Fekete-Győr: A felcsúti per lesz a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb számonkérése

  • A Momentum miniszterelnök-jelöltje nem aggódik, hogy a Medián csak ötödiknek mérte az ellenzék lehetséges indulói közül.
  • Rendszerváltást akar 2022-re, látványos elszámoltatással, és a vádiratokhoz már gyűjti a párt az anyagokat.
  • Az összefogásban résztvevő hat párt elnökeinek rendszeres egyeztetése szerinte jól működik, és az sem zavarja, hogy ő nem vihet társelnököt magával.
  • Az előválasztáson listás szavazás nem lesz, de a Momentum a saját jelöltjei ellen is enged indulni egyéni jelölteket, ha később a párt frakciójához csatlakoznának.
  • Az elmúlt 30 év miniszterelnökei közül Horn Gyula áll tőle a legtávolabb.

A hétvégén bejelentett programjuk alapján úgy gondolják, hogy rendszerváltásra van szükség 12 év fideszes kormányzás lezárásához. Az ellenzéki összefogásban résztvevő másik öt pártban is ugyanekkora az elköteleződés egy rendszerváltás iránt? 

Ez az előválasztások során ki fog derülni.

Bizonyára vannak azért megérzéseik erről, az eddigi tárgyalások alapján.

Bizakodó vagyok. Egy ellenzéki párt legalább háromféleképpen definiálhatja magát. Lehet a kormány ellenzéke, a rendszer ellenzéke, vagy politikai ellenállási mozgalom. A fehérorosz és az orosz diktatúrában az ellenállás a jellemző, Hollandiában és Észtországban pedig a kormány ellenzékének számítanak a politikai pártok. A Momentum valahol a rendszerellenzék és a politikai ellenállás között ingázik, a feladattól függően. A politika intézményeinek megújításán dolgozunk, vannak polgármestereink, önkormányzati- és EP-képviselőink, de amikor kell, akkor ott vagyunk az utcán és vezetjük a menetet a Kunigunda utcai propagandaszékház felé. 

Azt nem tudom, hogy a szövetségeseink ezen a skálán pontosan hol vannak. Azért tettük le az asztalra az új rendszerváltás programját, hogy kibújjon a szög a zsákból, és tisztán lássa a közvélemény, hogy ki mit gondol az új rendszerváltásról. 

A szövetségeseinkkel természetesen megosztottuk a programunkat, előbb tudtak róla, mint a nyilvánosság. Abban bízom, hogy a miniszterelnök-jelöltek állást foglalnak majd ezekben a kérdésekben, és érdemi társadalmi vitát tudunk majd folytatni ebben a sorsfordító kérdésben.

1918 óta már volt kilenc rendszerváltás Magyarországon. Kell még egy tizedik is? Konszolidálódhat az ország, ha minden politikai váltás egyben a gazdasági pozíciók újraosztásával is jár?

Nem hagytak nekünk más választási lehetőséget a fennálló korrupt politikai elit tagjai, csak azt, hogy egy új rendszerváltással pontot tegyünk egy elhazudott, elcsalt, ellopott 30 év végére. Szomorú, hogy 30 évvel a rendszerváltás után újra elemi erejű változásra van szükség. Az ország vezetői nem éltek a nyugati világtól, és benne az EU-tól kapott történelmi lehetőséggel. Sőt, visszaéltek vele. 

A korrupció nőtt, több lett a szegény, távolabb kerültünk a Nyugattól. Én abban hiszek, hogy ez a 12 éves Orbán-kísérlet zsákutca, ami soha többé nem történhet meg újra. Ezért kezdeményezzük, hogy egy miniszterelnök maximum két cikluson át lehessen hivatalban. Az a feladatunk, hogy visszataláljunk a gyökereinkhez, amelyek Nyugaton vannak, és egy kiegyensúlyozott, kiszámítható és felszabadult polgári demokráciába érkezzünk meg.

Fekete-Győr AndrásFotó: Halász Júlia/444

1990-hez kell visszanyúlni, vagy az a rendszerváltás se volt jó?

Nem szabad, és nem is lehet visszatérni 1990-hez. Az a  rendszerváltoztatás el lett rontva. Ebben már-már nemzeti egyetértés van. Rablóprivatizáció történt Magyarországon, vagyis nagyon kevesek a külföldi tőkével kéz a kézben tettek szert nagyon nagy közvagyonra. Az Új Magyarország tervünk egyik sarkalatos pontja a “Magyarország-részvény” bevezetése: minden magyarnak alanyi jogon részesedést adunk a közvagyonból, vagyis mindenkit tulajdonossá teszünk. Ezt így csinálták a csehek, lengyelek, norvégok, és ott jól is működött. Magyarországon továbbá nem néztek szembe a múlttal, titkosítva maradtak az ügynökakták, fertőzte a közéletet a kibeszéletlen múlt. Eljött az idő, hogy egy új, nyugati Magyarországot építsünk, amihez egy új rendszerváltáson keresztül vezet az utunk. 

Azért van a 19-20. századi magyar történelemben olyan korszak, amit sikeresnek értelmeznek?

A dualizmus korszaka ilyen. Akkoriban Magyarország Spanyolországot és Portugáliát is előzte a nemzeti összterméket és az emberek életszínvonalát nézve. Ahhoz képest ma hol vagyunk? Románia mögött, és még Bulgária előtt. Előttünk, momentumosok előtt sokkal inkább Észtország lett a példa, akiket érdemes viszonyítási pontként szemlélni. 

A programjuk szerint a politikai alapon kinevezett kádereket le kell váltani az új kormány megalakulása utáni első 30 napban, hogy ne tudják megakadályozni ezt a rendszerváltást. Sokukat azonban kétharmados törvénnyel nevezték ki, és egy feles többséggel bíró új kormánynak nem lesz lehetősége elmozdítani őket. Ilyen például Polt Péter legfőbb ügyész is. Ezeket a problémákat hogyan kezelnék?

Magyarországon körülbelül 40 ezer kormánytisztviselő és 34 ezer köztisztviselő dolgozik, ez 74 ezer ember. Ahol azonnali váltást fogunk eszközölni, az körülbelül 1 százalékot érint. Itt kormányhivatalok, állami vállalatok és hatóságok vezetőiről, minisztériumi vezetőkről beszélünk a helyettes államtitkárokig bezárólag. A politikai kinevezetteken kívül természetesen mindenki kiszámíthatóan és nagy szakmai megbecsülés mellett végezheti majd tovább a munkáját egy új Magyarország felépítéséért.

Polt Péter helyzete ennél bonyolultabb. Ha úgy dönt, hogy beleáll, és levizel a trambulinról, akkor satuba fogjuk zárni. Először is felállítunk egy korrupcióellenes ügyészséget, amely autonóm hivatalként nyomozhat majd. Másik oldalról pedig a bíróságokat ruházzuk fel olyan jogkörrel, amellyel kikényszeríthetik az ügyészségből az eljárások megindítását. Az Elios-ügyben például azt mondta Polt Péter, hogy nincs itt semmi látnivaló, és nem indított eljárást. Az új Magyarországon a bíróság ezt ki tudja majd kényszeríteni belőle. Ezt nevezem satunak.

Aztán ne becsüljük le az a szakmájukat újra folytatni tudó ügyészek szerepét sem. Ki tudja, hogy milyen mértékben aktivizálódik majd az ügyészségi szervezet, kel önálló életre, és mondja majd azt, hogy minket aztán nem érdekel az a védelem nélkül maradt gazember ott fent, akinek egyébként is meg vannak számlálva a napjai - és elindulnak az eljárások maguktól is? 

Ezek olyan egymást is gerjesztő és erősítő folyamatok, amelyeknek Polt lemondását kell eredményezniük. 

Végül de nem utolsó sorban büntetőeljárást fogunk indítani Polt Péterrel szemben, amihez a bizonyítékok összegyűjtése a jövő áprilisi választásokig zajlik.

Mi lenne ez a programjukban szereplő, úgynevezett “felcsúti per”?

Látom, az önök fantáziáját is beindította. A felcsúti per az Orbán-rendszer politikai és gazdasági felépítőinek, ha úgy tetszik a rendszer fő bűnöseinek a pere lesz. Politikusok és oligarchák ülnek majd a vádlottak padján. Magyarország kontra Orbán, Mészáros, Rogán és társaik. Felcsút pedig az Orbán rendszer szívcsakrája, ezért kapta ezt az elnevezést a magyar történelem hitem szerint legnagyobb és legfontosabb pere . 

Van a fejében egy lista, hogy kik lehetnek a vádlottak?

A végső lista egészen az új rendszerváltás kezdő napjáig alakulhat. Szerintem a maga fejében is van egy hosszabb lista, és szerintem az a miénkkel nagyrészt fedésben van. 

A tervezett korrupcióellenes ügyészség állítaná össze a vádiratot?

A vádiratokat a választásig össze kell állítani, mivel a felcsúti pert a kormányzás első napjaiban el fogjuk indítani. Nem lesz idő arra, hogy felálljon a korrupcióellenes ügyészség, viszont a jövendőbeli munkatársaira számítani fogunk az előkészítő munkában.

Akkor ez a per nem a konvencionális igazságszolgáltatás keretein belül zajlana?

Bírák hoznak majd ítéletet.

De ezek szerint nem ügyészek készítik a vádiratot?

A bizonyítékok gyűjtését, és a feljelentés megtételét nem konvencionális ügyészek, hanem jogászok, közgazdászok, oknyomozó újságírók, árnyékügyészek fogják végezni.

De igazi bíróság döntene, és szabhatna ki büntetést?

Hogyne.  

Fekete-Győr AndrásFotó: Halász Júlia/444

A programjuk bemutatásakor azt mondta, hogy szakemberekkel egyeztettek, olyanokkal is, akik állami szerveknél dolgoznak. Vannak momentumos ügyészek, nyomozók?

Nem tudom, hogy melyik pártra szavaznak, de azt tudom, hogy nekem személyesen is több olyan bizalmas beszélgetésem volt, akár ügyészségen dolgozóval, nyomozóval, sőt, titkosszolgálati szakemberrel is, akiktől megnyugtató információkat kaptam arról, hogy lesz jogalap Mészáros Lőrinccel és társaival szemben fellépni. 

Azt várják tehát, hogy e szervek kormányváltás esetén maguktól is lépnek? 

Határozottan ezt tapasztalom a beszélgetéseim alapján. Készülnek arra, hogy Orbán Viktor után is lesz Magyarország, ahol szakszerű és pártatlan munkát tudnak majd végezni, és készek lesznek együttműködni az új kormánnyal.

2010-ben a Fidesz-kormány is elszámoltatást ígért, és 2002-ben ezt ígérte a baloldali kormány is, voltak megbízott embereik is, Budai Gyula, Keller László. Mégsem sikerült semmit sem elérnie egyik kormánynak sem. Miért lehet most különb a helyzet?

A kulcsszó a paktum. Az elmúlt évtizedekben a jobb- és baloldal között paktum volt arról, hogy nem bántják a másikat. Amikor X van kormányon, akkor Y megkapja az ellopható pénz 30 százalékát, és viszi a 70-et a kormánypárt. Ez a paktum teljesen tönkretette morálisan és gazdaságilag is Magyarországot, és megakadályozta, hogy a bűnnek következménye legyen. 

Ezt a paktumot felrúgta a Fidesz, nem?

Igen, 2010-ben ezt rúgta fel a Fidesz és a történelem legnagyobb országrablása vette kezdetét. Nekünk az a felelősségünk és feladatunk, hogy Magyarország soha többé ne legyen következmények nélküli ország. A programunk 22 pontja pontosan arról szól, hogy ezt a jövőképet egyszerű többséggel is el tudjuk érni. Politikai akarat - ez hiányzott az elmúlt 30 évben. De bennünk ez 100 százalékosan megvan, és remélem, hogy a szövetségeseinkben is. Velünk nem lehet ilyen paktumot kötni, mi Hadházy Ákossal szövetségben fogjuk kiirtani a korrupciót.

A 2019-es választás után több önkormányzatban is az ellenzék került többségbe, a Momentum is ad polgármestereket. Nem voltak csontvázak a szekrényekben? Ezek miért nem estek ki? Országos szinten miért sikerülhet többet elérni?

Hiányérzete szerintem mindannyiunknak van, bár igenis voltak határozott lépések. Például Pikó András 8. kerületi polgármester, a Momentum fővárosi frakciójának tagja, kivágta a kerületéből a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő közétkeztetési céget. Aztán ott van Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármesterünk, aki rávilágított, hogy a fideszes ex-polgármester félmilliárd forintot bújtatott a később csődbe ment Széchenyi Bankban, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjával indítottunk eljárást az ügyben. Illetve indítottunk volna, csak hát Polt Péter nem volt hajlandó lépni. Kispesten a helyi vagyonkezelő szocialista vezetőjével szemben, vagy Újbudán és Erzsébetvárosban a DK-s Czeglédy Csabával szemben léptek fel a momentumos képviselőink, alpolgármestereink. 

Az EU-s forrásból megvalósult kistelepülési projektek egy korrupciós aknamezőnek számítanak, ahogy Hadházy Ákos szokta mondani. Ezek az aknák azért nem robbantak fel, mert nem érdeke a kivéreztetett települések vezetőinek, hogy vissza kelljen fizetni büntetésből a támogatásokat, hiszen csődbe mennének.

Az országos politikában az új kormánynak milliószor nagyobb mozgástere lesz arra, hogy ezeket a korrupciós ügyeket egyszer és mindenkorra felgöngyölítése, és a bűnösöket felelősségre vonja. 

Mi lesz ha a nyomozások olyan emberekhez vezetnek majd, mint Puch László vagy Kóka János, akik a Fidesszel együttműködve üzletelnek, de az önökkel szövetségben lévő pártokhoz is vannak fontos kötődéseik. Ellenük hogyan lehet majd fellépni? 

A korrupciónak nincs színe. A korrupció attól függetlenül bűn, hogy azt fideszes vagy más párt politikusa követte el.  Ahogy Kispesten is felléptünk a szövetséges pártok korrupciógyanús ügyeivel szemben, vagy ahogy Zuglóban Hadházy Ákos vezetésével fellépünk a helyi parkolási és közétkeztetési maffiával szemben, amiben van jobb- és baloldali felelősség is, úgy 2022 után sem menekülhet majd senki az Antikorrupciós Ügyészség nyomozói elől, aki korrupcióba mártotta a kezét. Ez vonatkozik magunkra, a szövetségeseinkre, és a közélet minden egyes szereplőjére. 

Fekete-Győr AndrásFotó: Halász Júlia

Az egyetemi alapítványok kuratóriumait jogszerűen betonozták be a pozícióikba. Az új kormány hogyan lehet képes jogállami eszközökkel például Vidnyánszky Attilát eltávolítani?

Van tervünk erre is. Vannak olyan közpolitikai területek, amelyeket egy normális jogállamban nem lehetne kétharmaddal szabályozni. Azért, mert nem minősül kiemelkedő jelentőségű, a politika szeszélyétől védendő társadalmi dimenziónak. Például nem minősül ilyennek a közalapítványokba kiszervezett közvagyon. Számos alkotmányjogász szerint alkotmányosságon kívüli állapotot hozott létre a Fidesz azzal, hogy a közalapítványi vagyon védelmét alaptörvényi szintre emelte. Még kétharmados többség birtokában sem lehet mindent megtenni. Mi azt állítjuk, hogy a fideszes alapítványoknak juttatott közös vagyon nem Orbán Balázsé vagy Lázár Jánosé, hanem Magyarországé. 

Fontos lesz, hogy mit mond majd erről az Alkotmánybíróság.

Így van. A programunkon dolgozó, közgazdászokból és jogászokból álló csapatunkban többen vannak, akik személyes kapcsolatot ápolnak a jelenlegi rendszer alkotmányos szereplőivel. Mi bízunk az Alkotmánybíróság felelősségtudatában, az alkotmánybírák nem vonhatók egy kalap alá Polt Péterrel. Sokan foglyai vagy éppen kiszolgálói az Orbán-rendszernek, akik az új rendszerváltás után felszabadultan élhetnek majd a közjogi és társadalmi felelősségükkel. 

És van kapcsolatuk a nemzeti nagytőke képviselői felé is? A gazdasági élet szereplőivel is beszélgetnek?

Attól függ, hogy a nemzeti nagytőke melyik szegmensét nézem. A NER által felhizlaltat? Mészárost? Tiborczot? Szíjj Lászlót? Mert velük semmi dolga nincs a Momentumnak, azon túlmenően, hogy az új kormány bíróság elé fogja őket állítani. Azok viszont, akik az elmúlt évtizedekben Magyarországon gazdasági pozíciót építettek ki, és értéket teremtettek, ők az új magyar kormány partnerei lesznek, a jövő Magyarországának felépítésében is. 

Most hétvégén bejelentették az ellenzéki pártok, hogy mind a 106 körzetben tartanak előválasztást, és hogy a most 17 évesek is szavazhatnak majd. Mindkettő a Momentum igényei szerint alakult. Hogy megy ilyenkor az alkudozás? A pártelnökök, stábok egyeztetnek?

Van minden, pártelnöki szintű és stáb szintű egyeztetés is. Jól dolgozunk együtt. Az eredeti célunk az volt, hogy a 16 évesek is szavazhassanak, mint Ausztriában, de éreztük, hogy mindent azért nem lehet átvinni, és így lett a 17 évesek szavazati joga a kompromisszum. Ez jó, ennek nagyon örülök. Ami a 106 előválasztást illeti, annak nemcsak a Momentum volt a nagy szószólója, hanem egy-két másik párt is. Az a demokratikus, ha Nyírségtől Zaláig a választók dönthetnek. Ezt végül minden szövetségesünk belátta, ezzel pedig nyert a demokrácia.

A pártelnökök online vagy személyesen egyeztetnek?

Személyesen tárgyalunk.

Van ennek rendszerszintű menete? 

Ez egy rendszeres egyeztetés, önálló napirenddel, alaposan előkészítve.

És ahol társelnöki rendszer van, onnan többen vannak jelen?

A társelnökök e pártoktól mindketten részt vesznek.

És ez nem jelent számukra előnyt az egyelnökös pártokhoz képest?

Még soha nem szenvedett emiatt senki hátrányt.

Azt hallottam, hogy ön terjesztette be a javaslatot, ami alapján civil jelöltek csak akkor indulhatnak az előválasztáson, ha előre megmondják, hogy melyik frakcióba ülnek majd be. 

Nem. Ez a javaslat nem tőlünk jött. Az elvvel viszont egyetértek. 

A gyakorlatban ez mit jelent? Én bejelentkezhetnék a saját választókerületemben, ahol a Momentum például már megnevezte a saját jelöltjét, azzal, hogy ha én nyernék, akkor én is a Momentumhoz akarnék csatlakozni? 

Persze! Indulhat. Többen is megjelölhetik a Momentumot. 

Nem mondhatják a pártok, hogy ezt vagy azt a civilt nem akarom?

Minden párt szuverén döntése, hogy kivel szeretne értékközösséget vállalni. 

De a Momentum akár a saját jelöltjeivel szemben is beenged civilt ezek szerint? 

Igen, lesz ilyen helyzet. A választópolgárok majd döntenek.  Persze az induláshoz kell 400 ajánlás, a feddhetetlenségi nyilatkozat aláírása, tehát van belépési küszöb.

Eldőlt már, hogy lesz-e pártlistás előválasztás is?

Úgy néz ki, hogy nem lesz. A miniszterelnök-jelölt és az egyéni jelöltek kérdésében dönthetnek majd a választók. Ami pedig a listát illeti, ott közvélemény-kutatások és egyéb szempontok alapján lesz majd döntés, aminek a részleteit még nem fektettük le. 

Fekete-Győr AndrásFotó: Halász Júlia/444

Az LMP 2018-as társelnökei, Szél Bernadett és Hadházy Ákos a Momentum színeiben indulnak. Ki keresett kit?

Egymásra találtunk, akármilyen nyálasan is hangzik. A rabszolga-törvény elleni tüntetések idején éreztük azt, hogy a legkiélezettebb helyzetekben is számíthatunk egymásra. Mi az utcát tudjuk megszervezni, az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben felrázni az állóvizet, ők pedig az utcán túl parlamenti képviselőként is nagy hatást tudnak kifejteni. 

Amikor átvezettük a tömeget a Kossuth térről a Kunigunda utcában lévő propaganda székházhoz, akkor teszteltük először a szövetségünket, és ebből lett az, hogy egyre több ügyet vittünk közösen. 2022-től pedig reményeim szerint az új kormány és a Momentum frakció tagjaiként folytatjuk a munkát. 

Még két éve készült egy értékválasztós felmérés az ellenzéki szimpatizánsokról. Ez alapján a DK és a Momentum szavazói majdnem mindenről ugyanazt mondták, csak volt köztük egy jelentős korkülönbség. A felmérést készítők ezt úgy magyarázták, hogy a DK-sok unokái a momentumosok. Ez az értékközösség érezhető az ellenzéki szövetségi rendszeren belül is?

A szabad és európai Magyarországért való küzdelem összeköt, a politikai kulturális különbségek, és a nemzetfelfogás pedig megkülönböztet bennünket. 

Sok pletyka ment arról is az utóbbi években, hogy néhány vidéki városban viszont a Jobbik tagjai közül léptek át sokan a Momentumba, van, ahol teljes alapszervezet is.

Jöttek a Jobbiktól fiatal aktivisták és önkormányzati képviselők, de hogy teljes alapszervezet is, arról nem tudok. A legjobban azoknak a belépőknek örülünk, akik soha nem foglalkoztak korábban politikával, ők vannak túlnyomó többségben. Hetente kapok mailt az új be- és kilépőkről: átlagosan 40-50-en lépnek be, és 1-2 ember lép ki, és a belépők 95 százaléka új a politikában. 

A Mediánnak van egy elég friss mérése az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek támogatottságáról. Itt öt lehetséges jelöltet mértek, a sorrend pedig így néz ki: Karácsony, Jakab, Dobrev, Márki-Zay, Fekete-Győr. Mit kell tennie, hogy négy helyet lépjen még előre?

Egyedül nekünk van konkrét és bátor tervünk arra, hogy milyen lesz az Orbán utáni új Magyarország. Ezen túl pedig szeretem a kihívásokat, és nem ismerem a lehetetlent. Különben sosem vittük volna győzelemre a NOlimpia kampányt Dávidként Góliát ellen, és nem lenne Momentum sem. Fiatalokra és kiábrándultakra közösséget építeni, hát sok sikert hozzá, mondta mindenki. Mégis sikerült, és jó úton járunk. Úgyhogy optimista vagyok. 

Eldőlt már, hogy a miniszterelnök-jelölt választás második fordulójába 3 vagy 2 jelölt mehet-e tovább?

Úgy tudom, hogy még nem.

Köt visszalépési megállapodásokat előre?

Nem fosztom meg a választási lehetőségtől azokat, akik új arcokra és egy új politikára akarnak szavazni.

Végül egy kis történeti áttekintésre vennénk rá,  a rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnök munkásságát felidézve. Ön szerint mit lehet miniszterelnök-jelöltként az örökségükből tanulni, akár jó példát, akár olyat, amit el kellene kerülni. Antall József?

Antall 15 millió magyar miniszterelnökeként tekintett magára, ami nagyon szimpatikus. A megnyilvánulásain végig azt lehetett érezni, hogy kompromisszumkész, a másik oldalt vitapartnernek tekintő politikus, államférfi. Túl nagy elvárásokkal és ábrándokkal vágott neki a miniszterelnökségnek, majd szembesülnie kellett a kommunizmusból piacgazdaságba való hirtelen átmenet  korlátaival.

Horn Gyula?

Horn Gyula áll a legtávolabb tőlem.

Gyurcsány Ferenc?

Gyurcsány Ferenc nem tudta a saját egóját félretenni az ország érdekében. Ha félre tudta volna, és vállalta volna a felelősséget őszödért és a brutális rendőri fellépésért, akkor nem lett volna kétharmada a Fidesznek 2010-ben. Ami pozitívuma, hogy kormányfőként próbált teperni, újat alkotni, csak túltolta. Jó a reform, jó ha valaki akar változtatni, de nem lehet ide-oda rángatni egy országot. 

Orbán Viktor?

Volt Fidesz-szimpatizánsként mondom, hogy legpozitívabb döntése az volt, hogy a közpénztolvaj olimpiai pályázatot végül visszavonta a NOlimpiának köszönhetően. A negatívumok felsorolása viszont túl hosszú lenne ahhoz, hogy most belekezdjünk.