Bebukott, jószándékú vállalkozás vagy Voldemort-mintájú EU-pénzlehúzás volt a borsodi ellenzéki jelölt varrodája?

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • Az elvesztett időközi választás után egymásnak esett több ellenzéki vezető, de nem közvetlenül a szavazás, hanem egy csődbe ment varroda miatt.
  • Hadházy Ákos lényegében a fideszes EU-pénz-lenyúlókhoz hasonlította Bíró László közös ellenzéki jelöltet.
  • Jakab Péter Jobbik-elnök a „hazug fideszes közmédiához” mérte Hadházyt.
  • Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt nyilatkozza róla, hogy „a Fidesszel szemben gyengít bennünket.”
  • Bíró szerint pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó verte át.
  • A Fidesz-közeliként emlegetett nő állítja, hogy semmi köze a Fideszhez.
  • Az egész sztori Mengyi „Voldemort” Roland körzetében játszódik, akit egyébként hasonló ügyek miatt ítéltek el. 

Vasárnap este, amikor a borsodi hatos számű egyéni választókerületben tartott időközi eredménye ismertté vált, Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő hosszabb posztot írt a Facebookra a vereség okairól:

„(...)Ha Bíró nyert volna, nem csak egy rasszista indulatú ember került volna be a parlamentbe, hanem egy olyan ember, aki elég egyértelműen részt vett abban, hogy egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét.”

Mivel Hadházy specialitása az EU-pénzek lenyúlásának leleplezése, ez eleve keményen hangzott. Hát még a szöveg gazdasági visszaélésekre utaló  folytatása:

„A kormánypropaganda ugyan csak a ki nem fizetett varrónőkről harsogott, de személyesen tájékozódtam az ügyről és emiatt azt ennél jóval súlyosabbnak tartom. A »szociális szövetkezetezés« 2014-2015-ben gyakori fideszes elkövetési mód volt és a vizsgálataim alapján ez a történet is alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására.”

Politikai szempontból az is minimum pikánsnak tűnt, hogy Hadházy a gyanújáról – állítása szerint – az ellenzéki pártvezetőket is tájékoztatta, még a kampány közben: „Emiatt én ennek a jelöltnek csak annyit segíthettem, hogy nem beszéltem róla nyilvánosan, de a pártelnököket tájékoztattam arról, amit megtudtam.”

(Ezt a tájékoztatást később több érintett pártelnök cáfolta, Hadházy pedig elismerte, hogy adminisztratív hiba miatt nem mindenkihez jutott el az üzenete. De a leginkább érintetthez, Jakab Péter Jobbik-vezetőhöz biztosan.)

A szociális trükk

A Bíró-ügy megértéséhez először is érdemes tudni, hogy mik ezek a szociális szövetkezetek és hogyan használhatók fel pénzügyi trükközésre.

A szociális szövetkezeteket alapvetően arra találták ki, még a XX. század első felében, hogy hátrányos helyzetű emberek összefogva, önsegélyező formában javítani tudjanak a saját élet- és munkakörülményeiken. Például azzal, hogy összeállnak és létrehoznak saját maguknak egy munkahelyet. Az egyik első ilyen szövetkezetet egy baszk pap alapította Spanyolországban a negyvenes években, és annyira sikeressé vált, hogy a hálózatnak idővel saját bankja és egyeteme is lett. Az első baszk szövetkezet gyufát és olajjal működő konyhai berendezéseket gyártott.

Mivel a szociális szövetkezetek évtizedeken át bizonyították a hatékonyságukat, az Unió is támogatja ezeket. Az induláshoz 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amihez a magyar kormány kétévnyi járulékbefizetési kedvezményt tesz hozzá. A támogatásra azért van szükség, mert ilyen szövetkezetet a dolog jellegéből adódóan jellemzően szegény emberek szoktak alapítani.

Ezek alapján a szociális szövetkezeteknél hasznosabb és ártatlanabb vállalkozási forma a világon nincse. Persze megfelelően korrupt környezetben ebből is lehet lopni. Magyarországon is gyorsan kitalálták, hogyan lehet.

A Bíró-ügyben is főszereplő Hadházy korábbi leleplezéseiből tudjuk, hogy az EU-pénzek lenyúlásának egyik fontos ágazat lett itthon a szociális szövetkezés: az 50 millió forintos indító ingyenpénz viszonylag könnyen megszerezhető, nagyon csábító lehetőség. 

Azt pedig, hogy ez nem mondjuk az ellenzéki Hadházy politikailag motivált hőbörgése csak, jól illusztrálja, hogy a NER-korszak legdurvább következményekkel  járó politikai korrupciós ügyében, aminek a végén Mengyi „Voldemort” Roland fideszes parlamenti képviselőt jogerősen négy év börtönre ítélték, az uniós pénzeket huszonöt (25!), direkt e célra létrehozott, kamu szociális szövetkezet révén lopták el. 

És Mengyi Roland, mit tesz isten, éppen ezen a BAZ megyei környéken volt képviselő,  és az ítélet szerint aktív gazdasági bűnöző, ahol a mostani események is zajlottak. Mengyi utódja a körzet képviselői székében az a fideszes Koncz Ferenc volt, akinek a halála miatt most időközi választást kellett tartani.

A mosóportól a varrodáig

A mi esetünkben Bíró László jobbikos politikus, közös ellenzéki jelölt és gyakorló üzletember Hegyalja Mix nevű szociális szövetkezete a téma. Amit nagyjából biztosan tudni lehet erről, az az, hogy Bíró 2014-ben pályázott az uniós támogatásra az általa frissen alapított, Hegyalja Mix Szociális Szövetkezettel és nyert is. Ám az a mosóporgyártással kapcsolatos projekt, amivel elnyerték a pénzt, még az indulás előtt elbukott. Bíró a 444-nek azt mondta, hogy már éppen visszaadták volna a pénzt, amikor a sikeres pályázatról értesülve jelentkezett nála Csorba Istvánné Galambosi Erzsébet, a környéken található, csődközeli helyzetben lévő csernelyi bérvarroda tulajdonosa, azzal az ötlettel, hogy vegyék át a cégét, ami az 50 milliós támogatás plusz a járulékkedvezmény segítségével fenntartható vállalkozássá válhatna. Ez meg is történt. Ám a Hegyalja Mix mindössze nagyjából egy évig, 2015-ben üzemeltette a varrodát - ezalatt el is költötték az 50 millió forintot - hogy utána 2016-ban gyorsan eladják azt Móczár János nevű üzletembernek, akinek kilenc, kényszertörlés alatt álló cége is volt korábban, és aki egy hónappal később bezárta a boltot.

A bérvarroda ügye az események idején nem kapott semmiféle figyelmet, az csak most,  2020. őszi kampányban jött elő, a kormánymédiában. 

Az ügy igazi magyaros kuszaságát mutatja, hogy bár a témát kormányoldalon láthatóan karaktergyilkolási szándékkal vették elő, az egész ügy legforróbb és legtámadhatóbb pontját, az ingyen kapott 50 millió elköltését meg sem említették. Pedig itt írásos bizonyítékok is akadnak. A Magyar Nemzet, az Origo és a többi propagandacsatorna ehhez képest kizárólag azon a semmivel sem bizonyított vádon rugózott, hogy Bíró nem fizetette volna ki néhány varrónő bérét.

Az első látásra egyenesen megdöbbentő ziccerkihagyás magyarázata egyszerű: a szociális szövetkezetes csalás fogalma annyira erősen tapad a Fideszhez – a legnagyobb, le is bukott és el is ítélt csaló ráadásul pont ennek a választókörzetnek volt a képviselője – hogy azt semmiképp sem hozhatták szóba.

Ha valaki bűnös szándékkal fog bele a szociális szövetkezeti bizniszbe, két vonalon kereshet rajta. Az egyik a dolgozók kétéves járulékkezdvezménye. De ez csak a normálisnál kisebb kiadást jelent, konkrét pénzt nem lehet eltenni ezen az ágon, de ha a vállalkozás egyébként jól működik, akkor ennyivel nagyobb a nyereség. A másik az indításhoz adott 50 millió. Aki csak lenyúlást tervez, és valójában nem akarja működtetni a szövetkezetet, annak ez a potenciális zsákmány. A bátrabbaknak úgy csinálják, hogy a valóságban nem is indítanak el semmiféle termelést, és elteszik az egészet, az óvatosabbaknak úgy, valamilyen trükkel leszámlázgatják azt az ötvenet saját vállalkozásoknak.

A kérdés az, hogy Bíró csalási szándékkal vágott bele a szövetkezetésbe,  vagy becsületes vállakozó, akinek ez a biznisz épp nem jött be?

A témában tapasztalt Hadházy véleménye világos: "egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét."

De mielőtt rátérnénk az 50 millióra, nézzük meg gyorsan a szövetkezet megalapítását!

Hátrányos helyzetű szövetkezők Rodoszon

Mivel ennek a szervezeti formának a  lényege, hogy a tagok saját magukon és egymáson segítenek, nekik kötelező a személyes közreműködés. És bizonyos esetekben éppen ezért lehet könnyen lebuktatni a kizárólag az állami támogatások és a kedvezmények miatt létrehozott szövetkezeteket. Meg kell ugyanis nézni, kik alapították őket. Ha az alapító tagok nyilvánvalóan nem hátrányos helyzetűek, akkor gyanakodhatunk, hogy esetleg buliszövetkezettel állunk szemben. Főleg, ha egy szegény sincsen közöttük. 

Bíró szövetkezete, a Hegyalja-Mix esetében Hadházy tudomása szerint maga a tehetős vállalkozó Bíró, a felesége, az asszisztense és néhány jogász voltak az alapító tagok. Vagyis nem hátrányos helyzetű emberek. A 444 más forrásból származó információi szerint a szövetkezeti tagok között egy olyan házaspár is található, akiknek a görögországi Rodosz szigetén van nyaralójuk. Az európai és magyar szabályozás szerint szociális szövetkezetbe tilos nyilvánosan tagot toborozni. Így ha az alapításkor nincsenek valódi szegények a tagok között, igencsak kétséges, hogy ez változik-e a későbbiekben. A szövetkezet alkalmazni persze alkalmazhat hátrányos helyzetűeket, de a dolog mindenképpen figyelemre méltó. 

A túl elit alapítói kör korábbi esetekben is előkerült már. Hadházy legabszurdabb példája a már nevében is humoros oxymoront villantó, miskolci ALKALMAZOTT KUTATÁS FEJLESZTÉS SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET, ami hátrányos helyzetű kutatók alkalmazására hivatkozva nyalt fel 49,9 millió forint uniós pénzt.

Bíró kérdésemre megerősítette, hogy tényleg a fent leírt módon állt össze az alapítói kör, és ebben nem látott semmi kivetnivalót. 

Elszámolt az utolsó fillérig

Bíró és Hadházy abban egyetértenek, hogy a politikus-vállalkozó a felvett támogatás teljes egészével el tudott számolni, az illetékes hatóság pedig mindezt le is okézta. 

„Az utolsó fillérig el van számolva minden pályázati pénz” – szögezte le Bíró többször is a beszélgetésünk során, és ezt a tényt a független képviselő sem cáfolta.  Hadházy szerint az a fő kérdés, hogy pontosan mire, illetve kinek is fizették ki az összeget. 

Projektmenedzsment/üzleti tanácsadás címén összesen több mint 5 millió forintot fizetett ki a szövetkezet. Ebből 1,5 milliót üzleti tanácsadás címén Bíró László Hunola Kft. nevű cégének. Illetve kifizettek még három nagyobb összeget, kétszer 1 200 000 forintot és egyszer 1 260 000 forintot hasonló jogcímen, ismeretlen cégnek vagy cégeknek. Bíró maga havi 200 ezres fizetést szavazott meg magának.

A „nyilvánosság biztosítása” címén 5 milliót fizettek ki az egyik alapító, Melegh Attila cégének. Ezt Hadházy szerint Bíró mesélte el neki élőszóban, amikor az ügyben megkereste.

További ötmilliót marketingre egy azóta felszámolt, Good Impress Netgeneration Kft. nevű cégnek. Hadházy szerint egy bérvarrodának semmi szüksége ekkora marketingkiadásra. Bíró erről azt mondta nekem, hogy a varroda, amikor átvették, olyan márkáknak dolgozott be, mint a Gucci vagy a Ted Lapidus, ezeket a megrendelőket akarták megtartani, ezért a marketingköltség. A dolog semmiképp sem jött be, mert a megrendelőket hamar elveszítették, és tíz aktív hónap után már ki is szálltak a bizniszből.

Bruttó 2,4 milliót költöttek képzésre, ami 8 varrónő oktatását jelentett összesen 206 órában. Ezt egy létező, valóban ezzel foglalkozó miskolci vállakozásnak fizették ki. „Minden tanár megirigyelne 12 000 forintos bruttó óradíjat” – kommentált Hadházy. Bíró erről azt mondta, hogy jó néhány szakképzetlen varrónőnek csak segédmunkás minimálbért tudott fizetni, és mivel a pályázat lehetővé tette, hogy abból képzésre is költsenek, ő a cég szempontjából fontos szakképesítést adott 8 embernek, akiknek ezután több fizetést is tudott adni.

Bérekre durván 20 millió forint, a teljes összeg 40 százaléka ment el – tájékoztatta Bíró Hadházyt a személyes találkozásukkor. Az általa átadott dokumentumokban Hadházy csak 10 millió nyomát találta meg, de ő sem zárta ki, hogy a másik feléről is megvannak a papírok.

A fideszes vállalkozó nem fideszes

Hosszan beszélgettünk a projektről Bíróval, aki a Hadházy-féle értelmezéstől gyökeresen eltérő történetet vázolt fel. Ő jószándékú áldozatnak tartja magát, aki a dolog üzleti része mellett kifejezetten munkahelyteremtésre hajtott, de a vége az lett, hogy „egy Fidesz-közeli vállalkozó átverte”, és a végén több tízmillió forintot bukott az egészen.

Csorba Istvánné Galambosi Erzsébetet, a csernelyi varroda korábbi tulajdonosát Bíró rendre fideszesként említi, illetve a Jobbik-közeli források a csernelyi Fidesz elnökeként hivatkoztak rá. Nekünk viszont gyanús volt, hogy Csernely alig 700 lakosú kis falu Ózd mellett, nehéz elképzelni, hogy saját Fidesz-szervezete legyen. Felhívtuk Galambosi Erzsébetet, aki kijelentette, hogy semmi köze a Fideszhez, nem tagja a pártnak, és helyreigazítási pert indít a lapok ellen, amelyek lefideszesezték.

De vissza Bíró verziójához. Eszerint ugyebár a varroda korábbi tulajdonosa, a fideszesenek beállított, de valójában nem fideszes Csorbáné Galambosi Erzsébet beszélte rá, hogy vegyék át a varrodát. A nő meggyőzte, hogy a pályázati pénzt és a könnyítéseket is belekalkulálva életképes lehet a vállalkozás. Bíró állítja, hogy tényleg hittek a projektben, termelni akartak, Csorbánét például – bízva a tapasztalatában és a megrendelőkkel kialakított kapcsolataiban – megtartották varrodavezetőnek. A megrendelések mégis hamar elapadtak, így be kellett látniuk, hogy képtelenek működtetni a szövetkezetet.

Ugyanakkor az eladás körülményei is gyanúsak, hiszen Móczár, akinek lepasszolták a céget, jól láthatóan cégtemetőt tart fenn. Bíró szerint viszont Móczár komoly érdeklődőnek tűnt, az üzlet megkötése előtt többször elment a varrodába, ahol potenciális kormányzati megrendeléseket lengetett be, ehhez képest az adásvétel után egy hónappal bezárta az egészet. 

Bíró elbeszélése szerint Móczárnak vételár nélkül, elvileg mégsem ingyen adták át a céget. Az volt ugyanis a megállapodásuk, hogy otthagyják a tulajdonukban lévő értékes varrógépeket, az új tulaj pedig a gépek bérleti díjának formájában, két év alatt fizet ki nekik annyit, amennyit ők az egész bizniszen vesztettek. Ez Bíró elmondása szerint 17 millió forint körüli összeg lett volna. Amit sosem kaptak meg. Bíró azt mondja, hogy a később felszámolása alá került varroda környékén később újra megjelent Csorbáné. „Most szembesültem azzal, hogy a varrodát kijátszották alólunk” - fogalmazott.

A jobbikos politikus azt mondta, hogy a pályázat révén szerzett 10 millió forinton felül még komoly összegeket költöttek a varrodának helyet adó, rossz állapotú bérelt épületre, sőt neki magánszemélyként egyszer 2,5 milliós bankhitelt kellett felvennie, hogy kifizethesse a varrónők bérét és a varrodaépület elmaradt bérleti díját. „Annyira ostobák voltunk, hogy a gépeinket is otthagytuk – mondta Bíró.

Azt végig határozottan cáfolta, hogy bármi igazságtartalma lenne a kormánymédiában a kampány alatt megjelent vádaknak, miszerint nem fizetett volna ki, sőt fegyverrel fenyegetett volna varrónőket. Meggyőződése, hogy végül azért kapott ki, mert az ügyben „a választók meg lettek tévesztve”.

Beilleszthető a fideszes mintába

A kormányoldalnak nem volt érdeke a szociális szövetkezeti vonal és a támogatás felhasználásának a kapargatása, ezért kizárólag a varrónők állítólagos ki nem fizetését hozták fel, bizonyítékok nélkül.

Hadházy a 444-nek azt mondta, hogy korábban semmit sem tudott Bíró László üzelteiről, ő akkor értesült az ügyről, amikor a kormányzati sajtó egy hónapja megszellőztette, majd Orbán Viktor is beszélt a kifizetetlen varrónőkről a parlamentben. 

„Utána néztem meg a nyilvános adatbázisokat, és azt láttam, hogy ez a része igaz, tehát 50 millió forintot kaptak, eredetileg zacskózásra. A jobboldali sajtóban már ugye varrodáról volt szó. Az is látszik, hogy valóban egy »cégtemető embernek« adták el a kötelező fenntartás után". 

Később külön találkozott Bíró Lászlóval, hogy megismerje az ügyet, de amit hallott, az sem volt megnyugtató, mert elmondása szerint az egész történet nagyon hasonlított azokra a szociális szövetkezetekes csalásokra, amelyekkel korábban foglalkozott. Annyi pozitívumot talált, hogy itt legalább egy darabig volt valós termelés.

Az Hadházyban nem merült fel, hogy erről még a választások előtt beszélnie kellene, mert nem tartotta volna helyesnek olyankor, amikor már áll a jelölt, és az őt támogató pártok pedig beálltak mögé. Elmondása szerint annyit tudott tenni, hogy ő nem kampányolt Bíró mellett, hiába hívták. 

Hadházy azt mondja, a választás után akkor is felhozta volna az ügyet, ha Bíró nyer. Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester ügyeit is a választás után hozta elő. Azt az ügyet szerinte sokkal részletesebben tárta fel, mint a kormánypárti sajtó.

Mostani megszólalásaival arra akarta felhívni a figyelmet, hogy ellenzéki összefogással sem mindegy, milyen jelöltet indítanak.

„Ez most nagyon rossz eredmény és nagy pofon, de ha most ez a jelölt nyert volna, annak óriási veszélye lett volna, mert azt üzente volna az ellenzéki pártoknak, hogy gyakorlatilag bárki el lehet indítani.”

Arra a kérdésre, hogy 2022-ben szerepelne egy listán olyan jelölttel, akiről hasonlók derülnek ki, mint most Bíróról, azt mondta, mindent megtenne, hogy az az ember ne indulhasson.

Én a saját magam helyzetével nem nagyon foglalkozom. Tudom, hogy nagyon kellemetlen képet alakít ki rólam a pártok vezetőiben, hogy én itt ugrálok, de ez kevésbé aggaszt engem, mert azt hiszem, igazam van. Amíg nem győzzük le a kormánypropaganda gépezetét, addig a hitelességgel lehet áttörést elérni. Ezért ennek a választásnak ez a legfontosabb üzenete. Nekünk azt kell megmutatni, hogy mi máshogy csinálnánk."

A lényeg talán mégis az, hogy összegzve mi volt az a Hegyalja-Mix-ügy.

Hadházy véleményét a választás óta eltelt másfél nap sem lágyította meg: „Sajnos már az az egyszerű és cáfolhatatlan tény, hogy  jómódú vállalkozók és ügyvédek szociális szövetkezetet alapítva pályáztak EU pénzre (Bírónak amúgy pályázatíró cége is van) felveti a költségvetési csalás alapos gyanúját – ez akkor valósul meg, ha valaki nem arra használta a pénzt, mint amire kapta. Márpedig a szövetkezet alapító okirata is arról szól, hogy az a hátrányos helyzetü ALAPÍTÓ tagjainak szociális helyzetét, munkafeltételeit fogja javítani."

De az ellenzéki politikus szerint a legfontosabb az ügyben a politikai felelősség kérdése: „A projekt költségvetése, ahogyan az 50 milliót elköltötték, tovább növeli a gyanút, ezt természetesen egy korrekt nyomozás tudná egértelműen eldönteni. Azonban ellenzékiként a politikai felelősségünk egyértelmű: Bíró szociális szövetkezete mindenképpen beleilleszthető abba a fideszes mintába, ahol EU támogatásokat megkérdőjelezhetően költenek el. A 2022-es választás eredményét pedig alapvetően befolyásolja, hogy olyan jelöltekkel indulunk-e el, ahol ennek akár csak a gyanúja is fennáll.”

Cikkünk megjelenése másnapján, a Magyar Nemzet szerzőjének jelzése nyomán kiderült, hogy mégis volt a kormánylapokban olyan írás, amely Bíró 50 milliós támogatásának sorsával foglalkozott. Az alábbi helyreigazítást tettük közzé: „Mégis megemlítették a kormánymédiában Bíró László 50 milliós állami támogatását”.