Így keveredett bele az ukrán gázmaffia háborújába Amerika

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Donald Trump a demokraták gyanúja szerint azzal zsarolta Ukrajna elnökét, hogy nem utal neki pénzt, ha nem segít bebizonyítani, hogy Joe Biden nemtelen eszközökkel segítette az ukrán gázüzletben érdekelt fiát.
  • Joe Biden négy éve azzal zsarolta Ukrajna előző elnökét, hogy nem kap az országa hitelt, ha nem rúgja ki a főügyészt, aki vonakodott nyomozni az oligarchák, például a földgázon meggazdagodott nagyurak ellen.
  • Trump ügyvédje idén azoknak ukrán oligarcháknak az együttműködését kereste, akiket az Obama-kormány segítségével szorítottak ki Ukrajnából. 
  • Az ukrán gázüzletben elképesztő pénz van, ami politikai és gazdasági szempontból is érdekli az amerikaiakat. Jól bele is keveredtek a kelet-európai maffiaháborúba.

“Megkérdeztem tőlük, hogy látnak-e az ajtómon olyan táblát, hogy itt lehet Zelenszkijnél időpontot foglalni. Mondták, hogy nem. Erre azt mondtam nekik, hogy akkor rossz helyen jártok” - így idézte fel Igor Kolomijszkij, milyen volt az, amikor Tel Aviv-i száműzetésében felkereste őt Lev Parnas és Igor Fruman, a két floridai ügyvéd, néhány nappal azután, hogy Zelenszkijt választották Ukrajna elnökévé. 

A két ügyvéd a Szovjetunióban született, és Rudy Giuliani embereiként mutatkoztak be. Giuliani a 80-as években az amerikai igazságügyminisztréium harmadik embere, a 90-es években New York polgármestere volt, és mostanában Donald Trump ügyvédjeként keresi kenyerét. Kolomijszkij pedig az egyik leggazdagabb ukrán oligarcha, akinek a tévécsatornáján lett sztár a tavasszal megválasztott új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. A találkozó után nem sokkal Kolomijszkij elhagyta Izraelt, hazatért Ukrajnába, hogy megpróbálja visszavenni az előző elnök idején államosított bankját. Most azt állítja, hogy határozottan visszautasította Giuliani ügyvédjeinek ajánlatát. 

Az ajánlat arról szólt, hogy vegye rá Zelenszkijt, az új ukrán elnököt, hogy indítson eljárást, aminek a végén az ukrán hatóságok hivatalosan is megállapíthatják, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt, vagy legalább a fia, korrupt üzelmeket folytatott Ukrajnában. Cserébe Giulianiék azzal kecsegtették, hogy elintézik, ne nyomozzon tovább az FBI Kolomijszkij ellen pénzmosás miatt. 

Igor Kolomijszkij.Fotó: VLADYSLAV MUSIENKO/AFP

Hogy Kolomijszkij tényleg ilyen keményen elhajtotta-e az ügyvédeket, akiknek végső megbízója az USA elnöke volt, arra azért nehéz lenne mérget venni. Főleg annak tudatában, hogy amikor idén októberben Parnast és Frumant letartóztatták Washingtonban - az ukrán balhétól független pénzügyi csalások vádjával - akkor kiderült, hogy előző este többek között Kolomijszkijjal beszéltek telefonon. Kolomijszkij erről azt mondta, hogy tovább folyt az alkudozás köztük, és ő azt a feltételt szabta, hogy ha hazaviszik Dmitrij Firtast Kijevbe, akkor számíthatnak rá, hogy ő is a kliensük lesz. 

Dmitrij Firtas szintén egy igen jelentős ukrán oligarcha, aki már 2014 óta nem hagyhatja el Bécset, mert az USA egy Indiában elkövetett korrupciós bűncselekménnyel vádolja, és kiadását kérik az osztrák hatóságoktól. A két floridai ügyvéd közül Parnas neki is dolgozott, hivatalosan mint tolmács. Amikor letartóztatták Parnast és Frumant, éppen a  Bécsbe tartó gépükre vártak egy washingtoni repülőtéren. 

Firtas jó tíz éve még Budapesten volt állandó vendég: az Arany János utcában volt gázkereskedő cégének a központja, a Bank Center nevű  az irodaházban. Ha ránézett itteni cégére, az Emfeszre, akkor egy terepjárónyi fegyveres testőr kísérte. Ha telefonált, akkor nem ért a mobilhoz, hanem egyik embere tartotta az arcához. Mindenki láthatta, hogy nagy úr. Még most, öt éve tartó bécsi fogságában is az, hiszen az USA elnökének ügyvédje kereste a kegyét. 

Dmitrij FirtasFotó: Andrey Iglov/RIA Novosti

Ez az izgalmas történet csak egyetlen szál abban a kavalkádban, ami miatt Donald Trump ellen a demokraták vádeljárást indítottak. Hogy a teljes történet érthető legyen, vissza kell menni legalább 2014 elejéig.

A majdani forradalom után az USA ráment az ukrán gázkereskedőkre

2014 elején a kijevi tüntető tömeg elkergette Viktor Janukovics ukrán elnököt, aki Oroszországba menekült. Az orosz hadsereg heteken belül elfoglalta a Krím-félszigetet, majd fegyveres felkelést szított két kelet-ukrán megyében. Az ország többi részén viszont egy új, Nyugat-barát kormány került hatalomra, élvezve az EU és az USA támogatását is. Az ország viszont csődben volt, és közben egyszerre kellett háborút vívnia Oroszországgal, és legalább minimális szinten fenntartani az állami szolgáltatásokat, fizetést adni a közalkalmazottaknak. Úgyhogy az ország működéséhez kedvezményes hiteleket adott a Nyugat, leginkább a Világbankon keresztül. A hitelfeltételek között piacgazdasági átalakítások, és a korrupció felszámolása volt a két fő szempont, egészen konkrét javaslatokkal, előírásokkal. 

Ukrajna a függetlensége óta nagyjából úgy maradt, mint amilyen még Borisz Jelcin idején Oroszország volt: néhány oligarcha tartotta kezében az országot, és a politikusok jórészt az ő bábjaik voltak csupán. A Majdan téri forradalom utáni Ukrajna nyugati szponzorai igyekeztek az oligarchák hatalmát korlátozni, illetve legalább az oroszokkal leginkább szövetségeseket háttérbe szorítani. 

Ebben a helyzetben különösen izgalmas lett a földgáz ügye. A politikai és gazdasági érdekek összeértek az ukrán gáz körül, úgyhogy az Obama-kormány különös figyelmet szentelt ennek az iparágnak.

A földgázkereskedelmen keresztül elképesztő vagyont halmoztak fel ukrán oligarchák, ráadásul megfelelő orosz kapcsolatok nélkül nem lehetett beszállni ebbe az üzletbe, vagyis nyugati szempontból ők voltak a leggyanúsabbak. Közben a nyugatiaknak komoly üzleti érdekeik is fűződtek az ukrán gázkereskedelemhez: egyrészt az EU-ba menő orosz gáz legalább fele Ukrajnán keresztül érkezett, másrészt amerikai cégek akkoriban kezdtek gázmezőket venni a térségben, illetve meglátták a lehetőséget, hogy a saját LNG gázukat adják el Kelet-Európában, kiszorítva az orosz Gazpromot egyik legfontosabb piacáról. 

A forradalom utáni új ukrán kormány egyik első lépése volt, hogy leváltsa a gázüzletben érdekelt állami vezetőket. Az addigi energetikai miniszternél házkutatást tartottak, és 42 kiló aranyat és 4,8 millió dollárt találtak az otthonában, amit lefoglaltak. A legfontosabb állami energetikai cég, a Naftogaz elnökét pedig letartóztatták. Végül mindkettő vezető megúszta az eljárásokat, egyiküket sem ítélték el, de az őrségváltás megtörtént, és a Naftogaz élére egy fiatal menedzser, Andrij Koboljev került, akinek nyugatos elkötelezettségében teljesen megbízott az Obama-kormány. Koboljev édesanyja egyébként Amerikában él, és a fia ukrán lapértesülések szerint óriási összegeket utalt már át neki, amit egy Gazprom elleni perben elért kedvező ítélet után kapott sikerdíjként. A Trump-kormány már nem szereti Koboljevet, erre utal legalábbis, hogy a cikk elején említett két ex-szovjet floridai ügyvéd, Parnas és Fruman idén tavasszal minden követ megmozgatott az ukrán kormánynál, hogy leváltassák, mert nem volt hajlandó 100 tankernyi LNG-t vásárolni Ukrajna számára egy floridai üzletembertől. Az ügyvédeknek ez a küldetése sem járt sikerrel, viszont a kísérletük jól jelzi, hogy mennyire benne vannak Giuliani emberei már régóta az ukrán energetikai ügyekben. 

Andrij Koboljev.Fotó: STR/NurPhoto

A Naftogaz új vezetője már 2014-ben szembe került a cikk elején Tel Avivban ajtót mutató Kolomijszkijjal, mert kiszorította a Naftogaz olajipari leányvállalatából. Kolomijszkijt 2016-ig csak fokozatosan igyekezett a nyugatos ukrán kormány gyengíteni, végül 2016-ra lett éles a szakítás, amikor államosították a bankját, és Izraelbe menekült. Most éppen szedi össze magát, általános vélekedés szerint Zelenszkij már az ő embere.

Az energetikai őrségváltás legnagyobb vesztese az oligarchák közül azonban nem Kolomijszkij volt, hanem Dmitrij Firtas. Firtas többek között azért lett dúsgazdag, mert a Rosukroenergo nevű cége lefölözte az orosz-ukrán gázüzletet: a Gazprom által az ukrán határra szállított gázt megvette, majd drágábban továbbadta az ukrán állami Naftogaznak. Amit pedig megtartott magának a gázból, azt néhány éven át Magyarországra szállította, az Emfesz nevű cégének, ami fénykorában a magyar piac negyedét látta el földgázzal. 

Firtas üzelmeinek Julia Tyimosenko, akkori ukrán miniszterelnök 2009-ben véget vetett ugyan egy rövid időre (hogy inkább a saját érdekeltségei fölözzék le a hasznot), de amikor a "gázhercegnőnek" is gúnyolt politikust leváltották és börtönbe zárták Janukovics idején, Firtas újra visszatérhetett a gázbizniszéhez. (Bár a magyar érdekeltségét már nem tudta újraéleszteni. Amikor az Emfesz gáz nélkül maradt, elvesztette kereskedelmi engedélyét. Ügyfeleit más cégek vették át, például a MET, amit nem sokkal korábban alapított a Mol.) A 2014-ben felálló új, nyugatos kormány ismét kiszorította az oroszok emberének tartott Firtast a gázpiacról, amiben komoly szerepe volt az amerikai kormánynak is.

Joe Biden a kijevi parlamentben ünnepelte Firtas eltakarítását

Az ukrán ügyeket annak idején Joe Biden alelnök vitte az amerikai kormány részéről. 2014-15-ben hetente beszélt telefonon Arszenyij Jacenyjuk ukrán miniszterelnökkel, és a forradalom utáni évben ötször járt Kijevben. Az egyik ilyen látogatása alkalmával az ukrán parlamentben arról beszélt a képviselőknek, hogy mennyire nagyra értékeli, hogy az ukrán kormány "elvette a teret attól a közvetítőtől, aki kirabolta az ukrán népet". Mindenki tudta, hogy Firtasra gondolt, de ha valakiben mégis maradt volna kétely, akkor a következő felszólalásában Jacenyjuk miniszterelnök meg is nevezte őt: "Tavaly tehát ellehetetlenítettük azt a közvetítőt. Firtasnak hívják. Az FBI nyomoz ellene, és várhatóan kiadják az Egyesült Államoknak". Firtas azt nyilatkozta később erről a parlamenti vitanapról, hogy undorodva hallgatta, hogy hazája kormánya mennyire alámegy az USA parancsainak. 

Joe Biden a kijevi parlamentben.Fotó: SERGEI SUPINSKY/AFP

Firtas ellen azóta is nyomoz az FBI, azzal vádolják, hogy Indiában csúszópénzt ígért állami hivatalnokoknak egy titánium-bánya megszerzéséhez. (A kitermelt titániumot az amerikai Boeing cégnek adta volna el, így került az amerikai igazságszolgáltatás látókörébe az ügy.)  2014-ben az USA kérésére Bécsben elfogták Firtast, és ugyan 174 millió dollár óvadék ellenében szabadlábon védekezhet, de a várost most már több mint 5 éve nem hagyhatja el. 

Hunter Biden igazgató lett egy gázipari vállalatban

Az ukrán gázpiac amerikanizálásának egy másik vetülete volt a Burisma nevű energetikai holding átalakítása. A Burisma volt a 2014-es forradalom idején az egyetlen tisztán magánkézben lévő vállalat, amely gázkitermeléssel is foglalkozhatott. Ukrajna Európa negyedik legnagyobb gázvagyonával rendelkezik a becslések szerint, (Oroszország, Norvégia és Hollandia után), ám az érdemi kitermelés csak nemrégiben kezdődött, sok feltáratlan mező van még. 

A Burisma fő tulajdonosa Mikola Zlocsevszkij, akinek története tökéletes példája annak, hogy mennyire felesleges az ukrán oligarchákat aszerint csoportosítani, hogy melyik politikai oldallal vannak, vagy melyik nagyhatalom felé húznak. Mert mindenki azzal van, akinek szövetségében éppen sikereket remél. 

Mikola ZlocsevszkijFotó: STR/NurPhoto

Zlocsevszkij például az oroszbarátnak tartott vonal befolyásos politikusa volt a forradalom előtt, Janukovics elnök idején többek között "környezetvédelemért és természeti kincsekért felelős" miniszter volt, majd később az ukrán biztonsági és védelmi tanács főtitkár-helyettese lett. Amikor miniszter volt, akkor többek között azzal foglalkozott, hogy sorra adta ki a Burisma cégcsoport tagjainak a földgázkitermelési engedélyeket - miközben a saját cégéről volt szó. Ezt az eljárást az akkori ukrán törvények is tiltották, mégse lett ebből sohasem baja, papíron ugyanis a Burisma Ciprusra volt bejelentve, és egy bonyolult cégháló takarta el a Zlocsevszkijig vezető szálakat.

A forradalom után Zlocsevszkij nagy nyugatosítási programot hirdetett, és sorra vette fel az amerikai igazgatókat a cégéhez. Elsőként Alan Apter befektetési bankár érkezett, aki olyan óriásoknál volt korábban vezető pozícióban, mint a Merill Lynch, a Renaissance Capital és a Morgan Stanley, és a kelet-európai befektetések volt a szakterülete. Ő hívta a cég különböző részlegeihez igazgatónak többek között Devon Archert, aki az akkori amerikai külügyminiszter, John Kerry nevelt fiának egykori kollégiumi szobatársa volt, és aki a Heinz család (Kerry felesége és fia, kecsöp-birodalom örökösei) pénzügyeit is kezelte. Apter másik kiválasztottja Hunter Biden lett, Joe Biden alelnök fia, ő jogi igazgató lett a Burismánál. Az igazgatóságba bekerült még többek között Joseph Cofer Black, aki a CIA terrorelhárítási igazgatója volt az ezredfordulón, illetve Alexander Kwasniewski egykori lengyel köztársasági elnök is. A céget korabeli nyilatkozatok alapján azért töltötték fel ennyi nyugati menedzserrel, hogy egy átlátható, nyugati mércével is normális vállalat legyen, amivel amerikai cégek is szívesen együttműködnek. Továbbá ha nem is mondták ki hangosan, arról is szólhatott az amerikai kormányközeli menedzserek érkezése, hogy az ukrajnai gázkitermelés amerikai befolyás alá kerülhessen.

Barack Obama, Joe Biden és Hunter BidenFotó: Mitchell Layton/AFP

Zlocsevszkij ellen ugyanakkor több eljárás is indult a forradalom után, többek között a saját magának kiadott bányászati engedélyek miatt. Illetve egy francia bank 2014-ben a brit hatóságoknál tett panaszt, hogy gyanús pénzmozgatásokat eszközölt Ciprusról Nagy-Britanniába. 23 millió dollárról volt szó, és a Paribas bank részéről pénzmosás gyanúja merült fel. A brit hatóságok befagyasztották Zlocseszkij számláját, és dokumentumokat kértek az ukrán ügyészségtől, hogy tovább vizsgálhassák az ügyet. Ám a kért dokumentumok sohasem érkeztek meg, így 2015-ben feloldották a számla befagyasztását. Közben a gázkitermelési engedélyek kiadását vizsgáló ukrajnai nyomozás sem haladt, ahogy nagyon sok másik korrupciós eljárás sem. 

Biden nekiment az ukrán főügyésznek, és ez ütött szöget Trump fejébe

Ukrajna nyugati támogatói a korrupciós nyomozások elakadása miatt egyre keményebben sürgették, hogy váltsák le Viktor Sokin ukrán főügyészt. A Világbank, a G7 csoport vezetői, az EU és az USA is világosan ezt követelte, az újabb Ukrajnának nyújtott hitelek egyik feltételeként. Az üzenetet legkeményebben Joe Biden alelnök fogalmazta meg, aki a nyugati politikusok közül egyértelműen a legtöbbet foglalkozott Ukrajnával. Sokint végül 2016 tavaszán kirúgták.

Viktor SokinFotó: Sergii Kharchenko/NurPhoto

A Zlocseszkij elleni nyomozás elodázása volt az egyik, a nagyon sok elkent ügy közül, ami miatt Sokint a nyugatiak kritizálták. Akkoriban még arról cikkezett a Wall Street Journal, hogy milyen pikáns, hogy az idősebb Biden azt az ügyészt rúgatja ki, aki vonakodik érdemben nyomozni a fia által is vezetett cég tulajdonosa ellen. 

2019-re azonban nagyot fordult a narratíva: Sokin most állítja, hogy Joe Biden azért rúgatta őt ki, hogy leállítsa a Burisma elleni nyomozást, hogy ezzel védje a fiát. 

Trump tart Bidentől

Az új koncepció megértéséhez előre kell lépni néhány évet. 2019 elejére kiderült, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltje a demokrata párt részéről Joe Biden lehet. Úgyhogy 2019 elején Rudy Giuliani, Donald Trump ügyvédjeként szervezkedni kezdett Ukrajnában, hogy ott új eljárás induljon a Burisma ügyében, és mondják ki az ukrán hatóságok, hogy Sokint az idősebb Biden az ifjabb Biden védelmében rúgatta ki. 

Többek között ebben az ügyben igyekeztek eljárni a már említett szovjet származású floridai ügyvédek, Lev Parnas és Igor Fruman. Amikor Bécsbe indulva lecsukták őket, akkor pont egy Sokinnal készült tévéinterjút akartak nyélbe ütni az osztrák fővárosban, amit a Fox News készített volna, és ahol Sokin a várakozások szerint súlyos dolgokat állított volna a Biden családról. 

Igor FrumanFotó: ANGELA WEISS/AFP

Donald Trump maga is sok követ megmozgatott, hogy a Biden-ügyben az ukrán hatóságok lépjenek. A kongresszus már megszavazott egy 400 millió dolláros katonai segélyt Ukrajnának, ám az elnök nem engedte elutalni a pénzt, hanem minden jel szerint zsarolni kezdte az új ukrán elnököt, Zelenszkijt, hogy csak akkor kapja meg a 400 milliót, ha a Biden-ügyben teljesít. Ezen alapszik az impeachment-nek nevezett eljárás most Trump ellen. A személyes érdekeket a külpolitika elé helyezni ugyanis törvénysértés, és a demokraták azt remélik, hogy megbuktathatják az elnököt Zelenszkij zsarolása miatt. 

Trump ugyan tagadja, hogy a segély utalását és a Biden család elleni ukrajnai eljárást összekötötte volna, de számos magas rangú diplomatája tanúskodott már az ügyben, elismerve, hogy az elnök tényleg ilyen alkut akart kötni, sőt, ez volt a legfontosabb üzenete, amikor ukrán ügyekben utasításokat adott. 

Lev ParnasFotó: ANGELA WEISS/AFP

Egy másik törvénysértő alku

Túl Zelenszkij zsarolásán, Giuliani egyéb szálakon is igyekezett a Biden család elleni kampányhoz muníciót szerezni. Egyik ilyen lépése volt Kolomijszkij felkeresése a két ügyvéddel, akiken keresztül az ukrán oligarcha elleni amerikai nyomozások leállítását is kilátásba helyezte, Zelenszkij megpuhításáért cserébe. És erről szólt Dmitrij Firtas megkörnyékezése is, akit már az is érdekeltté tehetett az együttműködésben, hogy ő eleve Bident hibáztatta, hogy kipöccintették a gázbizniszéből.

Firtas védelmét idén egy ügyvéd házaspár, Victoria Toensing és Joe DiGenova vette át, így jelenleg ők küzdenek azért, hogy Ausztria mégse adja ki az USA-nak az ukrán üzletembert. A házaspárt Giuliani ajánlotta Firtas figyelmébe, azzal az ígérettel, hogy ők be tudnak jutni William Barr amerikai igazságügyminiszterhez, hogy közbenjárjanak Firtas érdekében. Be is jutottak egyébként, csak közben kipattant az egész botrány, és Barr már nincs abban a helyzetben, hogy segítsen Firtason. Barr azt állítja, hogy a házaspárt a chicagói ügyészséghez irányította, hogy ott adják elő észrevételeiket, mert abban a városban indították a nyomozást Firtas ellen. 

Rudy GiulianiFotó: ALASTAIR PIKE/AFP

Toensing és DiGenova rábeszélte Firtst arra is, hogy alkalmazza tolmácsként Parnast, aki több százezer dollár fizetést kapott ezért Firtastól. Parnasnak valószínűleg az volt az igazi feladata, hogy Firtas kapcsolatain keresztül sikerüljön terhelő bizonyítékokat, tanúkat találjon Bidenék ellen. Cserébe pedig a DiGenováék a kiadatási eljárás leállítását ígérték - illetve kértek még állítólag egymillió dollár ügyvédi munkadíjat is. 

Amennyiben bebizonyosodik, hogy Giuliani tényleg az amerikai igazságszolgáltatás befolyásolását árulta az ügyvédeken keresztül, akkor ellene is vádat emelhetnek, hiszen ez az üzérkedés szintén törvényellenes.

Donald TrumpFotó: MANDEL NGAN/AFP

A helyzetben a nagy fordulatot az hozta, hogy az impeachment eljárással, illetve Parnasék letartóztatásával úgy tűnik, hogy Firtas hiába ölt sok pénzt Giuliani embereibe. Úgyhogy a nyilvánosságot általában kerülő oligarcha novemberben a New York Timesnak nyilatkozott arról, hogy őt is be akarták szervezni a Bidenék elleni kampányba, de ő végül nem segített semmiben. Ahogy Kolomijszkij is ezt a verziót osztotta most meg a nyugati sajtóval, egyre kellemetlenebb helyzetbe hozva Giulianit, és persze rajta keresztül Trumpot. 

Címlapkép: Tbg/Mandel Ngan/AFP