Látva az Európai Uniónak címzett, nem egyszer vitriolos bírálatokat, nézzünk szembe az alapkérdéssel: van-e még a mai világban helye, szerepe (értelme?!) az EU-nak? Egy kerek évforduló is egybeesik a feltevéssel: 71 éve indult útjára a későbbi integrációs projekt magötlete Robert Schuman nyilatkozatával. Jól járt-e vele Európa? És kell-e, hogy még ma is jelentsen valamit? Fóris György három évtized brüsszeli tapasztalatával a háta mögött tekint a kérdésre.
1986. május 7-én a Pesti Vigadóban egy 5x10 cm-es öntapadós címkét találtak, amelyen „Csak egy ugrás a sugár” felirat és egy halálfej, illetve koponya rajza volt látható. 11 nappal korábban, pont 35 éve robbant fel a Lenin atomerőbű. Két magyar elutazott megnézni, mi van most Csernobilban.
A Deriba kaldera 3042 méteres csúcsán senki nem járt, amióta Darfúrban kitört a háború, Szudán és Dél-Szudán pedig különváltak. Három magyarnak most mégis sikerült – de nem a mászás volt a nehéz, hanem eljutni az állig felfegyverzett lázadókon és gyerekkatonákon keresztül a hegyhez.
Sorban rejtélyes gyilkosságok áldozatai lesznek a Kreml külföldre menekült ellenségei. Moszkva tagadja érintettségét, de a világ egyre kevésbé hisz neki.
Hogyan lett a világ ötödik legnagyobb országának vezetője Jair Bolsonaro? Egy brazil író esszéje a botrányhős elnök hatalmának alapjairól: katonai diktatúra, evangéliumi egyházak, liberális gazdaságpolitika és a Guru.
„Ott a közönség, azt mondod. Ez igaz. Tudod, mekkora közönség volt a »Megéneklünk, Románia« Nemzeti Fesztiválon a néhai Nicolae Ceauşescu főtitkársága és elnöksége alatt?” TGM cikke Lovasi Andrásnak.
Orbán magánállama lett Magyarország. Orbánt túlértékelik hívei és ellenfelei is. Orbán remek pártvezér, de rossz miniszterelnök. Többek között ezek szerepelnek egy nagyon részletes lengyel elemzésben, amelynek segítségével megismerhetjük, hogyan néz ki ez az ország kívülről.
Budapesten közlekedik Európa legöregebb és legleharcoltabb buszflottája. Kiszámoltuk, mennyibe kerülni lecserélni, és azt is megnéztük, hogy mely érdekkörök állóháborúja miatt nem lehet végre normális színvonalon tömegközlekedni.
Magyarországnak nem elég a világ legbonyolultabb jegyrendszerét lefejleszteni, egyből hármat csinál belőle. A budapesti projekt közben sehogyan sem áll, pedig az üzemeltetési díj ketyeg, a BKK képtelen összetartani a projektet, a fővállalkozó pedig nem siet.
Hivatalosan nem harcolnak orosz katonák Ukrajnában, és ha esetleg fel is bukkannak az orosz fegyveres erők tagjai az országban, akkor legfeljebb csak a szabadságuk idején, mintegy magánemberként teszik ezt.
Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.
14 éve ígérgetik, hogy lesz elektronikus jegy Budapesten, de egyelőre csak a költségek emelkednek, a határidők csúsznak. Idén kéne átadni az immár 36,8 milliárdosra drágult, totál túlbonyolított beruházást.
Az eszetlen úthálózatfejlesztés legjellemzőbb példája az M4-es autópálya ügye. Most már nyugodtan kijelenthető, hogy sosem fog elkészülni. A legjobb esetben is autóút lesz belőle, de még ez sem készül el 2030-ig teljes hosszában.
Három évig zárva lesz a metró a felújítás miatt. Az óriási áldozatért cserébe a budapestiek visszakapnak majd egy ugyanolyan metrót, amit 1990-ben egyszer már átvettek. Budapest marad a 80-as évek színvonalán.
Három évvel ezelőtt, 2014. július 17-én lőtték le Kelet-Ukrajna felett az oroszbarát szakadárok a Malaysian Airlines MH17-es járatát 298 emberrel a fedélzetén. Mára pontosan lehet tudni, mi vezetett a tragédiához, és mi történt utána.
Budapesten járt egy igazi biztonságpolitikai szakértő. Szerinte az ISIS nem fog Magyarországon robbantani, komoly ember nincs a bevándorlás ellen, a nyugat-európai muszlim hülyegyerekek pedig el fognak fogyni. Viszont az oroszok most végig akarják játszani a meccseket.
Mesterségesen gerjesztett Donyeck és Luhanszk függetlenségi háborúja? Vagy történelmi gyökerei vannak? Erre keresi a választ egy ukrán történész, aki elmagyarázza, hogyan születtek a sztyeppe iparvárosai, és hogy az ott élők mit akartak korábban.