Magyarországnak nem elég a világ legbonyolultabb jegyrendszerét lefejleszteni, egyből hármat csinál belőle. A budapesti projekt közben sehogyan sem áll, pedig az üzemeltetési díj ketyeg, a BKK képtelen összetartani a projektet, a fővállalkozó pedig nem siet.
Hivatalosan nem harcolnak orosz katonák Ukrajnában, és ha esetleg fel is bukkannak az orosz fegyveres erők tagjai az országban, akkor legfeljebb csak a szabadságuk idején, mintegy magánemberként teszik ezt.
Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.
14 éve ígérgetik, hogy lesz elektronikus jegy Budapesten, de egyelőre csak a költségek emelkednek, a határidők csúsznak. Idén kéne átadni az immár 36,8 milliárdosra drágult, totál túlbonyolított beruházást.
Az eszetlen úthálózatfejlesztés legjellemzőbb példája az M4-es autópálya ügye. Most már nyugodtan kijelenthető, hogy sosem fog elkészülni. A legjobb esetben is autóút lesz belőle, de még ez sem készül el 2030-ig teljes hosszában.
Három évig zárva lesz a metró a felújítás miatt. Az óriási áldozatért cserébe a budapestiek visszakapnak majd egy ugyanolyan metrót, amit 1990-ben egyszer már átvettek. Budapest marad a 80-as évek színvonalán.
Három évvel ezelőtt, 2014. július 17-én lőtték le Kelet-Ukrajna felett az oroszbarát szakadárok a Malaysian Airlines MH17-es járatát 298 emberrel a fedélzetén. Mára pontosan lehet tudni, mi vezetett a tragédiához, és mi történt utána.
Budapesten járt egy igazi biztonságpolitikai szakértő. Szerinte az ISIS nem fog Magyarországon robbantani, komoly ember nincs a bevándorlás ellen, a nyugat-európai muszlim hülyegyerekek pedig el fognak fogyni. Viszont az oroszok most végig akarják játszani a meccseket.
Mesterségesen gerjesztett Donyeck és Luhanszk függetlenségi háborúja? Vagy történelmi gyökerei vannak? Erre keresi a választ egy ukrán történész, aki elmagyarázza, hogyan születtek a sztyeppe iparvárosai, és hogy az ott élők mit akartak korábban.