2020 aranya aranyabb az aranynál

Legyünk őszinték: igazából senki nem érti, hogy hogyan és pláne mitől működik a bitcoin. Oké, persze, sokszor olvastuk, hallottuk ezerszer a blablát, fejből föl tudjuk mondani az összes buzzwordöt: a blockchain, a hitelesített tranzakciók, a decentralizált izé és a kriptográfia (prím számok!, amiben prím van, az csak komoly dolog lehet!), de hogy pontosan mitől is ér pár bájtnyi adatcsomag 23-24-25-28 000 dollárt („lapzártakor” kábé 8,5 millió forintot), valójában mindenki számára rejtély.

Évek óta szinte minden bitcoinról szóló cikkünkbe belinkelnjük a Clickhole 2015-ös, zseniális minivideóját, ennél pontosabban még senki nem magyarázta el, miről van szó.

Ha teljesen hülyének érzed magad bitcoinügyben, vigasztalódhatsz azzal, hogy az elmúlt években elég sokszor kiderült: a világ legokosabb közgazdászai, legmenőbb befektetői és bankárai is rendre melléfogtak. Ahogy melléfogtak a bitcoin leglelkesebb evangalistái, rajongói is, például a gonzovállalkozó, vírusirtó fenegyerek John McAfee, aki 100 000 dolláros árfolyamot várt már 2020 végére, sőt azt is fölajánlotta, hogy elfogyasztja a nemi szervét, ha nem jön be. Nem jött be, bár a 30 000 dollár majdnem megvolt, de érzésem szerint McAfee a 2020-as 280 százalékos bitcoindrágulással is annyi pénzt keresett, hogy nem nagyon kesereg a bukott jóslat miatt.

McAfee elég színes figura, évekig bújkált külföldön az amerikai hatóságok elől (tőzsdefelügyeleti eljárás miatt), újabb cégek alapításával, hackelgetéssel, drogozgatással, kurvázással és bitcoinbányászattal töltötte legutóbbi éveit, legutóbb Spanyolországban kapcsolták le az amerikai hatóságok adócsalási ügy miatt. Ez nem akadályozta meg, hogy „kriptojelöltként”, a digitális pénzek azonnali, széleskörű elterjesztésén (no meg a szövetségi kormányzat megszüntetésén, teljes drogliberalizáción, ilyesmiken) alapuló programmal  induljon az amerikai elnökválasztáson, illetve a Libertárius Párt jelöltje szeretett volna lenni, de simán elbukott.

Érdemes megjegyezni, hogy volt egy másik kriptojelölt is: Brock Pierce egykori gyerekszínész, kriptomilliárdos, Forbes-listás topgazdag, akinek szintén volt már néhány rázósabb ügye, és a Tether nevű, dollárhoz kötött árfolyamú, több mint húszmillárd dolláros kapitalizációjú kriptopénz egyik kitalálója és tulajdonosa. Szerintem Pierce figurájáról mintázták a Netflix-sikersorozat, The Queens Gambit  excentrikus, cowboykalapos sakkbajnokalakját, Benny Wattsot, akit egyébként egy másik volt gyerekszínész, a brit Thomas Brodie-Sangster alakít.

A bitcoin alig 12 éves sztorija tele van ilyen színes (eufemisztikus jelző, természetesen) figurákkal, rejtélyekkel, misztikummal (máig sem tudjuk, ki írta az eredeti kódot, ki találta ki), és még most, 2020-ban is sokkal jobban illene  Gibson-szájberregénybe vagy ha úgy tetszik, Wachowski-scifibe, mint milliárd dollárokat kezelő befektetési alapok portfoliójába. Persze a romantikus előtörténet a dark webbel, a Silk Road feketepiacával, Dark Wallettal, drogkereskedőkkel, anarchista hackerekkel és terroristagyanús elemekkel, szóval az egész szájberpunk-Gotham sztori nem annyira jön jól, amikor mondjuk a legnagyobb befektetési alapok próbálják elmagyarázni ügyfeleiknek, hogy biztonságban van a pénzük az új kriptoalapban.

Hayek álma megvalósult: az állam nélküli pénz

Misztikum tehát van dögivel, az első bekezdésben emlegetett „érthetetlenség” pedig valószínűleg elsősorban abból ered, hogy a „pénz” fogalmát mi, laikusok elsősorban az államhoz kötjük. Azért gondoljuk, hogy a forintnak/koronának/rubelnek/dollárnak nevezett színes papírfecnik vagy könnyűfém érmék valóban értékesek, mert mögöttük egy-egy állam áll, minden erejével, teljes gazdasági rendszerével, igazságszolgáltatásával, erőszakszervezeteivel, bünteti a hamisítókat, behajtja az adósságokat,  és többé-kevésbé szavatolja a pénz értékállóságát. (Amennyire bírja, ugye: emlékszünk még a 230 forintos euróra? Csak 12 és fél éve volt. Vagy a 145 forintos dollárra?)

A bitcoin mögött pedig nincsen állam. Sőt, nincsen semmi, csak egy kód és az internet, éppen ez a nagy mutatványa. A Satoshi Nakamoto álnév mögé rejtőzött ismeretlen programozó 2009-ben útjára eresztette, azóta csak a piac határozza meg az árát. Hogy ki mennyit hajlandó adni érte.

Az államoktól független pénz pedig nem valami friss találmány, sőt! Igazából az állam pénzkibocsátási monopóliuma nevezhető viszonylag új fejleménynek. A szabadpiaci közgazdászok, az osztrák iskola, a Nobel-díjas Friedrich Hayek (1899-1992) követői mindig is azt hirdették, hogy a pénzrendszerek működtetéséhez semmi szükség valójában az államra, sőt igazából az államnak van szüksége a pénzre hatalmi okokból. A pénzrendszert, rendszereket a szabad piac nagyon jól elketyegtetné állam nélkül is. Maga Hayek egész könyvet szentelt a témának: 1976-ban jelent meg The Denationalization of Money című műve (a címet talán nem kell fordítani). Elkötelezett bitcionisták sokszor szokták hivatkozni a közgazdászprofesszor mondását, miszerint az igazán jó pénz csakis olyan lehet, amihez semmi köze semmilyen kormánynak. Ugyanabban a mondatban Hayek azt is hozzátette, hogy ő már nem fogja megérni, hogy igazán jó, tehát államfüggetlen pénzünk legyen.

Ebből a szempontból a bitcoin maga a megvalósult hayeki álom. A szabad piaci közgazdaságtan 1992-ben elhunyt nagy guruja tulajdonképpen évtizedekkel korábban megjósolta a kriptokorszak eljövetelét

Az új arany – sőt: aranyabb

A bitcoin egyik fontos tulajdonsága, hogy véges mennyiségű: a kódot úgy írták, hogy csak 21 millió „darab” állítható elő (bányászható) belőle. Kész, ott a vége. Biztos, hogy ez az egyik tényező, ami értékőrzésre alkalmas eszközzé teszi.

Miközben a világban a meghatározó jegybankok 2008 óta gyakorlatilag folyamatosan „pénzt nyomtatnak” (valójában, fizikailag nem „nyomtatnak”, hanem újabb és újabb hitelekkel, eszközvásárlásokkal pumpálnak likviditást a gazdaságba, monetizálják az államadósságot), a befektetők pedig egyfolytában aggódnak, hogy ennek nagy infláció lesz a vége. A gazdaságokba öntött rengeteg pénz az árakat mégsem szabadította el egyelőre, inkább csak a tőzsdei buborékot fújta, illetve a tőzsdén kívüli befektetési eszközök árát, például a bitcoinét is. Ezt a folyamatot turbófokozatba kapcsolta a koronaválság: még több pénz a gazdaságba, még nagyobb tőzsdei buborék, rohanó bitcoinárfolyam. És túloldali következmény: még sokkal-sokkal nagyobb államadósságok.

Közben az inflációs félelem sem múlt el, még mindig sokan gondolják, hogy az óriásira duzzadt államadósságoktól csak pénzrontással lehet majd megszabadulni, és emiatt keresik az inflációálló eszközöket. A bitcoin véges erőforrás, éppúgy, mint az arany, és államfüggetlen is, tehát semmiképp, senki sem tudja elinflálni.

Sokszor szokták az aranyhoz hasonlítani, digitális aranyként emlegetni. A fenti tulajdonság az egyik ok, ami miatt. A másik ok, ami az elsővel szorosan összefügg, hogy elsősorban befektetési célra vásárolják. De amíg az arany legfontosabb jellemzője, hogy az árfolyama eléggé stabil, mentes a hirtelen kiugrásoktól és – ami még fontosabb – esésektől, a bitcoin éppenhogy őrületesen volatilis, az elmúlt tíz évben ugyan hihetetlen árfolyamemelkedést produkált, de voltak olyan összeomlásai, ami sokáig riasztotta és részben riasztja még ma is az igazán nagy pénzekkel sakkozó profi befektetőket.

De a bitcoinpárti pénzügyi guruk is gyakran mondják, hogy elsősorban az aranyat válthatja ki az állalmi pénzrendszerektől független, így biztosan inflációálló kriptopénz. A Földön rendelkezésre álló aranymennyiségről elég pontos becslésünk van: 244 000 tonna színesfémről tudunk, ebből 187 000 tonna a birtokunkban, a felszín fölött, a többi még valahol a föld alatt. A 187 000 tonna felszínen lévő aranynak sem a teljes mennyisége forgalomképes, de ha mai tőzsdei árfolyamon számoljuk, akkor a 187 000 tonna értéke (kilónként 60-62 000 dolláros árfolyamon számolva) valahol 11 000 és 12 000 milliárd dollár között lehet. Az aranypiac összkapitalizációját azért valamivel kevesebbre becsülik, 9 ezer milliárd dollárra teszik a felső korlátját mai áron (kilónként 60-61 000 dollár körül). A bitcoin mai összkapitalizációja (minden bitcoin összes értéke napi árfolyamon) pedig  450–550 milliárd dollár között mozog (a pillanatnyi árfolyam függvényében), tehát az arany összértéknek 5-6 százaléka. (Így is majdnem négyszerese a 2020-as magyar nemzeti összterméknek, körülbelül annyi, mint Lengyelországé.)

Az optimista bitcoinbefektetők azt várják, hogy a digitális arany egy évtizeden belül beéri az igazi aranyat kapitalizációban, ami – számoljunk gyorsan, 9 000 000 000 000 dollár osztva 21 000 000-val (a teljes lehetséges bitcoinmennyiséggel) – 4-500 000 dollár körüli bitcoinárfolyamot jelent.

Cameron Winklewoss, az egyik legismertebb bitcoinbefektető, a Gemini kriptotőzsde és a Winklewoss Capital Management alapítója (egyébként evezős  olimpikon, és korábban beperelte Mark Zuckerberget azt állítva, hogy tőle lopta a Facebook ötletét) szerint a bitcoin sokkal jobb, mint az arany, jobb értékőrző, könnyebben tárolható, egyszerűbben váltható. Az USA eszelős költekezése, a lassan kifizetheteltenné duzzadó sok ezer milliárdos államadósság elbizonytalanítja a dollár jövőjét, a bitcoin pedig ideális menedék. Winklewoss már 2018-ban biztos volt abban, hogy az arany 9000 milliárd dollárosra saccolt piacát megeszi a kripto, de ha emellett még általánosan használt fizetőeszközzé is tudna válni, akkor az 500 000 dolláros árfolyam is csak a kezdet, határ pedig a csillagos ég.  Ja, és a bitcoindrukkerek azon is el szoktak merengeni, hogy mi van, ha a dollár iránti bizalomvesztés miatt néhány év múlva új globális tartalékdevizára is szükség lesz… 

Anthony Pompliano (techcsávóknak csak „Pomp”), a Morgan Creek Digital kriptoalap tulajdonosa augusztusban konkrétan meg is jelölte a 2029. december 31-i céldátumot, amikor a bitcoin beéri az aranypiac kapitalizációját. Tehát meghaladja 9 000 milliárd dolláros teljes értéket.

A százmilliárd forintos pizzától a hedgefundokig

Az ismeretlen személyazonosságú Satoshi Nakamoto eredeti célja az volt, hogy olcsón, tranzakciós díjak nélkül, bankok, államok és más közvetítők nélkül működtethető digitális fizetőeszközt készítsen. Ehhez a célhoz a bitcoin 2020-ban sem került közelebb, fizetőeszközként gyakorlatilag senki sem használja. Lehetséges fizetni vele, természetesen, de nagyon ritkán fordul elő.

A bitcoinmitológia egyik legszebb, ráadásul magyar vonatkozású sztorija, hogy az első bitcoinos fizetés egy magyar programozó, korai bitcoinbányász, Hanyecz László nevéhez fűződik. Az Amerikában élő Hanyecz 2010. május 22-én 10 000 bitcoinért vásárolt két pizzát a Papa John's étteremlánctól. Ez az összeg mai árfolyamon közel 300 000 000 (háromszázmillió) dollár, majdnem százmilliárd (oké, csak 85 milliárd) forint. Hanyecz állítólag cseppet sem bánja az üzletet, és azóta is a bitcoinközösség sztárja, rendszeresen megünneplik május 22-ét, a Bitcoin Pizza Dayt. És ahogy a  linkelt, májusi kis interjúból kitűnik, egészen pontosan, még a Clickhole videónál is pontosabban látja, hogy mi mozgatja a bitcoin árát a sztratoszféra felé: a kapzsiság. Mindenki halálra akarja keresni magát.

2011 óta, amióta a bitcoin kitört a dark webről, és megnyitottak az első kriptotőzsdék, ahol bárki vásárolhatott digitális pénzt, elsősorban befektetési eszközzé vált. Irtózatosan sokat lehetett vele keresni, és persze bukni is. Gyorsan rátaláltak a profitéhes amatőr és profi befektetők. Innen már az ő étvágyuk határozta meg az árfolyamokat.

Az első jegyzett árfolyama 2011-ben 0,3 dollár volt, de már abban az évben tíz dollár fölé is ment (harmincszoros növekedés!), és aztán majdnem egy évig akörül mozgott, 2013 év elején indult meg újra, akkor száz dollárig erősödött, aztán év végén nekiindult, alig három hónap alatt már ezer dollárig kapaszkodott. Utána hosszú, csendes ereszkedés, csak 2017-ben került újra ezer dolláros szintre, az év tavaszától viszont egészen őrületes emelkedés kezdődött: novemberre átvitte az árfolyam tízezer dollárt is, és december 17-én, 19 000 dollár felett tetőzött. Ez volt az első nagy bitcoinmánia.

A konzervatívabb befektetők, bankárok, közgazdászok sorra figyelmeztettek: nagyon nagy bukta lesz ebből. Lett is: alig két hónap alatt megint 7000 dollár alá esett az árfolyam. Sőt, 2018 novemberében benézett 5000 dollár alá, majdnem 3000 dollárig, és 2019 tavaszáig semmi jelét nem mutatta annak, hogy ebből a gödörből ki tudna kecmeregni. Aztán mégis nekiugrott, és áprilistól június végéig elérte a 12 000 dollárt. 12 000 és 8000 között töltötte az időt egészen 2020 márciusáig, ekkor ütötte meg az amerikai piacot a vírusválság: a tőzsde bezuhant, és ment vele a bitcoin is. Lám, mégsem mindig úgy viselkedik, mint az arany, amelyik tőzsdei visszaesés idején is szokott erősödni, mert oda menekül a pénz. Még 4000 dollár alatt is volt, de aztán csak egy-két napot töltött az 5-6000 dolláros zónában, áprilistól augusztusig visszaemelkedett 12 000 dollárig.

„Bitcoin érme” az isztambuli bazárban. (A bitcoin valójában nem létezik fizikai formában, de ilyen kamuérméket gyakran gyártanak belőle.)Fotó: OZAN KOSE/AFP

Október végéig pihengetett, aztán következett a történelmi rali: november 25-én 19 000 dollár, csúcsközel, november 30-án már új csúcs, és ellentétben 2017-tel, nem jött gyors visszaesés, hanem megragadt az árfolyam a rekordszint közelében, 19 000 dollár fölött, sőt december 15-től újabb meredek emelkedés kezdődött, 16-án áttörte a történelmi, 20 000 dolláros szintet, onnan tovább, 23 majd 24 000 dollárra (december 20), és még karácsony után is tartott az őrület, 27-én 28 326 dollár az új rekord, aztán még egy utolsó utáni rali az év utolsó óráiban: december 30-án este 28 985 dollár, de az egyik kriptotőzsdén volt 29 000 dollár fölötti kötés is (29010)! Amikor 31-én kora hajnalban még bele-belejavítgatok a cikkbe, sorra pittyegnek az értesítések a rekord- vagy rekordközeli árfolyamokról. 29 030, 29 100, 29 286. Még lehet, hogy a 30 000 is meglesz Újév előtt.

És egyelőre semmi jele sincs annak, hogy valami nagy korrekció készülődne, hogy kipukkadhatna a lufi, sőt, nagyon sokan számítanak további emelkedésre. Ez már biztos nem az a pillanatnyi kiugrás, mint ami 2017-ben volt a 19 000 dollár fölötti csúcs. 

Undergroundból a mainstreambe

Lehet, hogy a pénz körülbelül 5000 éves történelmének nevezetes éve lesz 2020: amikor az első a tisztán digitális fizetőeszköz „mainstreammé” vált. 

Az biztos, hogy nagyon kevés befektetésen lehetett 2020-ban annyit keresni, mint a bitcoinon. Év eleje óta majdnem megnégyszereződött az ára. És aki akkora mázlista volt, hogy március közepén, az éves mélyponton 4000 dollár alatt vásárolt, (akár 3600 dollárért is vehetett, akörül volt az alja), az akár nyolcszoros pénzt csinálhatott.

Minden a bitcoin malmára hajtotta a vizet (lufijába a levegőt): az inflációs várakozások, a meglepően gyorsan gyengülő dollár, a profitéhség, a technológiai fejlődés, a nulla közelébe csökkentett jegybanki kamatok, az amerikai (és a világ-) gazdaságba szórt élénkítő pénzek.

Az inflációs várakozásról már volt szó, illetve ezzel összefüggésben az amerikai állam gigantikus költekezéséről is. A koronavírusválság kirobbanásával furcsa helyzet állt elő: március közepén, ahogy ilyen sokkszerű és globális gazdasági válság esetén  rendjén való, hirtelen esni kezdett a tőzsde, és ezzel együtt a bitcoin árfolyama is. Ami viszont már egyáltalán nem volt szokványos, hogy a nagy áresés után rögtön jött a visszapattanás, miközben a gazdaság középtávú kilátásai kicsit sem javultak. Még ma sem túl rózsásak. A 2010 óta tartó, hosszú konjunktúrában állandóan fölfelé tartottak a részvényárak, a befektetők a nagy esésben elsősorban a lehetőséget látták, és azonnal ráugrottak minden vásárolható eszközre, ezzel persze újra elindítottak az árakat fölfelé.

A tőke- és pénzpiaci folyamatokat ma már elsősorban számítógépek, algoritmusok vezérlik, óriási adattömegek elemzése alapján döntve dollármilliárdok sorsáról, és így alakítva az árfolyamokat. Emiatt egyre inkább együtt mozognak a befektetők.

Még egy érdekes, de talán kisebb hatású fejlemény, hogy viharsebesen elterjedtek mindenféle tőzsdéző és devizakereskedő appok, amikkel mindenki egy-egy mozdulattal, nagyon egyszerűen kereskedhet, sőt, akár másolhatja, tapasztalt sztárbefektetők, intézmények stratégiáit. A válságban azért kiderült, hogy bármennyire szokás aggódni a fejlett világ középosztályának lecsúszása miatt, azért még rengeteg pénz, megtakarítás van ott, és ez a pénz el is indult a tőzsdék meg a kripto felé. Mert ezzel a két dologgal lehetett 2020-ban pénzt keresni. (Kamatok béka segge alatt, kötvényárfolyamok szintén.)

A korábban túl bizonytalannak, misztikusnak, veszélyesnek gondolt bitcoin imázsát a járvány következtében fölgyorsuló digitalizációs hullám is javította. Egyrészt általában minden digitálisnak és internetesnek növekedett az ára, ázsiója, másrészt megugrott egy csomó internetes cég tőzsdei árfolyama, és hatalmasra nőtt iparba áramló pénzmennyiség, márpedig a  digitális iparban dolgoznak a bitcoin legnagyobb hívei és prófétái, akik egyrészt befektettek, másrészt mindenütt hirdették a kriptopénz nagyszerűségét és fényes jövőjét. 

Szkeptikusokból hívők

Miután a  bitcoin 2019 közepére kezdte kiheverni a 2017-18-as nagy összeomlás okozta bizalmi válságot, és 8-10 000 dollár körül stabilizálódott az árfolyam, egyre több piaci guru vált a kripto hívévé vagy legalábbis kezdett megbarátkozni a korábban túl kockázatosnak vagy egyenesen csalásnak tartott digitális pénzzel. 

A lassú és körülmények bankok helyére berobbannó kis fintechek, mobilos és online fizetési rendszerek, pénzügyi appok is elkezdtek kriptovalutákat árulni, így már nem kell bitcoin-tárcát nyitni sem, elég megnyomni egy gombot a Revoluton mondjuk.

Idén pedig egymás után jöttek a nagy bejelentések. Májusban nagy szenzáció volt, hogy Paul Tudor Jones, az egyik legnépszerűbb befektetősztár, milliárdos hedgefund-menedzser, aki 2018-ban még kifejezetten bitcoinellenes állásponton volt, azt nyilatkozta, hogy a bitcoint nagyszerű értékőrnek, az új aranynak tartja, és nagyobb összegeket fektetett már kriptóba. PTD volt az első nagy hedgefundguru, aki a bitcoin mellé állt. (És azt is kifejtette május elején, hogy brutális inflációra számít a vírusválság miatt csúcsra pörgetett állami költekezések miatt.)

Novemberben Stanley Druckenmiller, egy másik hedgefundsztár (korábban Soros György Quantum Fundjánál is dolgozott) nyilatkozott arról, hogy az arany mellett a bitcoint tartja a leginflációállóbb befektetésnek, és a dollár hosszú távú gyengülésére számít.

Szintén novemberben coming outolt a világ egyik legnagyobb intézményi befektetője,  a BalckRock csoport. Rick Rieder legfőbb befektetési igazgató elmondta a szokásos „új arany” mantrát, kiemelve, hogy a kripto kiállta a próbákat, stabil és működő rendszer, és dollármilliókat fektettek már be a piacon.

Decemberre a több mint 9 miliárd dollárt kezelő SkyBridge Capital is bejelentette, hogy bitcoinba fektet, sőt külön céget hoz létre kriptobefektetésre. Anthony Scaramucci, a SkyBridge tulajdonosa – 2017-ben tíz napig a Fehér Ház kommunikációs főnöke volt, emlékezetes botrány után veszett össze Trumppal, a választáson már Bident támogatta – is csatlakozott a bitcoinista táborhoz, a már szinte sablonosnak nevezhető „jobb arany az aranynál” nyilatkozattal. („It is better at being gold than gold.”)

Ha már Trump egy pillanatra szóba került: a Goldman-bankárból lett tévéproducerből lett antielitista ideológus és kavarógép, a Trump-jelenség megteremtésében kulcsszerepet játszó Steve Bannon is nagy rajongója a bitcoinnak, a „populista világforradalom” részének és eszközének tekinti.

A világ legnagyobb hedgefundjának főnöke, Ray Dalio a leghatározottabb bitcoinszkeptikusok közé számított, 2017-ben még buboréknak, kvázi-csalásnak minősítette a kriptovalutákat, és még idén is úgy nyilatkozott, hogy bármikor lenullázhatja a kriptókat egy kormányzati beavatkozás; decemberben már arról beszélt, hogy lehet, benézte ezt a dolgot, és a kriptopénzek, különösen a bitcoin az elmúlt tíz évben megteremtették a piacukat és az értéküket, aranyszerű befektetési eszközként komoly értékőrzők lehetnek.

Az elmúlt öt évben – és egyre nagyobb frekvenciával – egymás után jelentették be Amerikában nagynevű (itthon nyilván teljesen ismeretlen) Wall Street-i brókerek, hogy elhagyják a részvénypiacot, és kriptobefektetésekkel foglalkozó cégeket, alapokat indítanak. Az óriások közül a JPMorgan Chase, az AllianceBernstein és a Morgan Stanley is csatlakozott a már fölsorolt, megtért befektetőházakhoz.

Több techvállalat is közölte, hogy készpénztartalékát bitcoinba fekteti. Például Twitter-alapító Jack Dorsey fintech sztárcége, a sokmillió dolláros tartalékkal rendelkező Square októberben közölte, hogy 50 millióért vett coint, pontosan 4709-et. És óriási bizniszt csinált, alig három hónap múlva ez a befektetés már több mint 130 millió dollárt ért. A Square által fejlesztett app, a Cash használói már 2018 óta tudnak bitcoint adni-venni, és maga Dorsey, akit istenként tisztelnek a szilíciumvölgyi kultusz hívei, már akkor úgy nyilatkozott, hogy ő „ALL IN” bitcoinban, és úgy gondolja, ez lesz a világpénz.

Nagyon nagy hatású bejelentés volt a PayPalé: az egyik legelterjedtebb internetes fizetési rendszer lehetővé tette ügyfeleinek, hogy egyetlen mozdulattal bitcoint (illetve néhány más kriptopénzt is, például litecoint, ethereumot, bitcoin casht)  vásároljanak, és ugyanúgy tárolhatják PayPal-számlájukon, ahogyan a dollárt. A PayPal természetesen mobilos fizetési appján, a Venmón is kínálja a kriptoszolgáltatást.

Van már bitcoinos Visa-debitkártya,  sőt bitcoinban visszatérítő Visa-kártya is, és minden iparági értesülés arról szól, hogy további kritopénzes termékeket tervez a világ második legnagyobb (bizonyos számítások szerint legnagyobb) hitelkártyás cége.

Még minden összeomolhat, de erre semmi sem utal

Ha ezek a fejlemények sem jelzik a bitcoin növekvő elfogadottságát, mainstreamesedését, akkor semmi. De még mindig sokan vannak a szkeptikusok is, és persze nem lehet teljesen kizárni egy újabb összeomlást. 

2018 őszén nagyot ment az amerikai gazdasági sajtóban két yale-es kutató,  Yukun Liu és Aleh Tsyvinski tanulmánya, amelyben kiszámolták, pontosan mennyi esély van a bitcoin teljes összeomlására, tehát a 0 dolláros árfolyamra. Bonyolult számítások után úgy találták, hogy 0,4 százalék az esély, ami a hagyományos valutákhoz képest viszonylag magas kockázatot jelez. Az eurónak például csak 0,009 százalék esélye volt a 0 dolláros árfolyamra a kutatás idején, a kanadai dollárnak 0,003 százalék. Ezek a számok két év alatt sokat változhattak, a bitcoin összeomlási esélye ma már biztosan kevesebb, de még ma is jelentősen magasabb lehet, mint a hagyományos pénzeké.

A kriptopénzre természetesen éppen az jelenti a legnagyobb veszélyt, amitől teljesen független: az állam. És ahogy nő a bitcoin jelentősége, úgy támadhat fel az igény a kormányokban (elsősorban az USA kormányában), hogy valamilyen módon szabályozzák, visszaszorítsák, ellenőrzésük alá vonják a pénzt. Ha a dollár globális tartalékdeviza-szerepe mondjuk éppen a bitcoin kárára kezdene gyengülni, akkor az amerikai kormány számára már komoly politikai, sőt nemzetbiztonsági kockázat, tehát alapos ok a beavatkozásra.  

Erre a veszélyre figyelmeztetett a már idézett megahedgefund-menedzser, Ray Dalio: a kormány bármikor nekimehet a kriptónak, egyszerűen megakadályozhatja, hogy be lehessen váltani dollárra, és akkor egy pillanat alatt összeomlik az árfolyam.

A legnagyobb bitcoinrali idején volt is egy nyugtalanító hír: az Egyesült Államok tőzsdefelügyelete, a U.S. Securities and Exchange Commission (SEC) 1,3 milliárd dolláros pert indított az egyik legnépszerűbb kriptopénz, a Ripple kibocsátója,a  Ripple Labs Inc. ellen digitális befektetési eszközök (értékpapírok) engedély nélküli forgalmazása miatt. A hírre a ripple (a bitcoin és az ethereum mögött a harmadik legnépszerűbb kriptopénz) árfolyama harmadára esett, milliárdos veszteségeket okozva a befektetőknek.

A bitcoin elleni kormányzati támadástól viszont láthatóan senki sem tart. A Ripple-ügyből is nagy felháborodás lett, egy kormány által gerjesztett bitcoin-összeomlás politikai kockázata felfoghatatlanul nagy volna. Ráadásul úgy tudni, hogy Joe Biden megválasztott elnök a már említett felügyeleti hatóság, a SEC élére az Obama-kormányokban is dolgozó Gary Genslert jelöli, aki az MIT Media Lab Digital Currency Initiative-jának (a világ legelitebb technológiai elitképzőjének kriptopénzügyi projektje) tanácsadója és az MIT professzora volt az utóbbi időkig, és mit ad isten, éppen ez, a blockchain technológia a szakterülete, az egész kriptovilágot kívülről-belülről ismerő, nagyon bitcoinpárti szakember. A pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellen viszont nem nagy barátja a kriptopénznek, néhány éve, még az amerikai jegybank, a FED elnökeként kifejezetten bitcoinellenes nyilatkozatokat tett, hangsúlyozva, hogy túl kockázatos eszköz, és óvta tőle a befektetőket. Persze azóta (ezek a nyilatkozatai még 2017-esek), mint látjuk, sok bitcoinszkeptikus  megváltoztatta a véleményét, de azt egyelőre nem tudjuk, hogy Yellen ma mit gondol, egyelőre nem tett nyilatkozatokat az ügyben.

Ha már eljutott idáig, huszonötezer betűn átküzdötte magát az olvasó, úgy érzem, kötelességem meglepni egy egészen konkrét és teljesen felelőtlen jóslattal: megmondom pontosan mennyi lesz a bitcoin árfolyam 2021. december 31-én.

Dobpergés: 53 725 dollár.

Se több, se kevesebb.

Vagy egészen más.

Esetleg az egészen másnak a fele.

Harmada.

Ne feledjük! Csak úgy becsülhetjük meg pontosabban a bitcoin várható árfolyammozgását, ha minél többet megértünk a működéséből. És ebben még mindig a Clickhole videója segít legtöbbet. Nézzük meg együtt újra:

(Fenti nagy kép: Oroszországban árusított kamu bitcoinérme. Fotó: Jevgenyíj Bijatov/Szputnyik via AFP)