szükséges használatba vételi engedélyek megszerzését követően”. Közben lecseréltek egy Mazdát is egy Skoda Octaviára. A kuratórium 2016 végén felhatalmazást adott az elnöknek, hogy a pár hónappal korábban vásárolt kisbuszt 8 millióért eladja. Azt, amivel a balatonfüredi nyaralóba vitték volna a gyerekeket. Hogy sikerült-e eladni, kinek és vettek-e azóta újabb buszt, autót, arról nem tudni, mert a tavalyi kuratóriumi döntések már nincsenek fent a honlapon.

Alapítvány az egészséges gyerekeknek

A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak egy százalékokból 1,7 milliárd forintot gyűjtött eddig. Ebből saját - a két másik alapítványnál egyébként részletesebb, de fontos információkat így is kihagyó - számításaik szerint is csak 899 millió forintot fordított „daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegség kialakulásának megelőzésére”. Előbbibe sorolható például a 9 éve épülő nyaraló, utóbbi meg például a jógaközpont, és még egy sor meglepő dolog, ami elsőre furcsán hangzik egy daganatos gyerekek megsegítésére gyűjtő alapítványtól.

Itt például azt hirdetik, hogy megfelelő táplálkozással megelőzhető a rák.

link Forrás

Az összefonódásokat ismerve aligha véletlen, hogy a Gyermekmentő Támogató és a Daganatos.hu is ugyanabban találta meg a beteg magyar gyerekek megsegítésének nagyon fontos eszközét: ez nem a családok anyagi támogatása vagy az onkológiai központok felszereltségének javítása, hanem az ételintolerancia vizsgálat. Az ezt központba állító családi egészségnapot lényegében közös rendezvényként hirdetik a teszt forgalmazójával.

A meglehetősen drága, 55 ezer forintos tesztet az alapítványok több százas tételben vásárolják annak forgalmazójától. A Gyermekmentőnek - mint írtuk - nagyjából ez a látható tevékenysége az elmúlt években. A tesztet forgalmazó cég egy diósdi címre, az Álmos fejedelem utca 27. szám alatt van bejegyezve. Az itt található cégek egy tulajdonosi körhöz tartoznak, Suchman Béla és fia, Ádám érdekeltségei. Cégük, a Laborexpert erősen összefonódott a Daganatos.hu-val, volt közösen finanszírozott kutatásuk is.

A KEHI utalt rá a vizsgálata lezárásakor, hogy az alapítvány több esetben sem a gyártótól vett eszközöket, hanem közbeiktatott egy céget, amitől piaci ár felett vásárolt műszert, amit aztán egy kórháznak adományozott. A Daganatos.hu honlapjáról az nem derül ki, hogy mely cégektől vették az eszközöket, főként ugye 2011-ben és 2012-ben.

Nem tudjuk, hogy a KEHI a Laborexpertre gondolt-e, az biztos, hogy a Daganatos.hu vásárolt a Laborexperttől is. Sőt, éppen egy olyan, 2011-es vásárlást is megtámadott a KEHI, amit a Laborexperttel bonyolított le a Daganatos.hu. A KEHI ebben a konkrét esetben amellett érvelt, hogy az egyszázalék közpénz, így az abból finanszírozott vásárlásoknál közbeszerzést kellene kiírni, hogy valódi verseny alapján dőljenek el a beszerzések. De a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy valóban közpénzről van szó, viszont nem célzott támogatás, így az elköltésére nem kell közbeszerzést kiírni. Vagyis attól vesz az alapítvány, akitől akar.

A Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány nemcsak ételintolerancia tesztet vásárol a Laborexperttől nagy tételben. A Daganatos.hu finanszíroz Down-kór szűréseket is, arra hivatkozva, hogy a Down-kórosok között sokan leukémiások lesznek. Ami igaz, az immunrendszerük is gyengébb, számos egyéb kockázattal élnek együtt. Más kérdés, hogy egy daganatos gyerekek megsegítésére létrehozott, és ezért pénzt kérő alapítvány feladata-e a Down-szűrések finanszírozása. Nem annyira meglepő, hogy az alapítvány abban az időben kezdett ebbe bele, amikor a Laborexpert azt közölte: „2002-2012: Cégünk jelentős szerepet vállalt az anyai vérből történő Down-kór szűrés hazai bevezetésében. A Down szindróma biokémiai szűrésének tekintetében a Laborexpert Kft. piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, számos egészségügyi centrumban végeznek szűrést termékeinkkel és szakmai támogatásunkkal.” A Daganatos.hu ilyen típusú teszteket finanszírozott, 70 millió forint értékben.

A sok mindennel megbízható Laborexpert működtet több honlapot is, amit a Daganatos.hu finanszíroz. Az elozdmeg.hu-ra 15,6 millió forintot költött az egy százalékokból alapítvány, ezen „dietetikai, és elektroszmog tanácsokat olvashatnak a megfelelő életmód, táplálkozás, és lakókörnyezet kialakításáról”. Az elektroszmognál nem derült ki, mennyit költöttek rá, ezt a honalpot is a Laborexpert működteti.

Finanszírozott videókat is a Daganatos.hu, amikhez szintén köze volt a Laborexpertnek, alighanem gyártóként. A melanóma szűrés fontosságáról készült filmre és a kampányra 23 millió forintot költött az alapítvány az adótámogatásokból. A videó végén ez a felirat látható:

Ugyanez a felállás, ugyanezzel a felirattal a Lassabban egyél, vagy a kampánnyal együtt 29 millió forintba kerülő gyermekgyógytorna oktatófilm esetében. Az ár ellenére nem kifejezetten igényes videókról van szó.

Az alapítvány természetesen nem feledkezik meg az egyszázalékok gyűjtéséről sem, akárcsak a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, ők is tabletet sorsoltak ki azok között, akik megosztják az alapítvány posztját.

Az látszik, hogy a három alapítvány tudatosan alapozott arra, hogy legalábbis a nevükben tökéletesen lefedjék azokat a területeket, amire szívesen terelik át adóforintjaikat az adományozók.

Hogy a nekik juttatott összesen 2,5 milliárd forintot egészen pontosan hogyan használják fel, kiktől vásárolnak eszközöket, mi alapján döntik el, hogy a beteg gyerekek családjainak támogatásánál vagy az állatok megmentésénél mit tartanak fontosabb feladatnak, arról semmit sem árulnak el. Tavasszal pedig újra előveszik az eddigi használt, kipróbált eszközöket, és írhatják ki a Facebookra megint:

„Nincs más dolgotok, csak a szokásos”.

A megszokás helyett egy javaslat: érdemes olyan alapítványt választani, amelyik teljesen átláthatóan költi el a támogatásokat, és arra, amire kérik.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.