11 ezer halott mellett tárul fel, hogyan kezeli a válságot az Orbán-kormány

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Több mint tíz hónapja azonosították Magyarországon az első koronavírus-fertőzöttet. A szigorú korlátozásoknak is köszönhetően tavasszal sikerült kordában tartani a vírust, a második hullám viszont sok ezer ember halálát követelte, mostanra több mint tízezer áldozatnál járunk.

Az elmúlt hónapok megmutatták az Orbán-rendszer válságkezelő arcát. Miközben az adatokat homályban hagyják, a kritikákat agresszív kommunikációval hárítják, a felelősséget pedig igyekeznek másokra tolni, világossá váltak az államgépezet működési problémái.

Nyár végén, ősz elején láttuk, hogy több hónapnyi felkészülési idő ellenére sem tudták gördülékennyé tenni a tesztelést, így a vírus terjedése hamar követhetetlenné vált. Most, a vakcinák érkezésekor pedig a regisztráció és az oltási terv körüli bizonytalanságokból derül ki, milyen szervezetlenség rejlik a határozott szlogenek mögött. 

Kérdőjelek a regisztráció körül 

Tavasszal óriási lendületet vett a koronavírus elleni védőoltások fejlesztése. Néhány hónappal azután, hogy Kínában azonosították az első fertőzöttet, már a világ nyolcvan pontján dolgoztak a vakcinán. 

A gyártók egy része alig több mint fél év alatt kézzel fogható eredményre jutott. Novemberben először a Pfizer/BioNTech, majd a Moderna állt elő kész vakcinával, pedig tavasszal még csak az első, biztató emberkísérleteknél tartottak. Mostanra mindkettő forgalmazási engedélyt kapott az Európai Gyógyszerügynökségtől is. 

Ha valami, ez reményt adhatott a járvány kiszámíthatatlan, bizonytalanságokkal teli hónapjaiban. Kezdettől fogva tudtuk, a védőoltás az egyetlen eszközünk, hogy tartósan magunk mögött hagyjuk a bezártságot, a magányt és a mindennapos fenyegetettséget. Legkésőbb nyáron, ősz elején egyre többen okkal bizakodtak: lesz kiút.

Az új típusú koronavírus viselkedésének megértése, hatásainak feltérképezése és a hatékony védekezési módszerek megtalálása alaposan próbára tette a világ egészségügyi dolgozóit, járványügyi szakembereit és kormányait. Az újabb és újabb fertőzéshullámok váratlan fordulatokat, új variánsokat és gyorsan telítődő kórházakat hoztak magukkal, amikre nem mindig lehetett előre felkészülni. 

A vakcinák azonban olyasmit biztosítottak a döntéshozók számára, ami hónapok óta hiánycikk volt: tervezhetőséget. Ez egyben világos feladatot jelentett: meg kellett fontolniuk, kiket érdemes előrevenni, amíg kevés vakcina áll rendelkezésre, és alaposan ki kellett dolgozniuk, milyen rendszerben szervezzék meg később a tömeges oltást. Logisztikai kihívás, de nem is egyik napról a másikra kellett megoldani. Januárban már látjuk, a magyar kormány képtelen volt egy átlátható, egyértelmű, határidőket is tartalmazó tervet elkészíteni és nyilvánosságra hozni. 

„De ha, mondjuk, holnap reggel megérkezne mondjuk, több millió vakcina, akkor van egy tervünk arra nézve, hogy hol fogjuk kijelölni azokat az oltási pontokat, ahol tömegesen és gyorsan le tudunk oltani mindenkit legalább olyan jól, de lehet, hogy jobban is, mint az izraeliek” 

- Orbán Viktor a Kossuth Rádióban

December 8-a óta működik a november óta ígért oltásregisztrációs oldal. Az első napokban többen arra panaszkodtak, hogy a rendszer csak a későbbi kapcsolattartás jóváhagyásával engedi őket regisztrálni. Ez sokakban adatvédelmi aggályokat ébresztett, hiszen azon a Fidesz-közeli cégen futnak keresztül az adatok, ami a választási rendszer szoftverét is üzemelteti. Mindez egy olyan helyzetben, amikor mindennél fontosabb lenne, hogy sokan jelentkezzenek az oltásra, kivonva ebből a politikai szándék bármilyen látszatát is. 

Most már a további kapcsolattartás jóváhagyása nélkül is működik a regisztráció, ebben az esetben viszont nincs semmilyen visszajelzés. Az embernek fogalma sincs, tényleg nyilvántartásba vették-e, és hogyan kap majd értesítést arról, ha lehetősége lesz beoltatnia magát. 

Egy email címről legfeljebb egy embert lehet regisztrálni, hiába segítene tehát valaki a szüleinek vagy a szomszédjának, ha nincs email címük, pórul jártak. A kormány a nyugdíjasok számára lehetővé tette a postai jelentkezést, de ez egyrészt sokkal kényelmetlenebb, másrészt kockázatosabb is, hiszen a járvány közepén személyesen kell sorban állniuk a hivatalban. 

78 éves olvasónk többször megkereste ezzel a kormányzati koronaoldal ügyfélszolgálatát. Karácsony előtt azt a választ kapta: „Sajnos az email címekkel kapcsolatos problémákra még nem kaptunk választ a regisztrációs honlapot üzemeltető informatikus kollégáktól”.

Végképp nem tudjuk, mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem nyugdíjasok, de nincs email címük. Például azért, mert annyira szegények, hogy internetük sincs. Vagy ha van is, nem jut el hozzájuk a regisztráció híre, esetleg nem tudják kezelni a felületet, vagy nem ismerik fel a helyzet jelentőségét. 

Az operatív törzs arra az alapvető kérdésre sem adott egyértelmű választ, kötelező-e regisztrálni ahhoz, hogy oltást kapjunk. Az elmúlt egy hónapban többször azt hittük, sikerült tiszta vizet önteni a pohárba, aztán mindig érkezett egy újabb levél vagy nyilatkozat, ami zárójelbe tette az előzőt. 

  • December 13., Rogán Antal miniszter: aki nem regisztrál, „hátrébb kerül a sorban”. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az is kaphat vakcinát, aki nem regisztrál, legfeljebb később.
  • December 16., Simicskó István KDNP-s frakcióvezető: tudomása szerint nem kötelező a regisztráció. 
  • December 17., operatív törzs ügyfélszolgálata olvasónknak: „A regisztráció megléte, annak hiánya nem befolyásolja az oltáshoz való hozzáférést, az oltás kidolgozott oltási terv alapján fog megvalósulni”.
  • Január 9., a fővárosi tisztifőorvos helyettesének levele egy másik olvasónknak: „aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből, mivel nem jelzi oltási igényét, így a népegészségügynek nem juthat tudomására ilyen irányú igénye. Oltásra időpontot azok kaphatnak, akik kérik ezt”. Ezután hivatalosan is megerősítették, hogy kötelező regisztrálni. 
  • Január 10., a Nemzeti Népegészségügyi Központ Jogi Osztálya ugyanennek az olvasónknak: „(...) regisztrálás nélkül is lehetősége lesz az oltás igénylésére”.

Ahogy a járvány más területein láttuk, a kormány az oltással kapcsolatban sem nyitott a kritikára. „Szerintem ennél gondosabb eljárást nehéz elképzelni, mint hogy megfelelő időben, több héttel azelőtt, hogy az első vakcinaszállítmány az országban rendelkezésre fog állni, világos szabályokat alakítunk ki” - értékelte a regisztráció első napjait Gulyás Gergely miniszter december 10-én. Sok minden mondható a regisztrációról, az, hogy világos lenne, a legkevésbé. 

A regisztráció körüli bizonytalanság megmutatja, hogy egy komoly szervezést igénylő folyamat első, viszonylag egyszerű fázisa is kihívás elé állította az államgépezetet. Hogyan fogják nyomon követni több millió ember oltását, ha már az előregisztráció alapvetéseit sem sikerült tisztázni? 

Már az első lépcsőfok túl magas

A több hónapnyi felkészülési idő ellenére máig nem tudjuk, milyen rendszerben, hol, milyen szakemberek részvételével szervezné a kormány a tömeges oltást. Pedig Orbán Viktor már november végén azt mondta, készen áll a stratégia. 

„Az oltási tervet már hetekkel ezelőtt kidolgoztuk. Ugye, van az az oltási terv, ami arról szól, hogyha van elegendő vakcina, és az emberek jelentkeznek az oltásért, hiszen annak szigorúan önkéntesnek kell lennie, akkor hogy’ fogjuk ezt megoldani. 13 ezer helyszínt jelöltünk ki, ahol majd az oltás megtörténik. Tehát a tömeges oltásnak is van egy forgatókönyve. És van egy másik oltási tervünk is, ezt kell használnunk majd először. Ezt december-január környékén kell bevetnünk, amikor az derül majd ki, hogy az első körben kevesebb vakcina érkezik, mint amennyi magyar ember szeretné magát beoltatni. Jóval kevesebb érkezik majd. És akkor ez a 2-es számú oltási terv, hogy kit veszünk előre.”

Egy január 6-i kormányhivatali levélből derült ki, hogy még csak most kezdték felmérni a háziorvosi rendelőket, alkalmasak-e oltópontnak. 

Január elején nyilvánosságra hoztak egy prioritási sorrendet, ami egyrészt messze áll a részletes oltási tervtől, másrészt furcsa ellentmondásokat, bizonytalanságokat tartalmaz. Az ötödik csoportnál, a 65 évnél fiatalabb krónikus betegeknél például azt írják: „Elsőként a www.vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon regisztráltak védőoltása javasolt, de nem ismert, hogy a regisztráció hogyan köthető össze a krónikus alapbetegségre vonatkozó adatokkal”.

Nem világos az sem, kik az ötödik csoportot alkotó „kritikus infrastruktúrában dolgozók”, és a rendvédelmi dolgozók közé tartoznak-e az iskolaőrök. Ha igen, akkor ők például előbb juthatnak vakcinához, mint a tanárok.De még az első helyen álló egészségügyi dolgozóknál sem döccenőmentes az oltás. A Magyar Orvosi Kamara szerint előfordult, hogy csecsemővel otthon tartózkodó egészségügyes kismama, az ellátásban nem részt vevő nyugdíjas professzor, vagy adminisztratív munkatársak előbb kaptak védőoltást, mint a koronavírusos betegekkel kapcsolatban levő orvosok és ápolók.

A megyei kórházak ugyan könnyen beoltják a saját dolgozóikat, a kisebb ellátóhelyek dolgozói és a háziorvosok csak egyéni jelentkezés alapján, beosztás nélkül érkezhetnek oltásra. A megadott telefonszámokon sokszor senkit sem érnek el, amire Müller Cecília tisztifőorvos azt mondta, írjanak inkább emailt.

Az Orvosi Kamara szerint Budapesten különösen nagy a káosz. A Semmelweis Egyetem egyik klinikáján például ugyanarra a napra hirdették meg az oltást az orvosok és a szakdolgozók számára, amikorra az összes többi egyetemi dolgozónak. Előbbiek időpontra mentek, utóbbiak véletlenszerűen, így az előre meghatározott sorrend rögtön felborult, fél-egy órát kellett várni egy alagsori helyiségben összezsúfolódva.

Nem csoda, hogy ilyen zavaros helyzetben máris megjelentek azok az ügyeskedők, akik előre trükközték magukat az oltási listán, és akár bemondásra beadatták maguknak a vakcinát. 

December 26-a óta közel 130 ezer embernek elegendő vakcina érkezett az országba, ebből január 15-ig 113 ezret használtak fel. Az oltási kampány első napjaiban járunk, amikor még minden sokkal egyszerűbb: jól megragadható intézményekben, kórházakban és idősotthonokban oltanak, szinte kizárólag egészségügyi dolgozók részvételével.

Orbán Viktor azt mondta, ha lenne elég vakcina, egy hétvége alatt mindenkit be tudnának oltani. Az eddigiek alapján ezt nehéz elképzelni. Azt meg különösen, hogy a rendkívül jól szervezett, a világ előtt járó izraeli oltóprogramot is lenyomnánk, mint ahogy azzal Orbán hencegett a Kossuth Rádióban. Gulyás Gergely csütörtökön már azt mondta, hogy 10-12 nap alatt tudnák beoltani azokat, akik igénylik a vakcinát

És akkor jöjjön inkább egy adag brüsszelezés

Orbánéknak nyilván nehéz ezzel szembesülni, de Magyarország nagyon kis hal a vakcináért folyó versenyfutásban. 

Éppen az anyagilag nem egy súlycsoportban lévő országok közötti egyenlőtlen könyöklés elkerülését szolgálta az Európai Unió terve a közös vakcinabeszerzésről. Ezzel Orbánnak az égvilágon semmi baja nem volt, amikor hazajött egy EU-s csúcsról, saját maga számolt be arról októberben, hogy „december végén, január elején az első adag vakcina megjön Magyarországra”. A részletekről azt mondta, hogy „ugye, hét gyárral van szerződése az Európai Uniónak, ha mindenkinek sikerül a saját vakcináját kifejleszteni, akkor körülbelül 700 millió vakcinánk lesz a következő fél évben, mármint a következő év első fél évében. (...) A nagy tömegű vakcina pedig valószínűleg áprilisban érkezik.” Közölte azt is, hogy „kiküldtük az embereinket Kínába is, meg Oroszországba is, tárgyalunk, hiszen ott előrébb vannak valamivel a vakcina-fejlesztésben”. Azt jósolta, hogy „április az, amikor azt mondhatom, hogy nagy valószínűséggel győzelmet hirdethetünk a járvány ellen”.

Orbán az oltóanyag-beszerzésről először egyébként még szeptember 18-án nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Lényegében azt mondta, hogy Donald Trumppal személyesen beszélte meg, hogy az amerikai vakcinából jut Magyarországnak is.

Az amerikai/trumpos vonal aztán teljesen háttérbe szorult az elnökválasztás után, és maradt az EU-s beszerzés ismertetése. Orbán novemberben előre jelezte, hogy a december végén, januárban az Európai Unióból érkező vakcina még csak korlátozott mennyiségű lesz, amiből az egészségügyben és a közrend fenntartásában dolgozókat lehet majd beoltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is. 

Majd magát előtérbe tolva hozzátette: „És akkor még ügyeskedek, minden nap több munkaórám megy el azzal, hogy a kínai és az orosz meg az izraeli lehetőségeket is próbálom valahogyan az asztalon tartani, és azokat a vasakat is a tűzben tartani. És lesz egy tömeges szállítási időpont. A tömeges szállítási időpont Európából nem lesz hamarabb, mint április, de jöhet máshonnan tömegesen, és addig is jöhet csepegtetve, de kisebb mennyiségben érkezhet Európából is. Tehát én azt tudom mondani, hogy lesz egy részleges megkönnyebbülésünk december vége, január környékén, és egy fölszabadulásunk áprilisban.”

Aztán december 4-én az EU és Soros ellen vívott állandó szabadságharc éppen ismét fellángoló szakaszában Orbánban elpattant valami, és elkezdte becsmérelni Brüsszelt a vakcinabeszerzés miatt. A kiindulópont az volt, hogy Nagy-Britanniában ekkor elkezdtek oltani a Pfizer-BioNTech oltóanyagával, ami Orbán szerint annak a bizonyítéka, hogy a britek mennyivel jobban jártak, hogy kiléptek az EU-ból.

„Mi 27-en itt rendelgetünk, én várom a brüsszeli megrendelőlapokat, befizetem a pénzt, befizeti Magyarország a pénzt a különböző kutatásokba, hogy majd egyszer lesz vakcina. S akkor itt van a kilépett Nagy-Britannia, aki ma reggeltől tömegesen olt. Egy olyan vakcinával olt, amit mi is megrendeltünk közösen Brüsszellel. Hogy van ez? Most akkor a britek tényleg olyan rosszul jártak? Tehát az egész ügynek van egy, a pandémián, tehát a járványon túlmutató kérdése.”

Mint azóta kiderült, az EU-s menetrend mit sem változott, az első vakcinaszállítmány december végén megérkezett, annyi, amennyiről Orbán korábban is beszélt. Ami egyelőre valóban nem elég a tömeges oltások megkezdéséhez. 

Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, Orbán is visszább lép az EU-s vakcinabeszerzés kemény bírálatától. Január 3-án váratlanul azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy 

„az uniót sem szabad olyasmiért felelőssé tenni, ami nem igazságos vagy nem méltányos, ezért nem róhatjuk föl Brüsszelnek azt, hogy a gyártók nem tudják pontosan megmondani a szállítási időpontokat és mennyiségeket. Ebből a szempontból Brüsszel is ki van szolgáltatva a nagy gyógyszeripari cégeknek”.

És volt egy igen ritka, talán példátlan önkritikus mondata is, ami arról szólt, hogy a közös EU-s kvótán felül is lehet külön megállapodásokat kötni a gyógyszergyártókkal, de ez nekünk nem sikerült. 

„Mi is küldtünk ki ilyen ügynökféléket, akik azt szagolgatják, azt próbálják földeríteni, valami nyelvet fogni, hogy lehetne-e esetleg az európai kvótán fölül kötni valamilyen kétoldalú üzleti megállapodást egy-egy gyógyszergyártó, vakcinagyártó céggel. Eddig nem jártunk sikerrel, de látom, hogy van itt egy ilyen kerülő útvonal is.” 

Ez volt az interjú, amiben az addig sokat emlegetett orosz vakcináról is mintha lemondott volna. „Ugye, azt tudjuk, hogy az orosz vakcina jó, de nincs belőle elég, és valószínűleg nem is nagyon lesz, mert ott gyártási, kapacitási korlátozások vannak, vagy korlátok vannak. Ezzel szemben a kínai vakcina ígéretesebb, úgy tűnik, hogy abból hamarabb és nagyobb mennyiségben lehet elérni.”

Pillanatnyi állapot volt. A felvillanó önkritikából január 8-ára nem maradt semmi, Orbán pedig visszatért inkább az EU bírálatához. „Az unióban az a baj, hogy ott szépen beálltunk a sorba, ahogy kell, feliratkoztunk, mi is 17 millió adagra, tehát 8,5 millió ember beoltásához elegendő megrendelést leadtunk. A központ, ― ez Brüsszel ― valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag.” 

Majd Szijjártó Péter minderre rátett egy lapáttal, azt állítva, hogy az EU óriási mennyiségű vakcinát ígért december végére. „Csalódást keltő az Európai Unió tevékenysége ebből a szempontból is. Ez sajnos nem új, már a tavaszi időszakban azt tapasztaltuk, hogy ami nem oldódik meg nemzeti alapon, az nem lesz megoldva. Az EU koordinációs mechanizmusa tavasszal minden szempontból kudarcot vallott. És most ugyanezt kell mondanom. Fanfárok és dicshimnuszok közepette harangozták be, hogy december végén óriási mennyiségű vakcina érkezik Európába. Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy a vakcina adagok nagyon lassan érkeznek meg. Amikor megjelent a határnál egy kis teherautó december 26-án, akkor mindenki elkezdte érezni a realitást. Az EU ebben az ügyben is nagyon elkésett.”

Ezt az EU nem ígérte soha, mint az Orbán korábbi szavaiból is kiderül. 

Orbán türelmetlen

Az Orbán által jó példaként említett britek leginkább azzal tudtak beelőzni, hogy az ottani hatóság villámgyorsan, az uniós gyógyszerügynökséget beelőzve engedélyezte a vakcinát. Ezt itthon is meg lehetne tenni, bár a magyar engedélyeztetési szabályok meglehetősen szigorúak, és nem arra találták ki őket, hogy ilyen gyorsan zöld utat adjanak egy új oltóanyagnak. 

Ezt látjuk most a kínai vakcinák esetében. Az itthon eddig használt koronavírus elleni vakcináknál (Pfizer-BioNTech, Moderna) megvártuk az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. Ez lesz a menet az oxfordi AstraZeneca esetében is, ami várhatóan január 29-én kap zöld utat az EU-ban. 

Az orosz vakcinákról viszont csak most kezdett el előzetes tárgyalásokat az Európai Gyógyszerügynökség, a kínaikkal még itt sem tartanak. Így azt a felelősséget, amit eddig felvállalt az Európai Gyógyszerügynökség, átlátható, pontos dokumentáció és az oltóanyag ismerete mellett, a magyar hatósóságoknak kell magukra venniük az orosz és főleg a kínai vakcina esetében. 

Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne meg a szakmai komptenecia a magyar hatóságnál, ahogy azt sem lehet állítani, hogy az orosz vagy a kínai vakcina rossz lenne. De a vizsgálatokhoz idő kell, miközben Orbán pénteki rádióinterjújában többször is egyértelmű elvárásként fogalmazta meg, hogy napokon belül várja a döntést, lényegében papírmunkának beállítva a hatósági munkát. Egy pecsételésnél viszont ez komolyabb vizsgálatokat igényel.

Valamilyen dokumentáció a kínai oltóanyagról december 11-én érkezett Szijjártó Péter akkori bejelentése szerint. Hogy pontosan mi, azt nem tudni. Kell helyszíni szemle is, erről a magyar hatóság szombaton azt nyilatkozta, hogy a kínai gyárban vizsgálódó szakértőik mindent rendben találtak. 

Homályban hagyott adatok

Azt, hogy mikor és mennyi vakcina érkezik a tervek szerint az EU-ból, nem árulja el a kormány. Azt lehetett tudni, hogy áprilisig kevés, onnantól jóval több. 

De nemcsak ez a menetrend nem ismert. A világjárvány elmúlt egy évében világossá vált, mennyire fontos, hogy a kormányok részletes, naprakész adatokat tegyenek közzé a helyzetről, még akkor is, ha az adatok éppen rosszak. Ez növeli a bizalmat. Ennek hiányában a nyilvánosság nem, vagy csak részlegesen tudja nyomon követni az elmúlt évszázad legnagyobb egészségügyi válságának alakulását. 

Ez nemcsak a járványkezelést irányító politikusok számonkérhetősége miatt lényeges, persze ez sem utolsó szempont. Epidemiológusok, matematikusok, orvosok és érdeklődő állampolgárok tömegei szeretnék tudni, milyen intenzitással terjed a vírus, hogy áll a tesztelés, mennyire túlterheltek a kórházak, milyenek a túlélési esélyek. 

A szakemberek csakis részletes, jól feldolgozható adatokból tudnak következtetéseket levonni, értékelni az aktuális intézkedéseket, újakat javasolni, és alátámasztott információkkal ellátni az embereket. A pontos adatok erősítik a közbizalmat, hitelesítik a kellemetlen korlátozások szükségességét, és könnyebbé teszik a döntést: mikor, mennyire kockázatos találkozni a veszélyeztetett rokonokkal. 

Gulyás Gergely miniszter novemberben azt mondta, „a kormány a kezdet kezdetétől azt tartotta fontosnak hogy alaposan, napi rendszerességgel őszinte adatokat közüljünk. (...) Összességében szerintem büszkén mondhatjuk, hogy a magyar adatszolgáltatási rendszer, összehasonlítva Európa többi államának adatszolgáltatási rendszerével, a legnaprakészebbek közé tartozik.”

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azonban az ellenkezőjét mutatják. Az újságírói kérdések, közérdekű adatigénylések nem vezetnek eredményre. Ha érkezik is válasz, azt mondják: nem rendelkeznek a kért adatokkal. 

  • Mennyire terjed a vírus? 

A kormány nagyon fontos adatokat nem oszt meg a nyilvánossággal. Ilyen például az R szám, ami azt mutatja, hogy milyen a járvány terjedési sebessége, egy beteg hány másikat fertőz meg. Nyugati országokban, de akár a V4-nél is erre hivatkoznak politikusok és szakértők, ha a korlátozó intézkedéseket indokolják, és ez az alapja az enyhítéseknek is. A koronavirus.gov.hu-n sok egyéb mellett ez az adat sincs fent. Egyszer-egyszer elmondta Müller Cecília, hogyan is áll az R szám, akkor, amikor éppen kedvező volt az adat. Tavasszal, ha a nyilvánosság nem is, de szakértők legalább kaptak erről tájékoztatást, akiknek a véleményére akkor még kiváncsi volt a kormány. Ősszel már velük sem osztották meg.

  • Mennyi fertőzött van intenzíven? 

Nem tudjuk azt sem, mennyi koronavírusos beteg fekszik intenzív osztályon. A hivatalos honlapon csak a lélegeztetőgépen levők számát közlik, de vannak olyan intenzíves betegek, akik nem szorulnak gépi lélegeztetésre. Mostanában már enyhül a kórházi terhelés, de októbertől decemberig, a járvány csúcsán különösen fontos lett volna ismerni a súlyos állapotú betegek számát. Időről időre elárulták a kormányinfón, ha külön rákérdeztünk, egyébként soha. 

Pedig amikor Orbán novemberben váratlanul mindössze 50 százalékot adott arra, hogy a korábbi állítása szerint teljesen felfegyverzett egészségügy elkerüli az összeomlást, maga is az intenzív kezelésre szoruló betegekkel számolt.

  • Hány beteg jut egy ápolóra? 

Nem tudjuk, hány kórházban ápolt koronás beteg jut egy-egy szakemberre, pedig ez kulcsfontosságú a betegek túlélése szempontjából, ezért is figyelik a világon mindenhol. Semmilyen információt nem adott erről a kormány, és igyekeztek is elejét venni annak, hogy erről bármi is kiszivárogjon. 

Decemberben Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának egy előadása erősítette meg azt a szakemberek által korábban jelzett, viszonylag - a 20 ezer lélegeztetőgéphez képest pedig nagyon - alacsony számot, hogy hány súlyos állapotban lévő beteget tud eltartani a magyar egészségügy. Merkely azt mondta, hogy „a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el”. 

Szerencsére a lélegeztetőn lévők száma 674-en tetőzött. Az ugyanakkor megállapíthatatlan, mennyire rontotta az intenzív osztályon kezeltek túlélési esélyeit, hogy jelentősen nőtt a szakápolókra jutó betegek száma. Az Erzsébet királynő által a járványban végzett munkájáért kitüntetett, Walesben dolgozó Szakmány Tamás professzor azt nyilatkozta, hogy „ugyanaz a koronavírusos beteg kisebb eséllyel éli túl a betegséget Magyarországon, mint Angliában”. És mondta azt is, hogy a kórházi adatok eltitkolása miatt „az otthoni kollégák olyanok, mint egy pilóta, akinek jelzőfények nélkül kell megtalálnia a leszállópályát. Lehet, hogy szerencséje lesz, de azért az intenzívterápiában a szerencsefaktort érdemes minimalizálni”.

  • Mi a helyzet a különböző kórházakban?

Az orvosok sem tudták, hogy más kórházakban mi a helyzet. Pedig az adatok hasznos információt nyújthatnának az egészségügyi dolgozóknak arról, hogy hol, mennyire eredményes a koronavírusos betegek gyógyítása, milyen módszereket lenne érdemes átvenni, és mivel lenne jobb felhagyni.

Amikor orvosok ilyen adatokat próbáltak megosztani egymással, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium felhívást tett közzé arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A kórházi dolgozók csak engedéllyel nyilatkozhatnak, vagyis a saját tapasztalataikat sem oszthatják meg, pedig vannak, akik vállalnák a nevüket.

Nem tudjuk, milyen a halálozási arány a különböző kórházakban, vagy hogy az intenzíves betegek hány százaléka került lélegeztetőgépre. 

  • Mennyire koronagyanús beteg van kórházban? 

A miniszterelnök talán véletlen elszólásából derült ki az is, hogy a kórházi statisztika nem tartalmazza a covid-gyanús kórházi betegeket, csak azokat, akik biztosan fertőzöttek. December elején kétezer beteg maradt emiatt ki a napi jelentésekből. Pedig az egészségügyi dolgozók leterheltsége és az ellátás minősége szempontjából mindegy, hogy valaki megerősített, pozitív PCR-teszttel vagy anélkül mutat súlyos koronavírusos tüneteket: ugyanúgy el kell látni.

  • Hiányos napi adatok

A naponta frissített adatok is több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Kezdetben meglepő volt, hogy más országokkal ellentétben az operatív törzs nem közöl például grafikonokat. Ha egyes újságok és lelkes érdeklődők nem vezetnének táblázatot  a szövegszerűen ömlesztett statisztikákból, az alapvető folyamatokat sem tudnánk követni. Például, hogy mikor, mennyien halnak vagy fertőződnek meg. 

Többször felhívtuk a figyelmet az olyan bosszantó apróságoknak tűnő, valójában nagyon súlyos visszásságokra, hogy a megyei fertőzöttségi adatok nem visszakereshetők. A megyei halálozási adatokkal csak azért nincs ilyen probléma, mert azt eleve közzé sem teszik. 

Egy dolog, hogy nehezen követhetők, de időnként ijesztő dolgok történnek a megyei adatokkal. Decemberben egyszer csak olyan térképet tettek közzé, mintha minden megyében csökkent volna a valaha beazonosított fertőzöttek száma, ami persze képtelenség. Akkor arra jutottunk, hogy nem egyszerűen elírták a számokat, hanem a jelek szerint hozzáigazították a bejelentett összes új fertőzött számához. Úgy nézett ki, mintha lett volna egy központi, összesített szám, amit utólag osztottak szét a megyék közt. Később frissítették a térképet, de semmilyen magyarázatot nem adtak, és nem is oszlatták el a kételyeket. 

Arra sincs magyarázat, ami január 6-án a tesztszámokkal történt. Aznap az operatív törzs első jelentése szerint több új fertőzöttet találtak, mint ahány tesztet végeztek. Néhány órával később frissítették a statisztikát, megnövelve a tesztek számát. Csakhogy éppen annyi (20744) tesztet írtak hozzá, amennyien néhány nappal korábban részt vettek az óvodai és iskolai dolgozók számára kiírt tesztelésen. Azt a 20744 tesztet viszont rögtön utána hozzáadták a statisztikához, külön beszámoltak róla. Elméletileg persze lehetséges, de nagyon kicsi a valószínűsége, hogy szerdán pont annyi teszt érkezik be késve, amennyivel hétfőn már ki kellett egészíteni a statisztikát.

Nem önmagában az a baj, hogy hiba csúszik az adatszolgáltatásba, hanem az, hogy nem fűznek hozzá kielégítő magyarázatot. A fentiekhez hasonló, furcsa véletlenek a teljes statisztika hitelességét megkérdőjelezik. Fogalmunk sincs, van-e még értelme követni, hogy a naponta jelentett tesztek hány százaléka pozitív. Ez fontos mutató lenne a járvány terjedésének megítéléséhez, de nem lehetünk biztosak benne, hogy az adott napon közzétett, új fertőzöttek száma viszonyítható az aznapi új tesztek számához. 

Fokozza a bizalmatlanságot, hogy az operatív törzs jelentéseit sokszor látványosan a kormány aktuális politikai érdekei szerint írják. Sokáig naponta közzétették, hogy az aktív fertőzöttek, az elhunytak és a gyógyultak hány százaléka budapesti, illetve vidéki. Miután Karácsony Gergely főpolgármester ez alapján megállapította, hogy a fővárosi halálozási adatok kedvezőbbek, hirtelen törölték ezt a mutatót a szövegből. Ehhez hasonlóan, a tavaszi hullám idején rendszeresen beszámoltak a Pesti úti idősotthon fertőzöttségi számairól, miközben az állami intézményekről alig árultak el valamit. 

Amikor néha élesben tudunk kérdéseket feltenni a kormány vagy a Fidesz képviselőinek, személyeskedéssel reagálnak, és azzal vádolnak minket, hogy elfogultan szemezgetünk a statisztikákból

Idézhetünk hosszú távú, több hétre vagy hónapra visszamenő adatokat, felhívhatjuk a figyelmet a saját ellentmondásaikra, a járványkezelés hiányosságaira, a kormány az elmúlt szűk évben egyszer sem ismerte el, hogy valamiben hibázott volna.Pedig máshol ez nem elképzelhetetlen. A cseh miniszterelnök márciusban és szeptemberben is bocsánatot kért a járványkezelés hiányosságaiért, minisztere pedig lemondott. Svédországban a király állt ki az emberek elé azzal, hogy országa elbukott a járvány elleni küzdelemben.  

Emberéletekben mérik

„Minden élet számít” - hirdetik november óta a kormányzati plakátok és tévéreklámok. A kampányt november 18-án, egy héttel az este nyolc órás kijárási tilalom bevezetése után indították. Addig 3380 halottja volt a járványnak: ötször annyi, mint szeptemberben, és harmadannyi, mint most.

Orbán Viktor a második hullám kezdetekor azzal indokolta az enyhe korlátozásokat, hogy „az országnak működnie kell”, a kormány képes lesz egyszerre megvédeni a gazdaságot és az emberek egészségét. Ehhez a nyáron végzett nemzeti konzultáció adta a fő hivatkozási alapot. Orbán kijelölte, hogy az intézkedések hatékonyságát a halálozások alapján lehet megítélni. „A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.”

A kormánynak is tanácsot adó szakértők többször figyelmeztettek, hogy szigorítások nélkül rengetegen fognak meghalni. „Ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat, és baj lehet belőle” - mondta Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsapat vezetője, mire a Miniszterelnökség második embere azzal reagált, hogy „voltak ilyen riogatások az első hullám idején is”.

Decemberi videónkban részletesen bemutattuk, hogyan szépítgette a kormánykommunikáció az egyre lesújtóbb halálozási adatokat. Amíg lehetett, a tavaszi, alacsony halálozással hígították az összesített statisztikákat, ami elfedte az aktuális helyzet súlyosságát. 

Az év végére ez a számítási mód is fenntarthatatlanná vált. Számos európai országot összesített halálozásban is megelőztünk, köztük olyanokat, ahol a tavaszi időszak még sokal több áldozatot követelt. Lakosságarányosan mostanra többen haltak meg Magyarországon a járványban, mint Franciaországban vagy Svédországban, és nagyjából annyian, mint Spanyolországban. 

Januárban ezért Orbán Viktor új mutató után nézett: szerinte most már azt kell vizsgálni, hogy 2020-ban összességében mennyien haltak meg a különböző országokban. „Azt is tudjuk, hogy mennyien haltak meg 2019-ben, és a kettő közötti különbséget kis korrekciókkal tekinthetjük úgy, hogy az a COVID-áldozatoknak a száma.” 

Ez nagyon fals adatot mutat majd. A járvány ugyanis ősszel szedte igazán itthon az áldozatokat, novemberben átlagosan 10 percenként hunyt el covidos beteg. Teljes évre vetítve viszont jóval kedvezőbbnek látszódnak majd a számok. 

Orbán bejelentett új szempontjával szinte egyidőben a KSH-s adatok elkezdtek összepasszolni az operatív törzs által jelentett statisztikákkal. Addig ez nem volt így. A KSH-s számok alapján ősszel jóval többen haltak meg, mint az elmúlt öt év hasonló időszakában. A többlet szeptember és december között akkora volt, hogy jóval, 3000-rel meghaladta a hivatalos koronavírusos áldozatok számát is. Ennyi ember nem bukkant fel a járványsttaisztikában az áldozatok között. Januártól viszont ez megváltozott, eltűnt a nagy különbség a KSH halálozási statisztika és az operatív törzs számai között. 

Aláírta volna

Néhány hónap alatt érezhetően megváltozott Orbán Viktor felelősséghez való viszonya. Szeptemberben, amikor arról beszélt, hogy az operatív törzs javaslatai alapján hoz döntéseket, azt mondta: „(...) szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet”.

Decemberben már azt mondta a parlamentben, hogy „a kormányt semmilyen felelősség nem terheli” és úgy állította be, mintha az ellenzék az egészségügyi dolgozókat hibáztatná azért, hogy emberek halnak meg. A kormány felelőssége szerinte: hogy legyen elég lélegeztetőgép, orvos és ápoló, kórház és mielőbb vakcina.

Máskor is hajlamos úgy dicsérni az egészségügyi dolgozókat, hogy közben rájuk tolja a felelősséget. „És közben ne feledkezzünk el arról, hogy a küzdelemben lássuk a nagyszerűséget is, az orvosok, az ápolónők, az egészségügyi dolgozók nagyszerűségét. Hányszor leírták ezt az egészségügyet? Az egészségügy emberekből áll, ott dolgozó emberekből, ápolónőkből, szakápolókból, orvosokból, professzorokból, és hányszor elmondták, hogy a mi egészségügyünk így rossz, úgy rossz, amúgy rossz? De egy egészségügyi rendszer minősége leginkább a benne dolgozó emberek minőségétől függ. És büszkék lehetünk az ápolónőinkre, az orvosainkra, hiszen az eredmények magukért beszélnek, a számok teljesen világosak” - mondta januárban. 

A járvány mérlegét még korai lenne elkészíteni. Az biztos, hogy a közép-európai országokat, így Magyarországot is sokkal jobban megütötte a második hullám, mint az első. Akkor az Olaszországból érkező képek miatt gyorsan zártunk, még az előtt, hogy igazán elkezdett volna terjedni a vírus. A második hullámban már nem véletlenül maradt el a kormányzati kommunikációban az a grafikon, hogy ki mikor milyen hamar hozott intézkedéseket. 

És - akárcsak a halálozásánál - már itt is új szempontokat hozott be Orbán, nem a napi adatokat kell figyelni:

„A kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint a hatékonyság, nem szeretnénk rángatni a szabályokat, mint ahogy sok országban ezt próbálják, hogy az éppen aktuális fertőzési adatokat követik az intézkedésekkel.” 

Mindenesetre saját teljesítményével Orbán elégedett: „Ha valaki azt mondta volna nekem a válságkezelés elején, hogy ebben az összevetésben a magyar egészségügy és általában a magyar állam olyan országoknál bizonyul eredményesebbnek, mint Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország, akkor aláírtam volna”. 

Amit Orbán aláírt volna: a 2019-es és 2020-as összhalálozási adatok összevetése. Amit nem említett: hivatalosan is 10 ezer fölött van az áldozatok száma itthon. 

Ha szerinted is fontosak a 444 járványügyi összefoglalói, támogasd a munkánkat itt!