Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból

2019 december 11., 05:15
  • Magyarországon nem kell nagyon szegénynek lenni ahhoz, hogy az ember rossz minőségű lakásban éljen.
  • Naponta tömegek fűtik az utcát rosszul szigetelt házaikból, ami a pénztárcájukat és a klímát is megterheli. A nincstelenek vizes, lopott fával és hulladékkal is próbálkoznak, tönkretéve saját magukat és a környezetüket is.
  • Ahhoz, hogy ez megváltozzon, tömeges lakásfelújításokra lenne szükség. A kormány eddigi, kisebb próbálkozásai nem vezettek eredményre, de ha más nem, az uniós előírások talán kikényszerítik majd.

„Mindig azt mondom, ha valaha árvíz lesz, innen fentről csak az emeletes házak tetejét fogom látni. Ha a lépcsőmig feljön a víz, én akkor is csak nézem majd a tengert. Ha az én házamat is elöntötte, abból lehet majd tudni, hogy Sajószentpéterből semmi nem maradt.”

Farkas Pál rá se hederített az első, komolyabb decemberi hidegre, úgy szívta a cigit a kertjében, mintha nem mínusz öt-tíz fok lett volna, hanem legalább plusz tizenöt. Háromszor költözött, dolgozott külföldön is, de már jó ideje itt, az Alacska-patak feletti Erzsébet-telepen él a feleségével.

photo_camera Farkas Pál Fotó: Halász Júlia

Tíz éve is van már, hogy körbeszigetelte a házat, az ablakokat pedig műanyagra cserélte, egyedül a vakolás maradt hátra. „A kerítést most fogom megcsinálni, ha Istenke megsegít.” Gázzal fűtenek, havi hétezer forintos átalányért, „a többi majd kiderül a végelszámolásnál”. Akárhogy is, Pál szerint már most visszajött az, amit a felújításra költött.

Ehhez persze pénz kellett, ami sokszor hiánycikk errefelé, nem csak a Sajó-völgyben, de egész Borsod megyében. „Nem nagy pénzű emberek laknak itt, nem tudják megcsinálni. Fűtenek mindenfélével, itt a közelben is volt, hogy gumit, szemetet, ruhacsomagot égettek. 2-3 éve aztán le lettek állítva, mi is összevesztünk velük, a nejemnek asztmája van.”

Ahogy a sajó-völgyi szmog, úgy az országot ellepő, rosszul szigetelt, energiapazarló házak sem csak a szegényeket érintő problémák.Sok, átlagos anyagi helyzetű ember él úgy, hogy az már az energiaszegénység határát súrolja, akár azért, mert rengeteget költ fűtésre, világításra, akár azért, mert több évtizedes, sosem felújított lakásban lakik. Ebben a cikkben bemutatjuk, mit jelent energiaszegénynek lenni, és mitől áll olyan rosszul a magyar energiahatékonyság ügye.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.