Tovább aprítaná a kormány a vidéki nyilvánosságot

Lassan egy éve zajlik a kormánypárti média központosítása a Közép-Európai Média és Sajtó Alapítvány (KESMA) ernyője alatt, de a médiapiacon terjedő hírek szerint a java még hátra van, és az önkormányzati választás után további összevonásokra és még szorosabb tartalmi felügyeletre lehet számítani.

A kormány médiastratégái – Rogán Antal kommunikációs miniszer és Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója – arra készülnek, hogy felszámolják a megyei lapok maradék függetlenségét is. A tervek szerint a KESMA vezetői minimalizálnák a helyi szerkesztőségek mozgásterét, és mind arculatában, mind tartalmában egységes napilapot készülnek terjeszteni az egész országban.  

A kormánypárti médiauniverzum további centralizálása azért is érdemes a figyelemre, mert miközben az Európa Tanács, a Riporterek Határok Nélkül vagy az amerikai közszolgálat elrettentő példaként emlegetik a magyar médiarendszert, a környező országok autoriter hajlamú politikusai viszont épp ellenkezőleg tekintenek rá: követendő modellnek vélik.  Az EUObserver nemrég arra figyelmeztetett, hogy a magyarhoz hasonló törekvéseket lehet észlelni Csehország és Szerbia médiapiacán is.

Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellárt a májusban kiszivárgott ibizai felvételen beszélt arról reménybeli orosz finanszírozójának, hogy orbáni minőségű médiabirodalomról álmodik Ausztriában. (Strache távozott a politikából az őszi választásokat követően, de volt pártja még vezető erőnek számít Ausztriában.) 

De a hétvégén újrázó lengyel kormány prominensei is pozitív példaként emlegetik a Fidesz által működtetett propagandagépezetet. A Jog és Igazságosság kormánypárt miniszterelnök-helyettese, Jaroslaw Gowin újabban nyíltan fejtegeti, hogy a lengyel médiának lengyel kézben van a helye, és olyan médiaberendezkedés volna kívánatos Lengyelországban, mint ami Magyarországon kialakult. 

Soha nem látott médiakoncentráció 

2018. július 18-án Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója megalapította a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t. Valamivel több mint egy hónappal később aztán ez a nonprofit alapította meg a KESMA-t. De 2018. augusztusának végén még csak sejteni lehetett, hogy nagy változás készül a Fidesz médiavilágában. A gigantikus médiaholding terveiről aztán szeptember elején elsőként adtunk hírt a 444.hu-n.

Liszkay a kormányzati körök első számú médiaintézője lett az elmúlt négy évben. Az Orbán Viktor és Liszkay Gábor közti bizalmat az alapozta meg, hogy Liszkay – aki Simicska Lajos médiabirodalmának működtetője volt több mint húsz éven keresztül – a G-napon egy pillanat alatt döntött: háta mögött hagyta a Nemzet-birodalmat, és a miniszterelnökkel tartott, hátat fordítva évtizedes üzlettársának. Később ő lett a Mediaworks vezetője és a Simicska utáni Fidesz-médiabirodalom irányítója egyben. 

Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója, Orbán Viktor médiabirodalmának operatív vezetője.Fotó: botost/444.hu

2018. november 28-án váratlanul az összes Fidesz-közeli médiatulajdonos úgy döntött, hogy felajánlják a tulajdonukban lévő médiavállalatokat az alapítvány javára.

A magyar média történetének legnagyobb volumenű tranzakciója zajlott le egyetlen nap alatt. De ennek az üzletnek nem csak a nagyságrendje volt rendkívüli, de lebonyolítása is.  Mészáros Lőrinc médiavállalata, a megyei lapok többségét kiadó Mediaworks előbb felvásárolta Liszkaytól a Magyar Idők napilap, és a Karc FM rádió kiadóit, az osztrák Fidesz-stróman Heinrich Pecinától a további három megyei lapot kiadó Inform Médiát, Andy Vajna filmügyi biztostól pedig a szintén három megyei napilapot kiadó Lapcom Zrt.-t. 

Következő lépésként a Mediaworks beolvadt a szintén Mészáros-tulajdonban lévő Talentis Groupba, amit aztán Orbán Viktor barátja felajánlott a KESMA javára. Erről Mészáros cége tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a szerdai nap délelőttjén. 

Néhány órával később libasorban követték Mészárost az ismert fideszes médiatulajdonosok is.Habony Árpád a Lokált, Matolcsy Ádám az origo.hu-t, Schmidt Mária a Figyelőt, Tombor András a Mandiner.hu-t, Ómolnár Miklós a Ripostot ajánlotta fel az alapítványnak.  Az egész folyamat kifejezte a jobboldali politikai elit erőviszonyait: a strómanok egymás után szolgáltatták be a rájuk bízott tulajdont. 

Az addig Mészáros kezében lévő Hír TV és az Echo TV is a KESMA része lett, és első körben egyedül a TV2 úszta meg a beszolgáltatást – feltehetően a cég kiemelkedő éves árbevétele, kusza tulajdonviszonyai, és jelentős hitelállománya miatt. 

A listaáras reklámköltések 37 százaléka, összesen több mint 457 vállalat került alapítványi tulajdonba. A magyar nyomtatott sajtó üzemi nyereségének több mint fele koncentrálódik a KESMA szárnyai alatt. 

Az egész eseménysor abszurditását mutatják az állami hirdetéseken keresztül pénzelt médiacégek pénzügyi adatai is. A Mediaworksnél például pont az elmúlt két évben, Mészáros keze alatt indult meg a szekér: 2017-ben 4,3 milliárd, 2018-ban 3,2 milliárd forint adózott nyereséget könyvelhetett el a vállalat. 

Az origo.hu-t kiadó New Wave Media 2016-ban 527 miliós, 2017-ben 923 milliós profitot jegyzett (korábban, még a Magyar Telekom tulajdonában éveken át veszetséges volt az Origo, nem is kicsit), a Lokált kiadó Modern Media Group 2017-ben 750 milliós nyereséget termelt. Első beszámolójában a KESMA 14 milliárdosra tette a birtokába került cégvagyont, amellyel rendelkezik, de több pénzügyi szakértő szerint az alapítványi tulajdon tényleges értéke ennél magasabb lehet .

Egyetlen vezényszóra megváltak az állami hirdetésekkel kitömött, jövedelmező médiumoktól, mintegy beismerve, hogy csak politikai megbízásból voltak eddig tulajdonosok. 

Orbán felmentette a hatósági vizsgálat alól az alapítványt

Az egyik legfontosabb kérdés az alapítványi felajánlásokkal kapcsolatban úgy szólt, hogy versenyjogilag miként indokolható egy ekkora médiakonglomerátum összeállása. A Médiatanács és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban ugyanis igen komolyan vette a nagy piaci koncentrációval járó médiaügyleteket, és ennél nagyságrendekkel kisebb ügyekben is rendre versenyfelügyeleti eljárást indított. 

A hatóságok törvényben rögzített felelőssége, hogy biztosítsák a nyilvánosság plurális szerkezetének megőrzését, és megakadályozzák bármely politikai vagy gazdasági szereplő túlzott befolyásszerzését a médiapiacon. (A médiahatóság politikai jelentőségéről ebben a cikkben írtunk részletesen.) 

A hatóságok az elmúlt évben rendre politikai alapon hoztak döntést. Ennek legemlékezetesebb példája a svájci Ringier és a német Axel Springer magyarországi vállalatainak fúziója volt, aminek megvalósulásához éveken keresztül nem járult hozzá a két testület. 

2014 májusában a médiahatóság és a versenyhivatal csak azután járultak hozzá tranzakcióhoz, hogy több médiaterméket kiszerveztek az összeolvadó társaságokból. Így jött létre a Nemzeti Sportot, a Népszabadságot és több regionális terméket is kiadó Mediaworks, ami az év októberében Heinrich Pecina osztrák üzletemberhez – mint később kiderüt, strómanhoz – került. 

Heinrich Pecina, a Vienna Capital Partners (akkori) tulajdonosa a Vienna Capital Partners (akkoriban még) új hazai médiavállalatának, a Mediaworksnek a budapesti székhelyén tartott sajtótájékoztatón 2014. október 1-én.Fotó: Mohai Balázs/MTI

Pecinát - akit néhány hónapja részletesen bemutattunk a 444-en - a már emlegetett felvételen hasonló szerepben emlegeti a később lemondani kényszerült Heinz-Christian Strache is. A bukott alkancellár úgy fogalmazott: 

„Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak”. 

Ahogy írtuk korábban, a Mediaworks létrehozása mögött határozott politikai szándék látszott, és ez később bizonyosságot is nyert, miután Pecina előbb bezáratta a Népszabadságot, majd átadta a Mediaworkst Mészáros Lőrincnek. 

A médiahatóság és a versenyhivatal akkor viszont szigorúnak bizonyult, amikor a kormánytól független RTL Klub jelentette be vételi szándékát a Centrál Médiacsoport online üzletágára 2017 elején. A hatóságok megakadályozták a kormánnyal kritikus médiacégek egyesülését. 

Az előzmények tükrében nehezen lett volna indokolható, hogy a médiahatóság, vagy a versenyhivatal a KESMA megalakulása nyomán ne állapítson meg túlzott piaci befolyást – akár a médiapiac egészét tekintve, akár csak annak egy szegmensében. (Mondjuk a megyei lapok piacán, ahol a kormánypárti erők 100 százalékos befolyásra tettek szert.) Orbán Viktor viszont egy héttel az alapítványi felajánlásokat követően egy kormányrendeletben 

nemzetstratégiainak jelentőségűnek minősítette a KESMA felé tett felajánlásokat, kimentve ezáltal a versenyjogi és összeférhetetlenségi megfelelés kényszere alól az alapítványt. Indoklásként a döntéshez egyetlen szót mellékelt: 

közérdek.A versenyhivatal fellélegző hangulatú közleményben számolt be róla másnap, hogy a kormány döntése nyomán, hatásköre hiányában nem indít versenyhatósági eljárást az ügyben. 

Háborús üzenet a kritikus médiának

Orbán a nagy nyilvánosság felé azt üzente a fideszes média összeabroncsozásával, hogy új fejezet nyílik a magyar nyilvánosság történetében. A kormány médiastratégiáját a 2010-től kezdődő Simicska-korszakban elsősorban háttéralkuk (mint Pecina és a Mediaworks esetében), opciós szerződések (lásd az Index, és a TV2 körüli kavarásokat), azaz egyfajta lopakodó befolyásszerzés jellemezte. 

Azóta viszont egy erőszakosabb médiapolitika kezdett kibontakozni, és 

a rendszer immáron nyíltan a nyilvánosság totális leuralására tör. Így például a kormánypárti médiaalapítványi kuratóriumot vállaltan fideszes káderekkel töltötték fel. Az elnök a volt Fidesz-képviselő Varga István lett, de Bajkai István személyében egy aktív kormánypárt képviselő – Orbán Viktor volt ügyvédje – is helyet kapott a kuratóriumban. A Fidesz pártalapítványa által finanszírozott civil szervezet, az Alapjogokért Központot vezető Szánthó Miklós is a testület tagja lett. 

„Az Alapítvány célja, hogy a (...) nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél (...) a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása; a magyar írott sajtó megőrzése” - áll az alapítvány alapítói okiratában, ami tehát voltaképpen azonosítja az ország javát szolgáló, „nemzeti” médiát a fideszes médiával. 

A KESMA megalapításával Orbán jól látható választóvonalat húzott a vele egyetértő – „hazafias” – és kritikus – „internacionalista” – médiumok között. Ez a szembenállás újabban nagyon foglalkoztatja a miniszterelnököt, aki januárban,  évi egyszeri, rendes sajtótájékoztatóján ki is tért a kérdésre, és arra panaszkodott, hogy Magyarországon „kormányellenes médiatöbbség” van. A kormányfő azt fejtegette, hogy korszakváltás kapujában áll az európai és a nyugati média világa, amely már nem pusztán liberális, hanem azzal szemben kezd kialakulni egy „keresztény-konzervatív pólus”:

Márciusban ismét a nyugati médiát támadta, és arról beszélt a Matthias Corvinus egyetemen, hogy a politikát befolyásolni képes nyugati erők – köztük a média – 85 százaléka liberális. Szeptember végén, Rómában Orbán ismét kitért jó és rossz küzdelmére a médiában, de egyre több remény érződött ki szavaiból: 

„Ha csak az újságírók szavazhatnának egy parlamenti választáson, akkor a nyugat-európai országokban 90-10 arányban a baloldal nyerne, de Magyarországon ez nem így van. Ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van.”   

Ezt a politikai logikát nem értette meg a KESMA élére kinevezett Varga István, aki egy februári interjúban arról beszélt, hogy nem szégyen bevallani, az igazán jó tollú, pengés újságírók a másik oldalon vannak. Rogán Antal kabinetje órákkal később lemondatta posztjáról a kuratórium elnökét, akinek Szánthó Miklós vette át a helyét.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA kuratóriumának elnökeFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

75 milliárdos monopolizálódás az állami kommunikációban 

A KESMA megalapítása mögött tehát volt egy erős ideológiai-politikai érv, de volt annak egy praktikus oka is: 

a szerteágazó kormánypárti médiavilág ugyanis pénzügyileg is nehezen volt irányítható a politikai vezetés számára. A Simicska-korszak után Orbán több, egymástól független strómant bízott meg azzal, hogy alapítsanak és vásároljanak fel médiumokat. Nem akarta, hogy még egyszer előálljon a helyzet, amikor a médiabirodalom egy része ellene fordul. 

A miniszterelnök létrehozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és azon belül a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKoH), amelyet az állami cégek és intézmények hirdetési költségvetésének felügyeletével bízott meg. 

A politikai kontroll és a pénzbőség nem tette rendbe az egyes médiavállalatok gazdálkodását, sőt: a többszereplős tulajdoni rendszer miatt inkább kevésbé átláthatóvá vált a rendszer. Így miután 2018 tavaszán az Echo TV-nél súlyos visszaélésekre derült fény, és a Simicska-veszély már elillant, Orbán döntött a médiatulajdoni rendszer újbóli átalakításáról. 

2018 őszével egy olyan szisztéma állt fel, amiben már nem csak az állami költéseket felügyeli közvetlenül a kormány, de lényegében egyetlen konglomerátum – a KESMA, illetve azon belül a Mediaworks – fogadja be a hirdetési pénzek döntő részét. Az alapítvány, mint a kiadók tulajdonosa a törvény szerint nem termelhet nyereséget, de a hirdetéseket szervező reklámügynökségnél lecsapódhat a haszon. Épp úgy, ahogy az történt az elmúlt években is. 

Az NKoH minden évben három céggel köt keretszerződést, viszont tavaly nyáron az évekig lieblingnek számító Kuna Tibor és Csetényi Csaba reklámcégeivel is szerződést bontott, így Balásy Gyula vállalatai, a New Land Media és a Lounge Design maradtak a kommunikációs hivatal fő ügyfelei. 

Balásy Gyula a New Land Media honlapjánFotó: New Land Media / 444 grafika

Az NKoH által megkötött első, 2015-ös keretszerződés még 25 milliárdról szólt, és három cégcsoport kötött szerződést a hivatallal. A keret azóta megtriplázódott, és - ahogy azt a G7 elsőként körüljárta - mára olyan helyzet állt elő, hogy 

szinte egyenes út vezet az évente 75 milliárdos kerettel gazdálkodó kommunikációs hivataltól a KESMA-n át a hirdetéseket szervező Balásy-cégcsoportig.Balásyéknál már a hivatal megalakulása után megindult a szekér, és továbbra gyorsulásra lehet számítani. 2017-ben az egy évvel korábbi 

1,5 milliárdról 25,8 milliárdra ugrott a New Land árbevétele, aztán tavaly meg sem állt 52,2 milliárdig. A tulajdonosok 2017-ben 2,1 milliárdos; 2018-ban 8,8 milliárdos adózott hasznot könyvelhettek el, de a cégcsoport másik lába, a kreatív megoldásokat szállító Lounge Design sem panaszkodhat: 2017-ben 3,1 milliárdos árbevétel mellett 1,2 milliárd hasznot termeltek, tavaly 7,7 milliárdos forgalom mellett 2,2 milliárdos profittal zártak. 

Áramvonalasítás

A KESMA lehetőséget teremtett mindezen felül ahhoz is, hogy a Fidesz felszámolja a rendszeren belüli párhuzamosságokat, és hatékonyabbá tegye a kormányzati tömegkommunikáció megszervezését. 

Tavaly ilyenkor még 2800-an dolgoztak azoknál a cégeknél, amelyeket tavaly ősszel alapítványi tulajdonba utaltak, és egy belső forrásunk szerint középtávon ennek a létszámnak legkevesebb negyedétől megválna az alapítványi vezetés.  

Mivel a KESMA csak a tulajdonosi jogokat vette át, a létszámcsökkentés alighanem a cégstruktúra egyszerűsödésével is együtt jár majd, azaz várhatóan több és több vállalat épül majd be a Mediaworks kiadóvállalatba, és kerül a Liszkay vezette menedzsment irányítása alá. 

Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV, a közmédia riportereinek és Havasi Bertalannak nyilatkozik az EU-csúcs után Brüsszelben.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs/MTI/MTVA

Idén márciusban be is jelentették az Echo TV megszűnését, és egyre több kiadóvállalat beolvadásáról keringenek hírek. Csak a hírtelevízióktól néhány hét alatt több mint 220 embert küldtek el

Számítani lehetett rá, hogy a két csatorna közül a 2001 óta működő Hír TV-t tartja meg a Fidesz. A kormánypárti szavazótábor az ellenzékben töltött évek óta erősen kötődik a csatornához, amelyet a 2018-as választások megnyerésével sikerült visszafoglalni Simicska Lajostól. Szimbolikus jelentőséggel bírt az is, hogy 2019. februárjában megszűnt a Magyar Idők, és a Fidesz, miután visszaszerezte Simicskától a kiadói jogokat, újraindította a Magyar Nemzetet.) 

A következő, karcsúsítás előtt álló szegmens a bulvárlapok világa lehet, ahol a bőség zavarával küzd a Fidesz-média: az Ómolnár Miklós révén alapított Ripost és a Vajna-féle Lapcomhoz tartozó Bors egyaránt jelen vannak a nyomtatott és az online piacon is, ráadásul évek óta sodródik a hatalom felé a Ringier Axel Springer-féle Blikk is. A Ringier-Springertől harminc év után távozott a cégvezető Bayer József, helyét pedig a Mediaworkstől érkező Kovács Tibor vette át.

Vajna 2017 szeptemberében vette meg a Lapcom kiadót, de ő se tudta megállítani a negatív trendeket. A MATESZ számai szerint abban a hónapban naponta átlagosan 80 767 darab fogyott a Borsból, de ez a szám az azóta eltelt két évben folyamatosan esett, és jelenleg 71 464-nél tart. 

A Ripost nem méreti magát ugyanitt, a Blikk számain viszont az is látszik, hogy az egész print bulvárpiac zsugorodik. A legkeresettebb magyar napilap valósággal zuhan: 2017. szeptemberében még 149 850 példányt tudtak értékesíteni egy nap, ma már 100 ezer alatt járnak.  

Fotó: 444

A friss hírek szerint a Ripost kiadója beolvad hamarosan a Mediaworksbe, bezárják Ómolnár lapját, és hasonló sors várhat az ingyenesen terjesztett Lokál napilapra is, amely korábban Habony Árpád és a Modern Media Group kiadója gondozásában jelent meg. 

A Lokál az elmúlt években minden támogatást megkapott a hatóságoktól: a 2016 derekán indult ingyenes lap kizárólagos terjesztési jogosultságot kapott például a BKV használta köztereken és a MÁV megállóinál, a Válasz Online tavasszal mégis azt írta, hogy a KESMA környékén a Simicska-háború után bezárt Metropol újraindítását tervezik. 

Az ifjúsági- és gasztromagazinok mellett természetesen érinthetetlen a sportlapok piaca. Az egyaránt Szöllősi György Puskás-ügyi nagykövet szerkesztésében készülő Nemzeti Sportot és Fourfourtwo munkatársait sem fenyegeti jelentősebb leépítés. Ugyanez viszont már nem mondható el a KESMA talán legértékesebb és legterebélyesebb lapcsoportja, a megyei lapok esetében. 

A megyei lappiac elfoglalása 

A megyei laphálózat elfoglalásán évek óta szisztematikusan és akkurátusan dolgozott a Fidesz, bízva abban, hogy ezáltal könnyebben eléri majd a párt vidéki bázisát. A művelet még a Simicska-érában kezdődött el, de már jócskán a nagy fideszes belháború után ért a végére. 

Megyei lapok a 2019-es önkormányzati kampány hajrájában.Fotó: botost/444.hu

A Mediaworks 2015-ös megalakulásával első körben nyolc megyei lap került Heinrich Pecina tulajdonába: az Új Dunántúli Napló (Baranya), a Heves Megyei Hírlap, a 24 Óra (Komárom), a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Békés Megyei Hírlap, a Petőfi Népe (Bács) és az Új Néplap (Szolnok).

Pecina ezután, 2016 őszén, még pont  a Népszabadság bezáratása előtt, felvásárolta a Pannon Lapok Társasága lapkiadót, és azzal együtt a Napló (Veszprém), Dunaújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Vas Népe és a Zalai Hírlap (nyomtatott és online) kiadványait. 

A Mészáros-féle Opimus Press - amely később beolvadt az Opus Global tőzsdei vállalatba - már ekkor uralta a megyei lappiac több mint 50 százalékát, így a hatósági eljárások megkerülése végett a megmaradt két nagyobb lapkiadóra már más strómant jelölt ki a politika. 

Az ausztriai székhelyű Russmedia lapjait – az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót és a Kelet-Magyarországot – Pecina egy másik, Inform Média nevű cége vásárolta meg 2017 nyarán, méghozzá a Mészáros-birodalomhoz sorolt MKB és Takarékbank nyújtotta hitelből. 

Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, a TV2 és a Lapcom Zrt. tulajdonosa 2017. február 7-én.Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Andy Vajna pedig alig néhány héttel később kaparintotta meg a Délmagyarországot és a legnagyobb példányszámű Kisalföldet kiadó Lapcom Zrt.-t a brit bejegyzésű Radio Bridge Media Holdings Ltd.-től.

Az utolsó darabka 2017. júliusának első napjain került a helyére, amikor Mészáros megvette a Nógrád Megyei Hírlapot is, és ezzel

az összes megyei lap a Fidesz vonzáskörébe került.  A tulajváltást követően Mészárosék az összes laptól elküldték a főszerkesztőket és kiadóvezetőket. Többeket elbocsátottak azután, hogy 2016 karácsonyán a kiadó egyes munkatársai meghamisították Orbán Viktor interjúját a Fejér Megyei Hírlapban. 

Többek közt azt adták a miniszterelnök szájába, hogy  „... mi kikértük az emberek véleményét, BÁR NEM ÉRDEKELT MINKET”, illetve hogy „...az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. A KÓRHÁZI HULLÁK SZÁMA IS EMELKEDIK.” Az eset nyomán nyilatkozta a lap egyik munkatársa, Klecska Ernő a Hír TV-nek, hogy „alig maradt írástudó ember a lapoknál.”) 

Ezzel párhuzamosan megindult egy természetes lemorzsolódás is: a Baranya Megyei Hírlaptól például többen távoztak, mert nem akartak közösséget vállalni a központból megküldött „migránsozós és cigányozós” cikkekkel. 

A Nemzeti Hírközlési- és Média Hatóság idejében jelezte, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Mészáros-birodalom terebélyesedése miatt. Pedig erre lett volna oka, annál is inkább, mert annak működését kezdettől fogva az adófizetők finanszíroztak, méghozzá kormányzati kampányok útján. Csak a választás előtti utolsó nagy, 7 milliárd forint értékű Soros-ellenes kampányból 2,2 milliárd landolt a Mediaworks-kiadványoknál. 

2016 ősze óta a Mediaworks központi szerkesztőségében készítik el az összes olyan cikket, amely országos belpolitikai témákat érint, és megjelenik a kiadóvállalat valamely megyei kiadványában. (A központi szerkesztőség és a Mediaworks abban a Bécsi úti épületben kapott helyett, ahol 1992 és 2013 között a Népszabadság működött.)  A 2018-as választásokra már úgy fordult rá a kiadó, hogy az egyes lapok belföld rovatát ránézésre is alig lehetett volna megkülönböztetni: 

Egy átlagos nap a Mediaworks megyei kiadványaiban 2017 szeptemberéből. Ez itt 8 különböző újság...Fotó: 444

2018. április 7-én – a parlamenti választás előtti napon – már az összes megyei lap ugyanazzal az Orbán-interjúval (visszafogott cím: „Mindkét szavazatot a Fideszre!”) a címlapon jelent meg, ami azért is lehetett furcsa a piac ismerőinek, mert akkor az egyes Fidesz-körüli médiavállalatok papíron még nem voltak egy tulajdonos kezében. 

Mégis, a Vajna-féle Délmagyar és a Kisalföld, továbbá a Pecinához került Hajdú-Bihari Napló, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország is ugyanazt a szöveget közölte, ugyanazzal a címlapi fotóval, mint amit a Mészáros-féle megyei újságok. Azaz nagyon úgy festett, hogy már a választás előtt az összes fideszes megyei lapot a Bécsi útról szerkesztették: 

A Mediaworkshöz tartozó megyei lapok címlapjai a választás előtti naponFotó: 444

Amikor visszaüt a túlzott központosítás

A választási győzelem dacára Liszkayék nem voltak elégedettek a médiabirodalom működésével, annál is inkább, mivel diadaltól függetlenül a lapszámok folyamatosan zuhantak. 

Amikor 2018 augusztusában a Menedzsment Fórum áttekintette a legfrissebb MATESZ-adatokat, arra jutott, hogy a 2016 őszén „fideszesítésnek” indult megyei lappiac forgalma két év alatt 20 százalékot esett. Ráadásul gyorsulás volt tapasztalható: a novemberi számadatok már arról árulkodtak, hogy egy év alatt 13 százalékot apadt az olvasótábor. 

Az alábbi diagrammokon is látszik, hogy a központosítás egyáltalán nem tudta megállítani a negatív folyamatokat, és valójában mindegy volt, hogy az egyes regionális termékeknél ki a laptulajdonos. A Mészáros-féle megyei lapok legolvasottabb termékei sem képeztek kivételt: 

Aktívan vásárolt példányszámok a KESMA előtt és után

Mediaworks-lapok

Mediaworks 1500020000250003000035000400002019201820172016Fejér Megyei HírlapNaplóZalai HírlapMÉSZÁROS BEVÁSÁROLKESMAMEGALAKUL

Lapcom-lapok

Lapcom KisalföldDélmagyarország2000030000400005000060000KESMAMEGALAKULVAJNA BEVÁSÁROL2019201820172016

Russmedia-lapok

Russmedia Kelet-MagyarországÉszak-MagyarországHajdú-Bihari Napló2000025000300003500040000KESMAMEGALAKULPECINA BEVÁSÁROL2019201820172016

A negatív tendenciára a vezetés még feszesebb központi szerkesztési iránymutatással válaszolt. A 2019-es EP-választásra már szinte menetrend szerinti Orbán-interjúval fordultak rá a lapok: 

Fotó: 444 montázs

Ennél is többet elárult a Mediaworks központi szerkesztőségének szerepéről, és a centralizált szerkesztési gyakorlatról, hogy mikor az EP-választás napján a Népszava arról cikkezett, hogy felszámolhatják az egyes regionális lapok szerkesztőségeinek önállóságát,

a kiadó központilag megszerkesztett cikkel reagált, amit aztán minden megyei lap azonnal le is közölt.

16 regionális újság közölte ugyanazt a cáfolatot, szinte paródiaértékű gesztussal: „Idáig jutottak balliberális polgártársaink – mert kollégáknak már nem nevezhetjük őket. Az újságíró ugyanis arról ismerszik meg, hogy legalább megpróbál igazat írni. Ők már, jól láthatóan, nem is próbálkoznak ezzel. A Népszava cikke szemenszedett hazugság.” 

A központosítást tagadó központi cáfolat persze vicces tünet, de úgy tűnik, még a központosított működést is lehet tovább központosítani. A 444 információi szerint 

a kormányzati médiaalapítvány a regionális közéleti kiadványok további áramvonalasítására készül. A jelenlegi szerkesztőségek létszámát néhány főre csökkentenék, és mind több tartalmat állítanak majd elő a Mediaworks központi, budapesti szerkesztőségében. Voltak a terveknek előjelei már az EP-választást követően, amikor több munkatársat - három vezető újságírót és korrektorokat - is elbocsátottak a szegedi Délmagyar szerkesztőségéből. „Meglett az eredménye, hogy Csongrádban a leggyengébb eredményt érte el országosan a Fidesz” – nyilatkozta az eset idején egyikük csomagolás közben. (Azóta sem válthatta be a helyi reményeket a pártsajtó, mert az önkormányzati választáson a megye két legfontosabb városát, Szegedet és Hódmezővásárhelyt a vártnál sokkal simábban hozta az ellenzék.)

A 16 oldalas megyei kiadványokban jelenleg egy oldalt tesznek ki a központban előállított Mediaworks-hírek, ez az oldal általában hét cikkből áll össze. A helyi közéleti témák jellemzően két-három oldalt foglalnak el, ehhez jön két és fél oldalnyi (jellemzően kormányzati és TV2-s) hirdetés, amit szintén a Mediaworks-ből szerveznek. 

2019. október 7. a megyei lapok belföldi rovatábanFotó: botost/444.hu

És miközben az irány egyértelmű, az önkormányzati választás eredménye rámutatott a rendszer gyenge pontjaira is. A Fidesz ugyan a kisebb településeken és a megyei közgyűlésekben őrzi nagy fölényét, de a megyei jogú városokban - ahol a regionális lapok olvasóközönsége koncentrálódik – megcsappant előnye az ellenzékkel szemben.

A központi üzenetformázás az országos kampányokban hatékony eszköznek bizonyult, de az önkormányzati szavazáson a helyi ügyeken és témákon van a hangsúly, ezekhez pedig nem sokat tudott hozzászólni a pártosított megyei sajtó.  Ehhez képest a Mediaworksben (az online és print kiadványokban egyaránt) képesek voltak a számukra totálisan irreleváns főpolgármesteri kampánnyal fárasztani a vidéki olvasótábort is: 

Hiába nem látszik hatékonynak a megyei lapok erőltetett központosítása, a politikai vezetést aligha lehet letéríteni erről az útról. 

Pedig a KESMA terebelyesedése, és az egyre nyíltabb politikai beavatkozás a nyilvánosság szerkezetébe már az európai döntéshozók figyelmét is felkeltette. Így például szeptember közepén Varga Judit igazságügyi miniszternek a 7-es cikkely szerint eljárás ügyében tartott meghallgatáson is fejére olvasták a szűkülő magyar médiaszabadság kérdését. 

A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány illetékese is azt firtatta, hogy vajon miként lehetséges az, hogy a magyar sajtó egy döntő része egy kormányhoz közel álló alapítványba szerveződött össze. A miniszterasszony szemrebbenés nélkült azt felelte, hogy

„a KESMA egy piaci folyamat eredményeként jött létre, ahhoz a kormánynak a világon semmi köze sincs”. 

A sajtószabadság, és a KESMA ügye – éppúgy, mint az igazságszolgáltatásé – nagy súllyal szerepel az Európai Bizottság által folytatott jogállamisági eljárásban. Egyelőre mégis úgy tűnik: a magyar kormányt ez sem tántorítja el attól, hogy még szorosabb felügyelet alá vonja a már így is teljesen pártszócsővé tett vidéki lapokat.  

Címlapi és cím feletti grafika: Tbg.