Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták

  • 2015-ben rengeteg EU-s pénz áramlott a magyar egészségügybe egy pályázaton, de végül szétlopták ezt is.
  • A GVH gyanúja szerint az egészségügyi beszállítók nagy része kartellbe tömörült, és lezsírozták a sok milliárdos pályázatokat.
  • Iparági szakértők szerint a számai alapján is bűzlő pályázat teljes forráskeretének legalább 20 százaléka vándorolhatott magánzsebekbe.
  • A GVH egy ipari kémkedésért elítélt hétpróbás ügyeskedőt és Orbán Viktor miniszterelnök régi egészségügyi tanácsadóját gyanúsítja a kartell koordinálásával.
  • Az egyik nagy nyertes mögött ráadásul ott áll az NFM közlekedéspolitikai államtitkárának felesége.

A magyar egészségügy évtizedek óta katasztrofális állapotban van. Nincs megfelelő munkaerő, és a néhány felújítás ellenére sok kórház egyszerűen rohad. Az intézmények folyamatos pénzhiánnyal küzdenek, a várólisták egyre hosszabbak, és a diagnosztikai gépekkel is rengeteg a gond.

2015-ben a kormány szeretett volna legalább az utóbbin javítani, és EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt.

Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket.

De végül ezt is szétlopta a rendszer.

2015 második felében az egészségügyi piacon tevékenykedő nagyobb cégek képviselői többször is összegyűltek az egyik Frei Caféban Budapesten, hogy egyeztessenek a pályázatokról. Így jött létre a szektor hazai történetének valószínűleg legnagyobb kartellje, amiben egy maréknyi, kiváló fideszes és kormányzati kapcsolattal rendelkező ember mozgatta a szálakat. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is nyomoz, gyanújuk szerint ezeken az egyeztetéseken dőlt el, melyik kórház melyik pályázatán melyik cégnek milyen ajánlattal kell nyernie.

A GVH 2016 áprilisa óta vizsgálódik az ügyben, egy akkori közlemény óta nem adtak ki semmilyen információt arról, hogy is áll a nyomozás. Kérdéseinkre azt mondták, hogy a számukra szabott törvényi határidő 2018. május 5-én jár le, de egy alkalommal még ekkor is dönthetnek a hosszabbítás mellett. Azt írták, az ügy rendkívül bonyolult, sok vállalkozást vontak eljárás alá, és rengeteg tanút kell meghallgatniuk az ügy bonyolultsága miatt. Ráadásul kiemelték azt is, hogy több vállalkozás nem nagyon akar együttműködni velük.

Forrásaink szerint a kormánynak is jó, ha a 2018-as választásokig nem kerül újra elő a téma, mert a szálak túl magasra vezethetnek, és a GVH nyomozása érzékeny pontokat érinthet a fideszes üzleti holdudvar belharcaiban.

Már az is elég kínos, hogy a GVH egyik 2016-os végzése szerint a kartell koordinálásával gyanúsított két személy közül az egyik dr. Maróth Gáspár, aki az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000–2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkára, majd 2001 és 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője. Most a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, a KEOP-os pályázat idején pedig a kartellvizsgálatban érintett, több beszerzésen is nyertes VMD-cégcsoport vezetője volt. Információink szerint Maróth a mai napig jó viszonyt tart fenn Orbánnal is, apjával, az akadémikus Maróth Miklóssal együtt külföldi utakra is elkíséri a miniszterelnököt. Erről kérdeztük a Külügyminisztériumot is, de nem válaszoltak.

Maróth Gáspár kérdéseinkre válaszolva elmondta, őt nem is kereste a GVH, sőt abban sem biztos, minek a rövidítése a GVH, és ő nem szervezett semmilyen kartellt.

A másik személy pedig, akit  GVH gyanúsít, a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor, aki az elmúlt években azzal házalt egészségügyi cégeknél, hogy ő Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa, és hogy Orbán Viktornak is tanácsokat ad. Úgy tudjuk, Zombor a GVH-s kikérdezésekor tagadta, hogy Harmat bármikor az ő nevében járhatott volna el, és 2016 nyarán még a kormányzati érdekeket mindenkor a lehető legszolgaibban kielégítő Magyar Idők is beleszállt Harmatba, aki a lap kérdéseire le is tagadta, hogy valaha fideszes kapcsolataira hivatkozott volna. A Magyar Idők azt írta, már egy miniszter is figyelmeztette Harmatot, hogy álljon le, igaz, azt nem tisztázták, hogy jut el valaki arra a szintre, ahol már miniszterek figyelmeztetik őket, ha törvénysértést követnek el, nem pedig a hatóságok.

Természetesen kerestük Harmatot és Zombort is, ők nem reagáltak.

A GVH-nál érdeklődtünk a gyanúsítottakról, kérdeztük, hogy Maróthon és Harmaton kívül felmerült-e esetleg más koordinátor neve 2016 óta, de azt mondták, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel erről nem adhatnak tájékoztatást.

Hé! Itt van 40 milliárd forint, vigyétek!

A KEOP-os pályázat a kiírásától kezdve furcsán zajlott, a kórházakat kormányzati szintről is sürgették hogy minél hamarabb kössék meg a szerződéseket annak érdekében, hogy a finanszírozási ciklus lezárása ne veszélyeztesse a kifizetéseket. A pályázat azonban annyi pénzt pumpált az egészségügyi piacra nagyon rövid idő alatt, hogy októberre már több gyártó is jelezte, nem tudja ilyen hamar teljesíteni a vállalásait.

Volt olyan pályázat is, ahol a beszállító beígért egy bizonyos típusú CT-t, majd mikor kiderült, hogy az adott gyártó nem tudja időre leszállítani a gépet, a beszállító egyszerűen egy másik gyártóhoz fordult, és annak termékét szállította le, holott a gép technikai paraméterei így értelemszerűen nem is egyezhettek mindenben azzal a leírással, amivel nyert a kórház pályázatán.

A pályázat idején ráadásul épp megtántorodott a kormányzati egészségügyi irányítás: Zombor Gábor államtitkár 2015. augusztus 27-én váratlanul lemondott a posztjáról, utódját, az addig a kórházakat felügyelő ÁEEK vezetőjeként dolgozó Ónodi-Szűcs Zoltánt pedig csak október közepén nevezték ki. A 444-nek többen is azt mondták, Zombor lemondásában volt némi szerepe a KEOP-os pályázatnak, annak előkészítéséből ugyanis fokozatosan kiszorult az Egészségügyi Államtitkárság, és a pénzosztással kapcsolatban a legtöbb fontos döntés nem itt, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban született meg.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eleve minden KEOP-os program irányítóhatósága volt, hiszen a KEOP-ból elsősorban energiahatékonysági programokat finanszíroznak.

Kérdéseinkre az NFM-nél azt mondták, hogy nekik semmilyen ráhatásuk nem volt a kórházak és a beszállítók közötti szerződésekre, sőt ezekhez a kórházi közbeszerzésekhez csak a fenntartó, azaz az EMMI felügyelete alá tartozó ÁEEK engedélye kellett, a Fejlesztési Minisztérium pedig pedig később csak a pénzt adta  a kórházaknak, mással nem is foglalkozott. Ennek ellenére az általunk megkérdezett orvosok és vállalkozók közül többen is az NFM-et okolták azért, amit ők a pályázat szakmaiatlanságának neveztek. Szerintük ugyanis ezt a pénz sokkal lassabban, tervezettebben és megfontoltabban kellett volna elkölteni. Ráadásul ha az NFM-től jön a pénz, egyszerűbb is meggyőzni a kórházakat, hogy olyanok nyerjék a beszerzéseket, akikkel szemben az NFM-ben nincs senkinek kifogása.

Az orvosoknak persze leginkább az fájt, hogy a pályázati előírások szerint a 2007. január 1-jén üzembe helyezett gépeknél idősebbek cseréjére lehetett pályázni, a lecserélt CT-ket, röntgeneket és MR-eket pedig kötelezően szét kellett szerelni, és soha többé nem lehetett őket emberi gyógyászatban felhasználni. Voltak gépek, amik állatklinikákra kerültek, ezzel kikerülve az előírást, a többségüket azonban tényleg leselejtezték. Sok orvos pazarlásként élte meg, hogy a 11-12 éves gépeket is szét kellett szedni ahelyett, hogy átvitték volna őket olyan kórházakba, amik diagnosztikai felszereltségén még a 11-12 éves technológia is javított volna. Ez egyébként nem feltétlenül a minisztériumok hibája, a KEOP konstrukciójából eleve következett ez az előírás.

Vérszagra gyűl

A 40 milliárd forint természetesen a magyar egészségügyi beszállítókat is lázba hozta, hatására teljesen átalakult a piac. A GVH által vizsgált 21 cég között vannak olyanok is, amik lényegében a 2015-ös KEOP-os pályázat miatt léptek be az orvosdiagnosztikai műszerek piacára, remélve, hogy valami csurran-cseppen majd nekik is (A KEOP mellett futott egy másik, nagy értékű pályázat is nagyjából ugyanezzel a beszállítói körrel, az TIOP-os forrásból. Egyelőre nincs arra utaló bizonyítékunk, hogy a GVH a TIOP körül is vizsgálódna, pedig ha a KEOP-nál volt kartell, több mint valószínű, hogy a TIOP-on is.)

A HOGE Orvosi Műszer Kft. például korábban főleg sterilizálóberendezésekkel foglalkozott, 2015-ben azonban több, a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzésen is nyertes ajánlattevőként jelent meg. Az, hogy mekkora lehetőség is volt ez a pályázatcsokor ezeknek a cégeknek, megmutatják a HOGE mérlegadatai is: a cég árbevétele stabilan 1-3 milliárd körül alakult 2014-ig, majd 2015-ben hirtelen felugrott 11 milliárdra, csak hogy 2016-ban újra 1 milliárdra essen vissza.

De a HOGE nincs ezzel egyedül, a kartell koordinálásával gyanúsított Maróth Gáspár által vezetett cég, a VMD mérlegében még szembetűnőbb a kiugrás,

2015-ben az addig stabil 1-2 milliárdosról 10 milliárd fölé ugrott az árbevétel,

majd 2016-ban félmilliárd alá süllyedt.

A GVH az eljárás elején nem igazán vesződött azzal, hogy kiválogassa a szektor cégei közül azokat, akik mindenképp részt vettek a kartellben: fogták magukat, és megindították a nyomozást az összes nagyobb iparági szereplővel szemben, azt meg majd a nyomozás tisztázza, kik voltak valóban érintettek. Ezeket a vállalkozásokat vonták eljárás alá:

  • Siemens Healthcare Kft.,
  • GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.,
  • PHILIPS Magyarország Kft.,
  • Variotrade Kft.,
  • HOGE Orvosi Műszer Kft.,
  • Premier G. Med Kft.,
  • Med&Trade Co. Bt.,
  • INNOMED MEDICAL Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zrt.,
  • Getronics Magyarország Informatikai és Kommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Kft.,
  • PASCAL TEAM Kereskedelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft.,
  • Silver Wood - IT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
  • MEDIMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
  • MEDI-CONT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
  • VMD Kórház Technológiai Zrt.,
  • Novelmedix Zrt.,
  • Artmed Kft.,
  • Euromedic Technology Kft.,
  • EUROMEDIC DENT Kft.,
  • Medirex Zrt.,
  • Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.,
  • Chemium Kereskedelmi, Szolgáltató és Gyártó Kft.

A cégek között vannak olyan nagy gyártók is, mint a Siemens, a GE vagy a Philips, vannak forgalmazók, vannak ezekhez kapcsolódó kiszolgálócégek és van a Chemium, ami Harmat Sándorhoz kötődik. Harmatot Maróth mellett a kartell másik szervezőjének tartja a GVH. A hivatal gyanúja szerint Harmat azt kérte a cégektől, hogy kössenek tanácsadói szerződést a Chemiummal, és ennek fejében ő beveszi őket a szerveződő kartellbe. Úgy tudjuk, a GVH vizsgálja is, hogy mely cégeknek van ilyen tanácsadói szerződésük, és közel sem mindnek, ahogyan valószínűleg a kartellben sem vett részt minden vállalkozás, amit GVH bevett a vizsgálatba.

A GVH végzése 2016-ból.Fotó: Botost/444

A pályázat, ami már a számai alapján is messziről bűzlik

Forrásaink szerint már 2015-ben is tudta mindenki, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó kórházi közbeszerzések nyertes ajánlatainak nagyobb része túlárazott. A legtöbb megkérdezett üzletember szerint a kartellben résztvevő cégeknek nagyjából 20 százalékot kellett visszaosztaniuk azért cserébe, hogy részt vehettek az egyeztetéseken, a pályázaton leadott ajánlataik esetleges ezen felüli túlárazásával keresett pénz pedig náluk maradhatott. Ez a 20 százalékos visszaosztás még az alacsonyabb, 32,7 milliárdos szerződött költséggel számolva is azt jelenti, hogy

kb. 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe.

A túlárazásokat azonban nem olyan könnyű bizonyítani, hiszen még ha találunk is a pályázatban szereplőekhez hasonló eszközbeszerzéseket, amik akár 100-200 millióval is kevesebbe kerültek, a kórházak mindig védekezhetnek azzal, hogy az ő beszerzésük például a régi gépek szétszerelési és az új gépek beszerelési és üzembe helyezési költségei miatt volt drágább.

Pont ezért megkerestük a CRCB-t (Korrupciókutató Központ Budapest), akik 180 ezer közbeszerzési szerződés adatait tartalmazó adatbázisuk segítségével tudományos módszerekkel is elemezni tudták a KEOP-os pályázat korrupciós kockázatait. Vizsgálatuk, amivel ez a tanulmány foglalkozik, azt állapította meg, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzéseknél még az egyébként is korrupt, verseny- és ártorzító magyar EU-s közbeszerzésekhez képest is jóval magasabb a korrupciós kockázat, gyengébb a verseny és erősebb az ártorzító hatás. Kiemelték azt is, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzéseknél kiemelkedően magas a verseny nélküli pályázatok aránya, míg ez átlagosan Magyarországon 44 százalékos, addig ezeknél 79 százalékos.

Arról pedig, hogy a kórházak is tisztában lehettek azzal, mi folyik a pályázaton, árulkodik, hogy a pályázati dokumentumokból több helyen is kifelejtettek egy fontos adatot. A Tájékoztató az eljárás eredményéről című dokumentumban ugyanis fel kellene tüntetniük a beruházás becsült értékét, ami alapján könnyebb lenne rájönni arra is, ha esetleg korrupt a beszerzés. A KEOP-5.6.0/E/15 pályázat 206 vizsgált szerződésének azonban majdnem harmadából, 31 százalékukból hiányzik ez az adat. A CRCB elemzése szerint „Ezek az eredmények felvetik  annak a gyanúját is, hogy itt nem olyan kartellmegállapodásról lehetett szó, amelyet a közbeszerzések kiíróinak tudta nélkül a piacon lévő potenciális versenytársak szerveztek maguk között, hanem olyanról, amelyről

a közbeszerzési eredmények adatait közzétevő ajánlatkérőknek is tudniuk kellett.”

(A CRCB teljes tanulmánya ide kattintva érhető el.)

A bácskai mindenes és Orbán tanácsadója, a háttérben az államtitkár feleségével

A kartell szervezésével két embert gyanúsít a GVH, őket már azokban a dokumentumokban is megnevezték, amiket az ügyben érintett cégeknek a 2016 áprilisi házkutatások idején kiadtak.

Maróth Gáspár és Harmat Sándor is ismert játékos a magyar egészségügyi piacon. Maróth apját, Maróth Miklós akadémikust 2016-ban még a Fidesz lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeként emlegette a sajtó, kiemelve az Orbán Viktorral ápolt jó kapcsolatait. De nemcsak ő, hanem a fia is közel áll a miniszterelnökhöz.

Maróth több cégben szerzett egészségügyi és menedzsment-tapasztalatot is, a KEOP-os pályázat idején a VMD Kórháztechnológiai Zrt. nevű céget vezette, és a vállalkozásnak korábban a tulajdonosi hálójában is benne volt. A VMD egyébként több, a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó kórházi közbeszerzést is megnyert 2015 végén, igaz, voltak olyan vállalkozások a kartellben, amik a rendelkezésre álló adatok alapján a VMD-nél valamivel jobban arattak.

Forrásaink szerint a magyar egészségügyi piacon jelenleg 3-4 jelentős és komoly kormánykapcsolatokkal rendelkező beszállítói érdekcsoport harcol egymással, és ezek közül az egyik legjelentősebb a korábban Maróth vezette VMD, aminek leginkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé vannak jó kapcsolatai.

Hogy mennyire jók is ezek a kapcsolatok, arról árulkodik az is, hogy

a VMD egyik közvetett tulajdonosa Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának felesége.

Az egészségügyi beszállítók piacán a legtöbben tényleg Homolyát sejtik a VMD mögött, pedig azt kevesen tudják, hogy a VMD cégcsoport mögött álló egyik tulajdonos, Dr. Kertész Mariann az államtitkár felesége. A céginformációs adatbázisból is kiderül, hogy még a címük is ugyanaz, és a nő neve szerepel Homolya vagyonnyilatkozataiban is.

A VMD Zrt. tulajdonosi szerkezeteForrás: Opten

Homolya Róbert az EU-s pénzek elosztásában évek óta az egyik legbefolyásosabb kormányzati tisztviselő.  2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, végrehajtási elnökhelyettese volt, majd a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását. Később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját. 2017-től pedig ő az NFM közlekedéspolitikai államtitkára.

A tisztviselő neve nem ismeretlen az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, azaz OLAF előtt sem: az OLAF több vizsgálatot is indított, majd kimondták, hogy

Homolya céges érdekeltségei összeférhetetlenek az EU-s pénzosztóintézményekben betöltött megbízatásaival.

De hogy a VMD-ben Maróth sem áll messze a Fidesztől és a kormánytól, mutatja az is, hogy a vállalkozó a mai napig a Honvédelmi Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézménye, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.

Mikor Maróthot 2016 márciusában kinevezték a cég igazgatóságába, egy jobbikos képviselő meg is kérdezte Orbán Viktort, nem kockázatos-e egy olyan embert ennyire közel engedni a honvédséghez, aki lenyomozhatatlan offshore cégekkel tartott és tart fenn üzleti kapcsolatot

Az Orbán helyett válaszoló Simicskó honvédelmi miniszter erre lényegében annyit mondott, hogy a HM szerint Maróth-tal nincs semmi probléma.

Egyébként, mikor Simicskó májusban elküldte ezt a választ, a GVH már megindította a nyomozást a kartell ügyében.

Harmat Sándor előélete Maróthénál sokkal izgalmasabb. A Bácskában, a szerb határtól nem messze született Harmat agrármérnöki majd állatorvosi diplomát szerzett, aztán földművelőként és állattenyésztőként élt, miközben komoly cégneknél is dolgozott. Az egyik ilyen cég az MSZP-s kötődésű Kern József Diagon Kft.-je volt, ami orvosi vegyszerek gyártásával foglalkozott. A Diagon szoros kapcsolatban állt az orosz egészségügyi rendszer egyik fontos beszállítójával, a Litehhel. 2007 decemberében azonban Harmat otthagyta a Diagont és átment egy másik magyar vegyianyag-gyártóhoz, a Diachemhez, aminek akkoriban kisebbségi tulajdonosai voltak Kékessy Dezső, az Orbán-család barátjának rokonai is.

A sajtó akkor vetélytársakként kezelte a Diagont és a Diachemet, Harmat azonban ezt mindig tagadta, szerinte ugyanis a két cég nem ugyanazon, csak hasonló területen tevékenykedett. Ez a Diagont nem győzte meg, ipari kémkedés miatt feljelentették Harmatot. Azzal vádolták, hogy csak azért ment át a Diachemhez, hogy ipari titkokat adjon át a cég versenytársainak. Néhány nappal később a VPOP emberei szedték le Harmatot egy Moszkvába tartó repülőről, mielőtt üzleti útra indult volna a Diachem képviseletében, és tárgyalt volna többek közt a Litehhel is. Harmatot végül elítélték, így ő lett az első, jogerősen elítélt ipari kém Magyarországon.

Az utóbbi években a vállalkozó egy csomó céget vitt, a lehető legkülönfélébb tevékenységi körökkel, sőt még az amerikai kitiltási botrányban is feljött a neve, ugyanis a Bunge lobbistája, az ügy koronatanúja a vallomásában beszélt arról is, hogy amikor a Széchenyi Banknál dolgozott, és az intézetnek gondjai voltak, Harmat felajánlotta a közreműködését a bank egy részének értékesítésében. Harmat egy ázsiai cégcsoportot ajánlott vevőnek, azonban kiderült, hogy a pakisztáni tulajdonú holding irodai takarítással és foglalkozott, ezért az üzlet meghiúsult.

Ezt a magyar újságolvasók egyébként csak a Magyar Idők fentebb már említett, 2016 júliusi cikkéből tudhatták meg, ami arról ír, hogy Harmat azzal házal a kórházaknál és az egészségügyi beszállítóknál, hogy nagyon jó fideszes kapcsolataival pályázati pénteket intéz nekik KEOP-os és TIOP-os forrásokból.

Több forrásunk szerint a Magyar Idők cikke nem véletlenül jelent meg épp 2016 nyarán, néhány hónappal a GVH-vizsgálat elindulása után. Szerintük az írás kormányzati megrendelésre született: az érintett fideszesek, akik tényleg támogatták és segítették Harmatot, akarhatták így ellökni maguktól a gyanúba keveredett vállalkozót.

A nyomozás

Nagy kérdés, hogy GVH nyomozásából kiderül-e majd, kik lehettek a Maróth és Harmat mögött álló kulcsfigurák.

„A GVH ezekben az ügyekben pengeélen táncol. Elkezdhetnék itt felfejtegetni a szálakat az NFM-be, az EMMI-be, meg mindenhová, de ha túl magasra jutnak, akkor szerintem ebből nem lesz semmi, mert akkor felülről fogják leállítani ezt az egészet a fenébe”

- mondta egy, az ügyben érintett cég munkatársa, aki szerint több cég bízik is abban, hogy a GVH-vizsgálatból eleve nem lesz majd semmi, mert „érinthetetlen személyek” is belekeveredhetnének az ügybe, ha a hivatal eléggé alaposan nyomozna.

„Ezek a dolgok úgy mennek, hogy jön az XY. Gedeon azzal, hogy ő ennek meg annak az államtitkárnak meg miniszternek az embere, és hogy ezt meg ezt tud intézni. Na most, akinek van esze, az mosolyog és bólogat XY. Gedeon minden szavára, aztán amikor Gedeon kimegy az irodájából, akkor felveszi a telefont, és felhívja az államtitkárt vagy minisztert vagy helyettes államtitkárt, hogy »Heló, itt járt nálam a Gedeon, tényleg a te haverod?«, és erre van egy válasz. Ha ez a válasz minden minisztériumban az, hogy nem, akkor XY. Gedeon nem igazán szervez neked semmilyen kartellt” - mondta egy egészségügyi beszállítócég vezetője.

Az tehát viszonylag könnyen belátható, hogy ha Maróth és Harmat tényleg annyira hatékonyan koordinálták a KEOP-pályázatra érkező ajánlatokat, és az érintett cégek piaci magatartását, akkor valószínűleg fölöttük is állt valaki, akinek a személye elegendő biztosítékot jelentett a Harmattal és Maróthtal szóbaálló cégeknek arra, hogy a szervezőknek tényleg van ráhatásuk a pályázat elbírálására is.

Úgy tudjuk, Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárt már meghallgatta az ügyben a GVH, és ő tagadta, hogy a kartell szervezői közül bárkit is ő bízott volna meg, vagy hogy a tudtával történt volna a visszaélés. Kérdeztük az NFM-et, hogy tőlük meghallgattak-e már valakit ugyanebben az ügyben, de a minisztériumban azt mondták, nincs ilyesmiről tudomásuk.

Azt, hogy maga a GVH-vizsgálat hogyan indult el, egyelőre homály fedi. Van olyan cég, ahol arra gyanakszanak, hogy az Egészségügyi Államtitkárságon elégelte meg valaki azt, hogy az NFM-es érdekkör egyre nagyobb befolyást szerez az egészségügyi fejlesztésekben, de sokan inkább úgy gondolják, hogy az egyik olyan cég fordult a GVH-hoz, akit eredménytelenül keresett meg Maróth és/vagy Harmat, és kérte őket együttműködésre. De az is hihető forgatókönyv, hogy olyasvalaki fordult a GVH-hoz, aki ugyan benne volt a kartellben, de a végén becsapva érezte magát, nem kapott annyit, amennyire számított.

Az, hogy állami oldalon senki ne tudott volna erről a susmusról, azért teljesen kizárt, mert a pályázat lebonyolítóinak, az NFM-nek, az EMMI-nek, az ÁEEK-nek és a kórházaknak látniuk kellett az iszonyatos túlárazásokat, meg hogy a pályázatokon induló cégek szabadon döntenek úgy, hogy más gyártóktól szereznek be gépeket annak ellenére is, hogy a győztes pályázatukban még egy másik gyártó eltérő tulajdonságokkal rendelkező gépe szerepelt. Az a tény, hogy a pályázat lebonyolításakor lényegében minden állami szereplő úgy tett, mintha a legnagyobb rendben mennének a dolgok, azt mutatja, hogy igenis érintettek lehetnek ők is abban, hogy eltűnt több milliárd forint.

Illusztráció: Tamás Bence Gáspár