A 21. század a kapitalizmus új formáját hozta el: a megfigyelési kapitalizmust. Miközben a Google, a Facebook, a Microsoft vagy a Huawei mindent tudni akar rólunk, a színfalak mögött a szabad akaratért megy a harc, hiszen ahol megszületik a totális tudás, ott megszűnik a szabadság.
A közösségi média alapjaiban változtatta meg nemcsak az internetet, de az életünk szinte minden területét. Az emberi civilizáció erre nem volt felkészülve, soha nem tapasztalt erejű viharban recseg-ropog a társadalmunk, és még mindig nem tudjuk, hogyan oldjuk meg a helyzetet.
98 éve született a II. világháború utáni magyar irodalom egyik legnagyobb írója, Sarkadi Imre. Sejtelmes halála tragikusan korán zárta le a művész sokat ígérő karrierjét, életműve azonban így is kiemelkedő, éppen ezért méltatlan, hogy lassan teljesen kihullik a magyar irodalmi kánonból.
A túlnépesedés hat az állatok kihalására, a környezetszennyezésre és a Föld erőforrásaira is. Még akadémiai körökben is sokszor tabunak számít a túlnépesedés, és a kormányok többsége is inkább növelné a születésszámot. Pedig csak egy kicsit felelősebb fogamzásgátlással is rengeteg problémát megoldhatnánk.
Ha öregszik és fogy egy társadalom, az javíthatja az emberek életminőségét, és ökológiai szempontból is sokkal fenntarthatóbb. Egyre több kutató állítja, hogy a bolygónk és a magunk érdekében, egyszerűen hagyni kell, hogy kevesebben legyünk.
2007-ben meghalt egy idős asszony Tel-Avivban, és ezzel elindult a mindent eldöntő per Kafka örökségéért. Izrael és Németország érdekei feszültek egymásnak, köztük pedig ott állt a lány, akit kisemmiztek az örökségéből. A Kafka-örökség feletti vita tökéletesen kafkai perré fajult.
10 éve tört ki a gazdasági válság, ami Magyarországot a devizahiteleken keresztül küldte padlóra. Elképesztő állami felelőtlenség, banki mismásolás és a könnyű pénz csábításától megvakult adósok felelőtlensége kövezte ki az utat a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb összeomlásához, ami még 10 évvel később is gúzsba köti a magyar társadalmat.
Felforrósodik a Föld, és nagyon úgy tűnik, elvesztettük a csatát a klímaváltozással szemben, egy tömeges kihalási esemény közepén vagyunk. Hiába érkeznek most a vállalások, a párizsi klímaegyezmény sem ér sokat, a természet ugyanis akcióba lépett, és bármit teszünk, végzetessé válhatnak a következmények.
Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című, hatalmas regényfolyamánál csak a regény szakirodalma hatalmasabb. Mi most nem ehhez teszünk hozzá, csak megpróbálunk meggyőzni mindenkit arról, hogy nem szabad megijedni ettől a könyvtől, mert annyit ad az életünkhöz, mint talán semelyik másik szöveg.
Egy 2015-ös pályázaton 30-40 milliárd ment el kórházi eszközökre, de a piac készen állt: a cégek és a kórházak lezsíroztak mindent. A GVH kartellgyanú miatt nyomoz, a háttérben egy bácskai ipari kémet és Orbán volt egészségügyi tanácsadóját gyanítják. Az egyik nyertes cég mögött pedig egy államtitkár felesége áll.
A kárpátaljai magyar gyerekek többségének valószínűleg leküzdhetetlen akadályt jelent, hogy az új ukrán oktatási törvény szerint 3 év múlva már minden tantárgyat ukránul kellene tanulniuk. A kijevi nacionalisták az oroszoknak akartak volna odalépni, de a magyaroknak tartottak csak be igazán.
De Szivek Norbert még ennél is többet akart. Ha minden összejött volna neki, milliárdokat keres.
A magyar állam a mai napig nem tudja eldönteni, mit csináljon Vizoviczki Lászlóval. Lecsukni kockázatos, hiszen túl sokat tud, felmenteni viszont nagy égés lenne. Vizoviczki 3.
Vizoviczki László csápjai mindenkit elértek az V. kerületben. 2012-ig nem volt olyan polgármestere a kerületnek, akinek az idején ne kapott volna valamilyen engedményt a Vezér birodalma, és a Belváros nélkül Vizo soha nem is tudott volna ennyire megerősödni. De az ügyészséget ez egyáltalán nem érdekli.
Vizoviczki László majdnem 20 évig tartotta hatalmában a budapesti éjszakát. Magas rangú rendőröket, politikusokat, közhivatalnokokat, gazdag vállalkozókat és hírességeket tett zsebre, most mégis adócsalásért veszik elő. Ráadásul a nyomozás mintha elakadna azon a ponton, hogy kik húztak igazán hasznot a Vezér ügyeiből.
A legnagyobb globális hatású magyar tudós a galaxisok kutatójából lett a szuperszámítógépek és a „big data” szakértője. Hogy lehet galaxisokat megfigyelni egy adatbázissal? Hogyan talál meg egy 650 millió fényévnyire lévő kvazárt egy gimnáziumi tanárnő?
Úgy indult, hogy a mikrohitelezés lesz a szegénységgel mindörökre leszámoló hidrogénbomba. De azóta már eltelt pár év és a világon még mindig sok százmilliónyian élnek a létminimum alatt. Valóban ki lehet mászni a szegénységből egy Mars-szelet árából?
Egykori tanítványai szerint jó kiállású diákjai nadrágjába nyúlt, és simogatta a fiúkat a pannonhalmi gimnázium botrányba keveredett szerzetestanára. M. atya olyan alternatív valóságot teremtett osztályai számára, amiben ezek a bűnök is megengedhetőnek tűntek. Teljesen belemászott diákjai agyába, és azoktól is elvárta, hogy olvassanak a gondolataiban.
Menő közgazdászok (nyugi, nem Marx) tippjei, min kell változtatni, ha a piacot a társadalmi igazságosság szolgálatába akarjuk állítani.
Orbán Viktor nemcsak a GDP-t, hanem a GNI-t is javítaná. Célja hogy az egyre termelékenyebb országban egyre több pénz maradjon a magyaroknál. De az ösvény végén nem az amerikai Kánaán, hanem egy az üzbéghez vagy az albánhoz hasonló gazdaság áll.
Így hittük majd egy évtizeden át, és a világgazdasági válság előtt egy teljes gazdasági rendszert építettünk bizonytalanabbnál bizonytalanabb hitelekre. Ezt nyögjük most, de az ahogy Magyarországon mentik az adósokat, előrevetíti, hogy fogunk még nyögni ennél sokkal durvább dolgokat is.