„1918. december 26-án délelőtt Riszner Ödön főgimnáziumi tanár Gyulafehérvár belvárosában sétált, amikor az Erzsébet Szálló előtt erős botütés érte a vállát...” Ablonczy Balázs lebilincselő könyvet írt arról, hogy mit éltünk volna át, ha száz évvel korábban születünk.
Hatalmas botrány lett belőle, amikor kiderült a 20. század legbefolyásosabb színikritikusa, Molnár Gál Péter ügynökmúltja. Halála után megjelent emlékirata sokat elmond az állambiztonság működéséről, az értelmiség kompromisszumairól vagy éppen a Kádár-kor meleg szubkultúrájáról.
1979. november 20-án egy militáns vahhábbita csoport elfoglalta az iszlám szent helyét, a mekkai nagymecsetet. A világ alig vette észre az itt zajló drámát, pedig ami ebben a két hétben történt, annak a mai napig érezzük a következményeit. Megszületett a globális dzsihád, és évtizedekre megváltozott Szaúd-Arábia.
Attól függően, hogy melyik kortárs véleményére adunk, a világ egyik első női régésze, vagy a férfiak által elnyomott zseniális kutató, vagy saját hibáit és korlátait felismerni képtelen bolondos vénkiassszony volt. Az igazság árnyaltabb, mint a végletek, de az biztos, hogy Európa egyik legősibb kultúráját felfedező Torma Zsófia neve méltatlanul merült feledésbe.
Hogy néz ki konkrétan, lépésről lépésre, amikor Amerika egy kormány megdöntésén dolgozik? És mi történik, amikor a művelet nem sikerül, egy ügynök mégis úgy dönt, véghezviszi az akciót? A CIA nyilvánosságra hozta az 1953-as iráni puccs részleteit, aminek hatása a mai napig tart.
1999 őszén négy lakóház robbant fel Oroszország különböző részein. Több mint 300 ember halt meg, az országban eluralkodott a rettegés és a bosszúvágy. Egy alig ismert politikus pedig kiállt, és azt ígérte, rendet csinál.