Karácsony Gergely: „Én ezért bocsánatot kérek, remélem más politikusok is megteszik”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Mi történt a Pesti úton, és ki a felelős a halálesetekért?
  • Visszatérhetnek a turistabuszok, a szállodahajók és az Airbnb?
  • Mennyit lopnak most el a parkolóatuomatákba bedobált pénzből?
  • Van értelme megépíteni a Biodómot és az atlétikai stadiont?
  • Ismét miniszterelnökjelölt lesz?
  • Az interjú május 20-án készült.

444: Kezdjük a koronavírussal és a Pesti úti idősek otthonával. Az ön információi szerint hányan fertőződtek és hányan haltak meg?

Karácsony Gergely: A pontos számokat én ugyanúgy az operatív törzs tájékoztatóiból tudom, mint bárki más. Negyvenöt halálesetről és körülbelül háromszáz fertőzésről tudok. Több mint százan viszont felgyógyultak.

Ki a felelős ezekért a fertőzésekért és halálesetekért?

Azt gondolom, hogy a felelősség többféleképpen vethető fel. Az egyik az, hogy ez egy rendszerszintű problémának a megjelenési formája. Nem lehet tíz éven át büntetlenül ilyen mélyen alulfinanszírozni az idősellátást és az egészségügyet. A konkrét felelősség szerintem azé a rossz járványügyi protokollé, amit a kormány kötelezővé tett a védekezés első napjaiban. Írásba adta a kormányhivatal, hogy felesleges a kórházból hazatérő betegeket koronavírusra tesztelni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiszivárgott prezentációjából az látható, hogy az első kórházi fertőzés március 6-án következett be. Mások szerint ő volt az első fertőzött. Amikor mi azt a levelet írtuk, amiben kértük, hogy a kormány tegye kötelezővé a negatív koronavírustesztet az idősotthonokba visszatérők esetében, akik gyakorlatilag napi szinten ingáznak a kórházak és a szociális intézmények között, hiszen a Pesti útra 2008 óta csak beteg, legalább napi négyórás gondozást igénylő időseket lehet felvenni, akkor már több száz koronavírus-fertőzött volt a kórházakban. Magyarán több száz olyan fertőzés volt, amit úgy kaptak el az emberek, hogy bementek a kórházba egy másik betegséggel. És ezeket az adatokat a kormány pontosan tudta.

A Pesti úti intézmény működése pont annyira jó vagy rossz, mint bármelyik magyarországi idősotthoné. Olyan típusú felelősség az intézményvezető vagy a fenntartó kapcsán, amiről a Fidesz propaganadája beszél, biztosan nincs. Bárki bármit mond, minden létező jogszabályt betartva működött az intézmény, és az összes protokollt betartották.

Ha felelőst keresünk, az a kórházak működésével kapcsolatos rossz protokoll, amelynek a rosszaságát az bizonyítja, hogy ezt vissza is vonták. Ugyanakkor azt a tényt is hozzá kell tenni, hogy a WHO adatai szerint Európában minden második haláleset idősotthonban történt, ehhez képest Magyarországon ez a szám alacsonyabb. Az viszont, hogy a kormány megpróbálta eltitkolni a közvélemény elől, hogy Magyarországon a fertőzést a legtöbben kórházakban kapták el, az szerintem világra szóló botrány kellene legyen.

A világon sehol sem sikerült megvédeni az időseket, például Svédországban, ahol a miniszterelnök nyíltan ki is mondta, hogy kudarcot vallottak ebben. Budapest is kudarcot vallott?

Megint az a kérdés, hogy mihez képest. Ha Szlovákiához hasonlítjuk Magyarországot, akkor igen, a szlovák védekezés sokkal hatékonyabb volt. Ha Olaszországhoz hasonlítunk, akkor meg a magyar védekezés volt rendkívül sikeres. Így hát igen, relatíve sikeres volt a magyar védekezés.

Bár én nem vagyok járványügyi szakértő, az utóbbi időben egy kicsit mindenkinek azzá kellett válni. Valószínűleg van valamiféle közép-európai védettség, mert ezekben az országokban, még Németországon belül is a keleti és a nyugati országrész között van egy szignifikáns különbség, amit a BCG-vel biztosan nem lehet magyarázni, viszont az általam ismert összes elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az országok kisebb megbetegedési arányai miatt lehet valamilyen egészségügyi, oltásügyi magyarázat.

Ami nagyon fontos, hogy sokkal jobb is lehetett volna a magyar védekezés, ha az egészségügyi rendszer nem válik a fertőzés gócpontjává. Ezt meg lehetett volna akadályozni, például intenzív teszteléssel, amit korábban a kormány kifejezetten ellenzett. Amikor én a kormányülésen rákérdeztem, hogy azért nem tesztelnek többet, mert nincs elég reagens, vagy mert nem értenek vele egyet, egyértelműen az utóbbi választ erősítette meg a miniszter.

És még valami: a védekezés sikerességét valószínűleg az átlagos budapesti polgárnak köszönhetjük, aki irgalmatlanul fegyelmezett volt. Amikor azt mondja nekem a BKK, hogy a tömegközlekedésen a 98 százalék használja a maszkot, miközben nyilvánvaló, hogy valójában nincs szankciója a nem viselésének, akkor le a kalappal a budapestiek előtt.

Mégis, sokan beadták a hozzátartozóikat ezekbe az idősotthonokba, rábízták őket a fenntartóra. Valakinek nem kellene elnézést kérnie, amiért a rájuk bízott emberek meghaltak?

De.

És kinek?

A Pesti úttal kapcsolatban szerintem egyértelmű, hogy a rossz protokoll okozta a tragédiát, ugyanakkor a politikusoknak van okuk a bocsánatkérésre. Hiszen olyan önfeláldozó és elkötelezett munkát végző emberek és aggódó, vagy akár gyászoló családok feje felett küzdünk egymással, akik ennek csak áldozataivá válhatnak. Én ezért bocsánatot kérek, remélem más politikusok is megteszik.

A járvány kezdete óta panaszkodik arra, hogy a kormány nem tájékoztatja a budapesti helyzetről. Volt ebben javulás?

Nem, romlást érzek.

És a védőfelszerelések állami szétosztása tekintetében?

A járvány legelején semmilyen védőfelszerelést nem kaptunk, mindent mi próbáltunk beszerezni, A mai napig igaz, hogy a fővárosi intézményekben használt védőfelszerelések közel 90 százalékát a főváros szerezte be. De a védekezés második szakaszában azért már volt érdemi kormányzati támogatás. Volt olyan is, hogy ha nem tudtunk valamit beszerezni, akkor egy kis telefonálgatással azért kaptunk.

Az operatív törzzsel milyen volt a kapcsolat?

Az operatív törzs nekem kicsit olyan, mint Columbo felesége. Nem tudom, hogy az operatív törzs egyáltalán van-e, vagy az csak egy ilyen sajtótájékoztatón működő termék. Van egy emailcím, ahova mi összesen egy emailt küldtünk és ahonnan egyet kaptunk. Azt írták, hogy nincs dolga az önkormányzatnak, majd szólnak, ha lesz. Mi lett volna, ha ezt komolyan vesszük? Ezzel együtt a különböző kormányzati szervekkel azért van kommunikáció, és mikromenedzseléssel sikerült elérni ezt-azt, de összességében azon a helyzeten, hogy a kormány és a főváros között ellenségeskedés van, ez a járvány csak rontott.

A kiszivárgott grafikonon kívül kaptak tájékoztatást a kormánytól a fővárosi járványhelyzetről?

Nem. Azt se kaptuk, szereztük. Mivel társadalomstatisztikus az előző szakmám, nekem gyanús volt, hogy valami nem stimmel, mert annyira alacsony a fertőzöttség lakossági szinten, azt láttuk a magánlaborok eredményein, hogy ezrelékekről beszélünk, és ehhez képest rengeteg fertőzés volt és haláleset. Az idősotthonok kapcsán a mi cseszegetésünk miatt folyamatosan közölték a Pesti út adatait, aztán volt egy pont, ahol közölték az összes idősotthon adatait, és akkor kiderült, hogy a kép sokkal rosszabb, és tekintettel arra, hogy a járvány már lecsengőben van, de még mindig sok a haláleset, ez nyilván az intézményi fertőzések továbbgyűrűzése.

Kommunikációjukból úgy tűnt, hogy azért a kormányon kívül más forrásokból is jutnak információkhoz a járvánnyal kapcsolatban. Honnan?

Mindenhol vannak barátaink, de az, hogy egy-két egészségügyi dolgozó megoszt velünk információkat vagy kilop egy diát egy prezentációból, az nem a felelős kormányzásnak a modellje.

Ön felajánlotta, hogy a Csepelről kiutált hajléktalanok költözzenek ide, a Városházára karanténba. Itt vannak már?

Most is ezen dolgoznak a munkatársaim, hamarosan érkeznek.

Fotó: botost/444.hu

Az utóbbi két hónapban több olyan budapesti intézkedés volt, ami egyértelműen az autózást igyekszik kevésbé vonzóvá tenni. Van olyan stratégia az ön fejében, hogy mondjuk három év múlva mennyivel kevesebb autós, autóval megtett út legyen Budapesten?

Budapesten mindenki egyetért azzal, hogy Budapesten túl sok az autó, de mindenki úgy gondolja, hogy a másik autóját kellene kizárni a városból. Nyilván így nehezen fog menni. De nem az az alapvető baj, hogy túl sok az autó, ez egy tünet, hanem hogy túl nagy a mobilitási igény, ami abból származik, hogy van egy elfuserált városfejlesztés az utóbbi 30 évből, ami óriási mobilitási igényeket generál azzal, hogy egyrészt van egy agglomerációba kiköltözés, amit sok rossz eszközökkel ösztönöztek ebben a 30 évben, legutóbb például a CSOK-kal. A város szerkezete olyan, hogy a belvárosban van az összes munkahely és intézmény, és a külvárosok ilyen szempontból tulajdonképpen üresek.

Ez azért fontos, mert ha most már leállt a város, jó lenne, ha más elvek mentén indulna újra. Az, hogy a külvárosi kerületeknek legyenek intézményei, külvárosi városközpontok, kisebb mobilitási igénnyel, ez szerepel az én programomban is, és ez most különösen aktuálissá válik.

A legnagyobb vihart talán a sebességhatárok mérséklésének terve kavarta. Itt mi volt pontosan a szándéka?

Ma a budapesti lakóövezetek nagy többségében 30 a sebességhatár, de ezeket a területeket bővíteni kellene. Tematizálni szeretném, hogy a városon belüli balesetek számát csökkenteni kell. Ennek ezer más eszköze is van, de ez az egyik legfontosabb. Nem írjuk át mindenhol a sebességhatárokat, ez tévedés, mintaprojekteket mutatunk be a budapestieknek, és megkérdezzük róla a véleményüket.

A körúti és a többi ideiglenes kerékpársáv meddig marad?

Most van az időszak, amikor lehet tesztelni a város működését, ezért vannak ezek a kerékpársávok, és szeptemberben döntünk a forgalomszámlálási adatok alapján. Nyilván a körúti sávval kapcsolatban, ami kicsit szimbolikus ügy, több a kritika, de én nézem a forgalomszámlálási adatokat, és ezeket nem mindig támasztják alá. A Bartók Béla úton elképesztő kerékpárforgalmat generált az új sáv, volt, hogy majdnem annyi kerékpár volt ott, mint autó.

Egyes kutatások szerint a tömegközlekedési eszközökön jól terjed a koronavírus. Nem fél attól, hogy többen akarnak majd autóba ülni?

Olyan elemzést is olvastam, ami szerint nulla hatása volt a tömegközlekedésnek a járvány terjedésére, és hogy még az egyházi kórusoknak is nagyobb szerepük volt ebben, mint a buszoknak.

Azt a típusú fertőzést, amit a tömegközlekedést terjeszthet, a maszkviselés gyakorlatilag lenullázza. A légkondicionáló berendezéseket átvizsgáljuk, és mi azt gondoljuk, hogy olyan légkondik vannak a buszokon, olyan szűrőik vannak, amik járványügyi szempontból nem jelentenek veszélyt. Előbb-utóbb a tömegközlekedés népszerűségét helyre kell állítani, mert egy város vagy nem közlekedik, vagy tömegközlekedik, nincs harmadik út.

Ha önön múlna, ma már fizetni kellene Budapesten a parkolásért?

Mi is mérlegeltük, hogy átmenetileg ingyenessé tegyük a parkolást, mert nyilvánvaló, hogy volt egy helyzet, amikor emellett is szóltak érvek. Ezért lépte meg például Bécs is. De én úgy tudom, ma már minden európai nagyváros megszüntette ezt, így itt lenne az ideje Budapesten is visszaállítani a régi rendet. Túl azon, hogy a kerületek rengeteg pénztől elesnek, a belvárosi kis utcákban körözés 50 százalékkal nőtt, és az azért pusztító. A helyiek meg nyilván joggal panaszkodnak arra, hogy lakóautók állnak hetek óta a parkolóhelyeken.

Ön az elmúlt fél évben főpolgármesterként mit tett azért, hogy a fővárosi parkolási rendszer ne legyen a lopás szinonimája?

Nagyon komoly lépéseket tettünk. A fővárosi parkolási rendeletből az összes olyan elemet kivettük, ami melegágya volt ennek. Tilos az önkormányzatoknak alvállalkozóhoz kiszerződnie. Zuglóból pontosan tudom, hogy amikor sikerült megfúrni az alvállalkozói szerződést, mennyivel hatékonyabb lett a kerületi üzemeltetés. És feloldottuk azt a teljesen indokolatlan szabályozást is, hogy 50 méterenként kell lennie egy parkolóautomatának. Ezzel a két döntéssel kinyírtuk azt a szabályozási modellt, aminek a farvizén ez a biznisz kialakult.

Amikor ma valaki leparkol Budapesten, és pénzt dob a parkolóautomatába, biztos lehet abban, hogy abból egy fillért sem fognak ellopni?

Kerületje válogatja, remélhetőleg igen.

Melyik kerületben lopnak és melyikben nem?

Remélem egyikben sem. Az biztos, hogy az új ellenzéki polgármesterek nagyon elkötelezettek ebben az ügyben.

Fotó: botost/444.hu

A járvány alatt látjuk, hogy sok politikai vezető, például a magyar kormány is, a krízishelyzetet korábban elképzelhetetlen reformok bevezetésére használja. Ön élt ezzel a lehetőséggel ebben a két hónapban?

Nem, egyszer sem. Minden most meghozott döntést előzetesen egyeztettem a frakcióvezetőkkel, és jelentős részüket a Fidesz is támogatta. Ha azt gondoljuk, hogy a demokratikus vezetésnél vannak hatékonyabb formák, akkor elég messzire jutunk.

Az egyik terület, ahol lett volna alkalom újratervezésre, az a turizmus, ami most gyakorlatilag nullára csökkent. A szállodahajók, ha ismét jönni akarnak, jöhetnek a belvárosi kikötőkbe?

Nem. Nyilvánvaló, hogy ez nem egy fővárosi kompetencia önmagában, ebben az állam megkerülhetetlen szereplő, mint ahogy egyébként a főváros is. Én azt kezdeményezem, hogy ha már úgyis a Magyar Turisztikai Ügynökségé lett a Bálna, akkor odáig engedjük be a hajókat, nagyjából addig lehessen kikötni. Ha kell, akkor a város másik végén is kialakíthatunk egy ilyen tranzitzónát, de a belvárosban nem szeretnék szállodahajókat kikötni látni, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt pedig elvágja a budapestieket a Dunától.

V. Naszályi Márta februárban arról beszélt a 444-nek, hogy dolgoznak egy I. kerületi és egyben fővárosi turistabusz-stratégián. Ez hol tart?

Elindult ez a munka. A Gellért-hegyre felmenő turistabuszokat konkrétan ki kell tiltani, ott kell egy más közlekedési opció, valamilyen siklót építeni.

Az Airbnb-vel, rövid távú lakáskiadással kapcsolatban született bármilyen budapesti stratégia?

A fővárosnak itt nincs szabályozó jogköre, de mi szeretnénk egy egységes stratégiát. Egyrészt adózásiilag rendbe kell tenni az Airbnb-t, szerintem nekik közvetlenül kellene fizetniük az adólevonásokat, nem a tulajdonosoknak. És valamilyen észszerű korlátozás kell, vagy időben, vagy térben. Szerintem itt is most van egy alkalom, hogy ezt a lépést megtegyük. Mi tudunk tenni javaslatot, de ennek kormányzati döntésnek kell lennie.

Vannak számításaik, mekkora bevéltelkiesést jelent a fővárosnak a turistaszezon lenullázódása?

Ennek a mélységét még nem látjuk, de brutális. A turisztikából befolyó bevételek nagy része az államhoz és a kerületekhez folyik be, de persze az iparűzési adón keresztül mi is érintettek vagyunk. Én azt gondolom, hogy drámai mértékű lesz.

Egyetértek azzal, hogy most kell újratervezni a teljes budapesti turizmust, hogy fenntarthatóbb legyen, a szónak abban az értelmében, hogy a helyi lakosság és a turisták közötti érdekellentéteket kigyomlálja, és alkalmas legyen arra, hogy több turisztikai látványosságot kínáljunk fel a városon belül. Most legfeljebb a belföldi turizmus tudja majd lélegeztetőgépen tartani a turizmust, de én a jövő évet már teljesen másképp képzelem el.

Milyen a kapcsolat a főváros és a MTÜ közt? Egyeztetnek, van párbeszéd?

Igen, van szakmai egyeztetés, és meglepően hatékony, van érdemi beszéd.

Kivel tárgyal ott? Orbán Ráhellel nem keresték egymást?

Nem, mi az MTÜ hivatalos vezetőivel tárgyalunk. Hogy ők milyen megfontolások alapján hozzák a döntéseiket, arról nekem is vannak feltételezéseim.

Úgy tudni, hogy augusztus 20-ra hatalmas örömünnepet terveznek Budapestre. Ön mit tud ezekről a tervekről?

Én is a sajtóból tudok erről. Ha már járvány van, és sokmindent újra kell gondolni, azt is érdemes lenne, hogy az ország nemzeti ünnepeit pont tűzijátékkal akarjuk-e megünnepelni. Ez brutálisan légszennyező dolog, nem beszélve arról, hogy a háziállatokra és a madarakra is rossz hatással van. Szerintem sokkal szebb a fényfestés, mint a tűzijáték, és mivel a levegő minősége és a vírus terjedése között nagyon szoros a kapcsolat, én javasolnám a kormánynak, hogy gondolják át, akarjuk-e büdösíteni a várost tűzijátékkal.

Már beindult egy kezdeményezés, hogy ne augusztus 20-ra szórjunk most a pénzt. Ön erről mit gondol?

Én alternatív javaslattal élnék, ne épüljön meg Paks 2 és a Belgrád-Budapest vasútvonal, ne legyen kormányzati propaganda, és akkor ennek a sokszorosát meg lehetne spórolni.

Fotó: botost/444.hu

Van legalább két ember, akit ön mellé-fölé rakott a kormány: Vitézy Dávid és Fürjes Balázs. Milyen a munkakapcsolatuk?

Hullámzó.

Most, hogy a kormány a Liget-projektet kiemelten közhasznú beruházásnak minősítette, a főváros mit tud tenni azon kívül, hogy várja, mihez kezdenek a parkkal?

Eddig is az volt, most annyi van, hogy a változtatási tilalmat, ami egy nagyon fontos önkormányzati jogkör, elvették. Ez inkább egy fricska, mert a főváros hamarosan elfogadja az új építési szabályzatot, ami ugyanazt a célt szolgálja, amit a változtatási tilalom szolgált volna. Persze kétharmaddal bármit lehet, de nekem itt a miniszterelnök szava szent, és ő azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja, akkor nincs Liget-projekt, tehát akkor nincs Liget-rojekt.

Mi lesz a Biodómmal?

Készítünk alternatív terveket arról, hogy be tudjuk fejezni a beruházást és tudjuk azt működtetni is. Egy kicsit túlvállalta magát a főváros előző vezetése ezzel a projekttel. Ráadásul rábíztak egy több milliárdos projektet egy közművelődési intézményre, ami nem biztos, hogy helyes döntés volt. Most a főváros egy projektcége csinál egy átvilágítást, ami megnézi, hogy mi történt, és mi ezt a beruházást megpróbáljuk így vagy úgy, de befejezni.

Nem merült fel, hogy visszabontják az egészet?

Ha visszabontanánk, vissza kellene fizetni az államnak az ide érkezett támogatást. Nyilván ha ebből lehetne alkudni a kormánnyal, akkor ez felmerülhet, de meglepődnék, ha a kormány támogatná ezt az elképzelést. De minden alternatívát vizsgálni fogunk, és a nyár közepére elkészül az a jelentés, ami ezt fogja segíteni.

Nehéz elképzelni, hogy ebből egy senkit nem érdeklő közpénznyelőn kívül mást is ki lehet hozni.

Ha már beszéltünk a turizmusról, azért az, hogy Budapest egy olyan családi attrakcióval álljon elő, ami Európa-szinten is érdekes, önmagában nem egy rossz elképzelés. És hogy egészen pontosan mekkorák lennének az üzemeltetési költségek, azt valójában senki nem tudja. Ami persze tragédia.

Ön még mindig hisz abban, hogy ebből kisülhet valami, ami családokat fog érdekelni, és majd mennek oda a turisták nézni a cápákat?

Abban az értelemben igen, hogy még mindig nem tudjuk, mennyiért lehetne ezt befejezni és üzemeltetni. Lehet, hogy amikor ezt látjuk, akkor majd leesik az állunk, és azt mondjuk hogy matt, ezzel nem tudunk mit kezdeni, de az is lehet hogy értelmesen be tudjuk fejezni és üzemeltetni.

Egy másik nagy beruházás, az atlétikai világbajnokságra épülő stadion esetében viszont önök látványos kompromisszumra jutottak a kormánnyal. Fél évvel később mit gondol, jó egyezség volt?

Amennyiben be lesz tartva, akkor igen. És én egyelőre nem tudok arról, hogy ne lenne betartva. Maga a beruházás nagyon más lett volna, ha nincs ez a megállapodás. Lehet azon vitatkozni, hogy Budapest egyik legjobb telkén stadiont építsünk, és én tudnék érvelni ez ellen. De a megállapodásban nem volt reális opció az, hogy egy másik helyszínen valósuljon meg, mert akkor nem lett volna kész időben. Ameddig a kormány tartja magát a megállapodáshoz, mi is így teszünk.

Önök öt feltételt szabtak, ezek közt egy az volt, hogy „az elkövetkező öt évben a kormány költsön ötven milliárd forintot a budapesti járóbeteg és szakellátásra.” Fél év alatt ebből az 50 milliárdból mennyit kapott a budapesti egészségügyi rendszer?

10 milliárdot, tehát időarányosan rendben vagyunk. Ma úgy tudom 12-re szerződtek le a főváros és a kerületek az EMMI-vel. Amikor ez beindult, persze bejött a járvány, de nem tudok arról, hogy ezeket az összegeket zárolnák. 50 milliárdot befektetni a budapesti egészségügyi rendszerbe ebben a ciklusban az utóbbi 30 év legnagyobb egészségügyi fejlesztését jelentené.

Egy másik feltétel szerint „minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbb módon költsék el a pénzt”. Ennek teljesülésével elégedett?

Formálisan nem mentek ezzel szembe, a közbeszerzések nyilvánosak voltak, de ezen még kellene dolgozni.

Friss hír, hogy három cég van versenyben az építésért, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

Nagy versenyre számítok. Az átláthatóság sajnos nem azt jelenti, hogy minden teljes mértékben korrupciómentes.

Az pedig a múlt héten derült, hogy újabb 2 milliárdot ad a kormány csak a tervezésre. Teljesen reális azon aggódni, hogy ez a stadion, akárcsak a biodóm vagy az úszóvébé, a terv sokszorosába fog kerülni. Mi az az összeg, amire azt mondaná, hogy ezért már nem érte meg az 50 milliárdos egészségügyi fejlesztés? Mi van, ha 200 milliárd a végső költség?

Ezt az elemzést végezze el a magyar társadalom és a magyar ellenzék. A fővárosnak az a felelőssége, hogy azt az 50 milliárdot, amit egészségügyre kapunk, jó célokra költsük el. Én ezért tudok felelősséget vállalni. Elég konzervatív vagyok olyan szempontból, hogy szerintem a főpolgármesternek Budapest ügyeivel kell foglalkoznia. Meg kell akadályoznom minden olyan beruházást, ami tönkretenné a várost, és ez a beruházás persze lehetne jobb, de azért nem olyan, mint a Városliget. Itt egy rozsdaövezetet rekultiválunk, és én jobban örülnék, ha park lenne, de azért rekreációs övezetet létrehozni egy rozsdadövezetben csak jobb, mint múzeumokat építeni a Városligetbe. A kérdése tehát jogos, de ne várja, hogy én tegyek fel minden kérdést a kormány politikájával kapcsolatban.

Tehát kerül amibe kerül, 50 millárdért megéri odaadni Orbán Viktor hobbijára a Duna-part egy darabját, hogy oda Mészáros Lőrinc építhessen egy stadiont, ami ugyanúgy tök üresen áll majd, mint a Puskás Aréna?

Nem ezt mondom, hanem azt, hogy van egy megállapodás, amihez ha a kormány tartja magát, a főváros is tartja magát. A megállapodásnak persze nem része, hogy én nem tehetem fel azt a kérdést, hogy megéri-e ennyi pénzért ezt a beruházást. És ennek a létesítménynek a kialakítása azt feltételezi, hogy ez nem egy üresen álló stadion lesz, tekintettel arra, hogy ez egy tömegsportra és rendezvényekre is alkalmas helyszín. Ez az épület tele lesz élettel.

Fotó: botost/444.hu

Volt egy kívülről félig érthetetlen, félig csúnya ügy az utóbbi hetekben, Varga Ivett menesztése a BKK éléről. Miért kellett mennie végül Varga Ivettnek?

Személyes okokból úgy éreztem, hogy nem tudja ellátni a feladatát.

Négy hónapot sem kapott. Ez mindenképpen furcsa.

Az is furcsa, amikor egy cégvezető élettársát zaklatással vádolják, és ezt az élettársat el kell távolítani a cégtől.

Van egy olyan értelmezés, hogy Vargát a DK fúrta ki az MSZP ellen folytatott harca részeként. Erről mit gondol?

Baromság.

Az viszont tény, hogy a DK támadásban van a fővárosban, polgármestereket igazol le, erősíti a pozícióit. Ön inkább az MSZP-hez áll közel, az ő jelöltjük is volt. Mennyire nehezíti a munkáját a két baloldali párt egymásnak feszülése?

Én ezt a feszülést annyira nem látom. Lehet hogy csak a járvány meg a fővárost érintő elképesztő kormányzati támadások miatt kicsit megváltozott a helyzet, de én ezt messze nem értékelem olyan súlyúnak, mint ahogy az kívülről látszik vagy kívülről láttatni akarják. Vannak belső vitáink, de más pártokkal is, és ezek nem olyan mértékűek, amik ne lennének teljesen normálisak egy négypárti koalícióban.

Egy másik ilyen ügy, ami megosztotta az ellenzéket, az Gajda Péter kinevezése az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottságának élére.

Viszonylag bevett szokásjog, hogy a frakciók a politikai megállapodásban megkapott pozíciók kapcsán személycseréket javasolhatnak. Engem meglepett, hogy az egyeztetések során egyik frakció sem jelezte, hogy ez a kinevezés számára problémás lehet, és mivel senki sem jelezte, nekem nem volt se kedvem, se politikai felhatalmazásom ahhoz, hogy ezt a személycserét megkérdőjelezzem.

Hadházy Ákosnak van egy külön vitája Gajda Péterrel, ez odáig jutott, hogy Hadházy azt írta: „megszakítok minden kapcsolatot a budapesti MSZP-vel, ameddig nem szólítják fel távozásra a polgármestert!”. Ebben a vitában melyik félnek van igaza?

Én nem ismerem ezeket az ügyeket kellő mélységben, de lehet, hogy most meg kell ismernem, hogy ott egy kicsit rendet tegyek. Van egy 18 fős többségünk a közgyűlésben, és ez a szám nem csökkenhet. Nekem van egy ilyen viszonylag egyszerű politikai célom. Egyébként szerintem leginkább Gajda Péter érdekelt abban, hogy ennek az ügynek vége legyen, az összes vizsgálaton túlessen, és adott esetben az összes olyan embertől megszabaduljon, aki árnyékot vetne az ő polgármesteri munkájára.

Igen, csak a probléma éppen az, hogy mintha ő maga vetné az árnyékot. Hadházy Ákos a Facebookon Gajdáról ezt írta: „Egészen biztos vagyok benne, hogy az ügyészség majd a '22-es választási kampány közepén fogja őket elővenni és vezetőszáron mutogatni minden csatornán.” Ön ettől nem tart?

Ne adjunk tippeket az elnyomó hatalom politikai gépezetének.

Egyébként ön szerint 2022-ben lesz legközelebb választás, vagy előrehozzák, ahogy arról most többen is beszéltek?

Ahogy a járványügyi adatokat nem látjuk, azt sem tudjuk, milyen társadalmi, gazdasági problémákat okoz majd. Valószínűleg a kormány számol azzal, hogy az elmúlt 100 év legnagyobb gazdasági visszaesése jöhet Magyarországon. Ez benne van a pakliban. Én a magam részéről inkább arra tippelnék, hogy ilyen nem lesz, mert a Fidesz énképébe, politikai mítoszába nem fér bele, hogy ők visszaadják a felhatalmazást amit kaptak. Viszont a túlélési ösztönük páratlan, és lehet, hogy ez segítené hogy hatalmon maradhassanak.

Ön 2018-ban miniszterelnökjelölt volt, a következő választáson ismét nekifut?

Nem tervezek ilyet.

De nem azt mondja, hogy nem fog.

Akkor azt mondom ma, hogy nem fogok.

Ez egy kategorikus nem?

Nyugodtabban mondanék kategorikus nemet, ha látnám az ellenzék közös miniszterelnökjelöltjét. De van erre jelöltem, aki szerintem könnyebben győzne 22-ben.

És ki ez?

Egy vidéki polgármester.

Ha a 2018-ban önt indító MSZP bekopog ide holnap, és azt mondja, hogy ismét önt szeretnék indítani, mi a válasza?

Nagyon sokan bekopogtak már, és mindenkinek azt mondtam, amit önnek az előbb.

Ön mennyire része az ellenzéki felkészülésnek a következő országgyűlési választásra?

Minimálisan. Nekem az a dolgom, hogy bemutassam, ezek a pártok közösen képesek kormányzásra, és hogy ellenszélben is tudnak jó dolgokat csinálni. Nyilván van véleményem az ellenzék politikai stratégiája kapcsán, amit el fogok mondani, magamat ismerve még az is lehet, hogy nyilvánosan is.

Folyik most egy vita a nyilvánosságban arról, hogy 2020-ban a Nemzeti Együttműködés Rendszere micsoda: demokrácia, diktatúra vagy hibrid rezsim. Ön szerint micsoda?

Szerintem az Orbán-rendszer lényege, hogy nem lehet azt mondani rá, hogy demokrácia vagy diktatúra. Így én azt gondolom, hogy ez egy speciális hibrid rezsim, ami nem példa nélküli, már sajnos az EU-ban sem, mert ez a fajta járvány terjed.

Abban az értelemben még mindig demokrácia Magyarország, hogy a politikai változás legnagyobb esélyét választásokon lehet elérni. Egyébként szerintem ez az egyetlen esély, tekintettel arra, hogy nem nagyon látom hogy mitől lenne Magyarországon változás, ha nem így. Ha nem lehetne nyerni, nem indultam volna el a főpolgármester-választáson. Ma már magától értetődőnek tűnik, hogy Budapesten lehet ellenzéki főpolgármester, de tavaly ilyenkor ezt így még senki sem gondolta, beleértve a közvéleménykutatókat és a választók egy részét.

A tavaly októberi választás megtörte azt a hitet, hogy a Fidesz leválthatatlan. Az, hogy a kormány milyen elképesztő erővel próbálja most a járvány idején az önkormányzatokat visszaszorítani azt mutatja, hogy végső soron ebben a politikai rendszerben a legnagyobb hatalmi egyensúlyt az önkormányzatok jelentik. Függetlenül attól, hogy a befolyásuk hogy csökken, maga a létük megkérdőjelezi ennek a rendszernek a logikáját.

Az előbb azt mondta, hogy legközelebb 2022-ben lesz választás, most meg azt, hogy a NER-t választáson lehet legyőzni. Ebből az következik, hogy 2022-ig marad a NER?

Hát igen, ebből ez következik.