A bitcoin is nagyot ment 2020-ban, de az amerikai befektetési alapok rákaptak egy másik, látszólag állandóan dráguló virtuális termékre: az európai szén-dioxid-kvótákra, azaz az EUA-ra is. A kvóták ára politikai döntések nyomán egyre magasabb. A magyar és a lengyel kormány igyekezne fékezni a folyamatot.
A dél felől érkező, orosz érdekeltségű gázvezeték bővítését egy évvel elhalasztotta a magyar hatóság, és Szijjártó Péter arról beszélt, hogy ezen azeri gázt hoznánk be, nem pedig oroszt. A külügyminiszter januári moszkvai látogatásán hiába sürgették a vezetéket. Vakcinából azért vett.
Ezzel vége lesz a déli irányú magyar tranzitnak, és jövőre már ide se Ukrajnából jön az orosz gáz nagy része. A Közép-Európát körbefonó orosz gázgyűrű hamarosan bezárul.
Iszonyú pénzt lehetett keresni 2020-ban a bitcoinon. Még az év utolsó óráiban is hihetetlen rekordra kapaszkodott az árfolyam. A gibsoni-mátrixos szájberundergroundból indult, állammentes kriptopénz talán most vált mainstreammé. És lehet, hogy csak kezdődik a buli. [Nagyon hosszú summa summárum, tövirül hegyire.]
Egy Ózd melletti kis falu varrodája miatt fideszesezik egymást az ellenzéki pártok. Bíró László tehetős vállalkozóként összeállt néhány ismerősével, hogy kihasználják a hátrányos helyzetűeknek szánt uniós pályázatot. Ettől még adhattak volna munkát szegényeknek, de a projekt egy után bedőlt.
2012-ben az FHB valahonnan be tudott húzni 30 milliárd forintot, ezzel jó nagy lyukat betömve az alaptőkéjén. Sejthető volt, hogy a magyar kormány segítette ki az akkor még Orbán kedvenc bankárának számító Spéder Zoltánt. Ebben a cikkben azt írjuk le, hogy került a pénz az FHB-hez.
Bonyolultnak látszó manőverekkel, nagyon sok pénzre húzta le Magyarországot Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőmű körüli kavarásával. Megvette az állam elől olcsón, kivette belőle az összes pénzt, eladósította, és utána eladta az államnak drágán.
A Szerbia felől épülő új gázvezeték teljesen átalakíthatja a hazai és a közép-európai kereskedelmet is. Sokmilliárdos tétje van annak, hogy milyen szabályokat határoznak meg Magyarországon. A Gazprom komoly pozíciókra számíthat, de a magyarok egyelőre húzzák az időt.
Az informatikai szektorban Orbán új erőközpontot hoz létre, Mészárostól és Tiborcztól függetlenül. Politikai és személyes okok egyaránt sorakoznak Jászai Gellért és az állami megbízásokra kiszemelt 4iG Nyrt. felfuttatása mögött.
Szerdán jön Putyin, Orbánnal erről is beszélnek majd. Az oroszok hosszú távú szerződést erőltetnek, de a magyarok inkább egy új orosz érdekeltségű vezeték befogadásáról egyeztetnének. A román mezők gáza továbbra is csak papíron létezik, pedig tavaly Orbán még erre akarta cserélni a Gazprom áruját.
A hajó isteni, a Tisza-tó nemkülönben, vezetni egy álom, de miért állami feladat a magyar szinten luxusnak számító kalandturizmus megteremtése?
Sok jel mutat arra, hogy leszálló ágban van a globális autóipar, de itthon egyre nő a gazdasági súlya. És ezt romló munkahelyi környezet, és óriási, a társadalomra hárított költségek kísérik. Interjú Gerőcs Tamással és Meszmann T. Tiborral.
Az USA Horvátországon és Románián keresztül hozna Magyarországra gázt, az oroszok Ukrajna helyett Törökország és Németország felől szállítanának. Magyarország elvben minden elképzelést támogat, pedig a tervek ütik egymást. Nagyon komoly stratégiai társasjátékot játszanak a kormányok és az óriásvállalatok, és fontos mező a táblájukon Magyarország.
A Fekete-tenger alatt lévő gázmezők mozgatták az elmúlt hetekben az amerikai diplomáciát Kelet-Európában. A Magyarországra érkező amerikai külügyminiszter egyik legfontosabb feladata újra sínre tenni egy kisiklott gázüzletet, amiben fontos szereplő a magyar MET és az MVM, az osztrák OMV, az amerikai Exxon és a román állam is.
Tóth István János közgazdász, a Korrupciókutató Központ igazgatója szerint nem kell nyílt elnyomás ahhoz, hogy diktatúráról beszéljünk. A propaganda is hatékony eszköz.
2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig az adók egy százalékából egy alapítványbirodalom. A támogatások jó részét viszont mégsem daganatos vagy megmentésre váró gyerekekre, rászoruló állatokra költik.
10 éve tört ki a gazdasági válság, ami Magyarországot a devizahiteleken keresztül küldte padlóra. Elképesztő állami felelőtlenség, banki mismásolás és a könnyű pénz csábításától megvakult adósok felelőtlensége kövezte ki az utat a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb összeomlásához, ami még 10 évvel később is gúzsba köti a magyar társadalmat.
Európa egyik legbőkezűbb családtámogatása a magyar, de sok család egyre kevesebbet tapasztal ebből. Alapjaiban alakult át a támogatások rendszere az elmúlt években, amivel a cél még mindig a születő gyerekek számának növelése.
A kormány azt ígérte, hogy 2015-re tanuszodákat épít a kistelepüléseken élő gyerekeknek. A 25-ből a második készült el kedden. A Hanley Service egymaga leszerződött hat tanuszodára, egyiket sem adták át sem az eredeti, sem a módosított határidőre. Viszont plusz pénzeket kapott a munkákra, és újabb építkezésekkel bízták meg a céget.
Több pénz jut el az állami cégektől Keszthelyi Erikhez és cégéhez, a Hungarikum Alkuszhoz, mint amennyi korábban összesen volt a piacon. Mesebeli történet a házaló ügynökről, aki még a pesti kukásokat is lehúzta, hogy aztán megkapjon mindent.
De Szivek Norbert még ennél is többet akart. Ha minden összejött volna neki, milliárdokat keres.
Bemutatjuk a koronatanút, akiben az ügyészek megtalálták az embert, akit annyira kerestek. Húsz éven keresztül alázta őrjöngve a Quaestor vezetőit, mégis ő volt a legjobban kereső alkalmazott a cégnél, és most megúszhat mindent. A Quaestor-ügy, negyedik rész.
Ehhez képest még az sem igaz, hogy az MNB vette volna észre a csalást. Miért nem avatkoztak be két évtizeden át? A Quaestor-ügy, harmadik rész.
Megfejtettük, miért kellett több mint harmincezer embernek elvesztenie a megtakarítását, és hogy milyen technikákkal csalt a magyar kamukötvény-király. A Quaestor-ügy, második rész.
Pénzügyi börleszk Magyarországon. Senki nem volt olyan tehetséges a felszívott milliárdok eltüntetésében, mint Tarsoly Csaba csaló cégcsoportja. A Quaestor-ügy, első rész.
Különös szerződésmintákat találtunk a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyik cég nevével. Mikor elkezdtünk utánanézni a papíroknak, az olyan volt, mint amikor Alice a nyúlüregen át beesik Csodaországba.
Több, mint egy éve próbáljuk megfejteni, miért éri meg a külügynek milliárdokat önteni az MNKH-ba. A vizsgálódás közben találtunk Franciaországba exportált magyar fagyasztott csigát, és ünnepélyes átadást, ami talán soha nem is létezett.
Idén még nem jött pénz Brüsszelből, és ezzel megállt a magyar gazdaság növekedése. A 12 éve áramló milliárdok alig hagytak nyomot az országon. Miért?
Egy új tanulmány elemzi, hogy miért veszteséges a játékok óriási többsége. Az abban felvetett szempontok alapján semmi jóra nem számíthatunk.
A nyolcvanas-kilencvenes években csúcsra került magyar elit csődöt mondott, és a politikával együtt földbe állt. A politikusok improvizálnak, az ország leszakadó pályán. De van remény: nemzetközi szinten is jelentős teljesítményekre képes magyar üzletembereknek és értelmiségieknek kell újjáépíteniük az elit hitelét.
A 2024-es olimpiáért Budapest mellett már csak Los Angeles, Párizs és Róma vannak versenyben. A bostoni és a hamburgi pályázat megfúrója elmondta, valójában mennyibe kerül egy olimpia, és hogy miért nem éri meg két hét boldogságért dollármilliárdokat dobni ki az ablakon.
A rezsicsökkentés a kormány szerint is fenntarthatatlan, új trükköket kell kitalálni. Megszereztük a Miniszterelnökség nagy közműtervét. 600 milliárdot akarnak az összes gáz- és áramszolgáltató felvásárlására.
Úgy indult, hogy a mikrohitelezés lesz a szegénységgel mindörökre leszámoló hidrogénbomba. De azóta már eltelt pár év és a világon még mindig sok százmilliónyian élnek a létminimum alatt. Valóban ki lehet mászni a szegénységből egy Mars-szelet árából?
A plázastopban minden benne van az elmúlt évek Magyarországáról: CBA, multiellenesség, az V. kerület ingatlanügyei és Vizovickzi birodalma. A térképen azt is megnézheti, ön mellett milyen bolt nem nyithatott ki.
Magyarország nagyon megszívhatja, ha belassul a globalizáció. A megijedt kormányok gigantikus kereskedelmi egyezményekkel próbálkoznak.
Menő közgazdászok (nyugi, nem Marx) tippjei, min kell változtatni, ha a piacot a társadalmi igazságosság szolgálatába akarjuk állítani.
Orbán Viktor nemcsak a GDP-t, hanem a GNI-t is javítaná. Célja hogy az egyre termelékenyebb országban egyre több pénz maradjon a magyaroknál. De az ösvény végén nem az amerikai Kánaán, hanem egy az üzbéghez vagy az albánhoz hasonló gazdaság áll.
A magyar kormány különleges lehetőséget ad évek óta egy földgázkereskedő cégnek. Benne vannak az oroszok, benne van a Mol, benne van a fehérvári focicsapat gazdája is. Egy állami vállalat hozza be nekik a határon a gázt, de a hasznot már a MET fölözheti le.
A januárban startoló Eurázsiai Gazdasági Unió Moszkva kísérlete nemzetközi befolyásának visszaszerzésére. Katasztrofális következményei lennének, ha Magyarország túl közel kerülne az új formációhoz.
Így hittük majd egy évtizeden át, és a világgazdasági válság előtt egy teljes gazdasági rendszert építettünk bizonytalanabbnál bizonytalanabb hitelekre. Ezt nyögjük most, de az ahogy Magyarországon mentik az adósokat, előrevetíti, hogy fogunk még nyögni ennél sokkal durvább dolgokat is.